viharjelzés: Siófoknál 0
23°
25° 13°
É
8 km/h
Mihály Szilvia | 2019.07.08. 08:00
Áteveztem a Balatont – te ott voltál?
Több mint kétezren eveztük át a Balatont, majd tértünk vissza a rajthelyhez. SUP-ok, kajakok, kenuk, sárkányhajók álltak rajthoz a Fonyód-Badacsony-Fonyód távon. Megmutatjuk a 9 km legjobb pillanatait, és elárulom, elfáradtam-e.

Alapesetben a Balatont nem lehet átevezni, a parttól csak meghatározott távolságba távolodhatunk el SUP-pal és kézzel hajtott sporteszközökkel. Az átevezés különlegessége ezen túl a hatalmas közösségi élmény is, hiszen ritkán van alkalmunk 2 ezer emberrel együtt sportolni. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség eseményén vitorlásokból összeállított vízi folyosón keresztül eveztünk át az északi partra, majd vissza.

Fotó: Mihály Szilvia

Rutinos vízreszállóként és átevezőként – hiszen már előző évben is teljesítettem a kihívást – már pénteken este regisztráltunk az eseményre, hogy elkerüljük a szombati tumultust.

Akkor még autóval is megközelíthettük a rajt helyszínét, és a deszkámat is sikerült a otthagyni. A SUP Port Fonyódnak hála, nem kellett szombat reggel a fél városon magam után húzni a gurulós bőröndhöz hasonló csomagot a deszkámmal és evezővel, mert az átnevezés napján a helyszín közelébe csak előzetesen regisztrált csónakszállító járművek hajthattak be.

Péntek este már láttuk a csodálatos sárkányhajókat is a parton, nagy volt a készülődés a szervezők részéről is. Kattints ide, hogy megtudd, milyen egy evezés a fonyódi naplementében!

Fotó: Mihály Szilvia

Szombaton reggel karszalaggal a kezemen csak fel kellett pumpálni a SUP-ot a rajt előtt, és beállni a sorba, hogy vízreszálljunk. Itt elolvashatod, hogyan válassz magadnak SUP deszkát!

Fotó: Mihály Szilvia

Sokan érkeztek kora délelőtt, mi tíz óra körül rajtoltunk, szinte tele volt már a Balaton. Ezt a képet a badacsonyi Szegedy Róza Ház készítette, ők így láttak bennünket:

Fotó: Szegedy Róza Ház

Az esemény a sárkányhajók rajtjával indult, nézzétek:

A vízreszálláshoz mentőmellény, regisztrációs karszalag és rajtszám kellett, a mentőmellényt a nagy meleg ellenére sem vehettük le, aki ezt megtette, azt azonnal figyelmeztették a sorfalat és útvonalat jelző vitorláshajókról vagy a vízimentők és rendőrök a kísérő motorcsónakokról. Nagyon udvarias, de határozott és segítőkész volt mindenki, ezúton köszönjük a munkájukat.

Fotó: Mihály Szilvia

Amikor elindultunk, az első sárkányhajók már visszafelé jöttek a célba, ők sokkal gyorsabban haladnak egy SUP-osnál. A leggyorsabb húsz fős sárkányhajó 45 és fél perc alatt ért célba.

Nekem néha volt olyan érzésem, amikor közeledtek a hátam mögül, mintha egy kannibál film forgatásán lennék. Nem, nem kaptam napszúrást, de a viszonylagos csendbe egyszer csak belekúszott az ütemes dobolás és evezőcsapások hangja, majd elsuhant mellettem egy gyönyörűre festett sárkányfej.
Próbáltam videót készíteni róluk is, anélkül, hogy az egyensúlyomat elveszítve vízbe esnék:

A 9 km-es távot időre teljesítettük, de akik nem versenyzők vagy ötpróba résztvevők voltak, hozzám hasonlóan többször megálltak fotót készíteni, lábat lógatni, fürdeni. Szélcsend volt, hullámokat is csak a sárkányhajók lendülete okozott.

Fotó: Mihály Szilvia

Közel 900 hajó és több mint 2 ezer ember vett részt az evezésen, a leggyorsabb surfkajakos páros a háromszoros olimpiai bajnok, Szabó Gabriella és a többszörös világbajnok Hegedűs Róbert 42 perc alatt teljesítette a távot. Én két és fél óra alatt.
A leggyorsabb női SUP-os, Ruth-Király Klaudia kicsivel több mint másfél óra alatt ért célba, ő biztosan nem videózgatott és beszélgetett útközben.
De ezen az eseményen a versenyzési lehetőség mellett az örömevezés sem volt kizáró tényező. Sokan az evezést -legyen az állva vagy ülve- szabadidős sportnak tekintik, és nem versenyzésnek. Néhányan hangfalat is vittek magukkal, hogy a kedvenc zenéjük szóljon útközben, sokan beszélgettünk idegen evezősökkel is, jó volt a hangulat.

 

A táv első felében Badacsonyt kellett célba venni, az egyik kedvenc hegyem az északi partról, és nem mondom azt, hogy a tempómnak köszönhetően egyre nőtt és nőtt ahogy közeledtem, de persze egyszer csak elértem a fordítóbóját én is.

Itt a sportversenyzőkön kívül szinte mindenki megállt fotót készíteni, talán csak a sárkányhajósok nem, nekik kemény tempót diktáltak a kormányosok és dobosok.

A táv harmadánál, amikor Fonyód felé haladtunk és már hallottuk a műsorvezető hangját, már többször álltunk meg fürdeni, pihenni, és igazán jó érzés volt, hogy mi nem Badacsony felé haladunk már, hanem a célba.
És hogy elfáradtam-e? Igen, nagyon, de az érzés, hogy teljesítettem a távot, az elmondhatatlan. Már a deszka leengedésénél a következő evezést terveztük.
Mutatjuk a legjobb képeket:

Kiemelt kép: Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Készítette: Mihály Szilvia

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva