borsonline.hu | 2022.06.15. 16:00

Égési sebet, vakságot is okozhat ez a gaz

Légy óvatos: újra terjed a medvetalp. A Kis-Balaton közelében is terjed.

De miről is van szó? Nos, a medvetalp nevű növény két veszélyes fajtájáról, a kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalpról. Betelepült faj, nincs természetes ellensége, de meg kéne akadályozni a terjedését, mert súlyos következményei vannak, ha érintkezik vele a bőr.

Forrás: borsonline.hu

Mérgező anyagok

Elsősorban a növény levele tartalmaz olyan mérgező anyagokat, amik érintkezés után fényérzékennyé teszik a bőrt, gyulladást idéznek elő, majd egy-két nap elteltével égési sérülésekre emlékeztető hólyagokat okoznak. Ezek a sebek rendkívül lassan és hegesen gyógyulnak – mondta Huszárné Bodor Éva, a Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője. – A növény akár vakságot is okozhat. Arra különösen vigyázni kell, hogy ne dörzsöljük meg a szemünket, miután megérintettük a növényt. Ha mégis hozzányúltunk a medvetalphoz, minél gyorsabban bő szappanos vízzel le kell mosni az érintett bőrfelületet, és érdemes felkeresni a háziorvost – tanácsolta az osztályvezető.

Medvetalp okozta égési sérülés
Forrás: borsonline.hu

Egyre több helyen látni

Több növény is van, ami hasonló problémákat okozhat. Például a zeller is termel olyan anyagokat, amik fényérzékenyítik a bőrt, és ezzel is védőfelszerelésben kell dolgozni. A Szosznovszkij-medvetalp azért veszélyesebb, mert mirigyszőrök vannak rajta, amik koncentráltan tartalmazzák ezt az anyagot. Pontosan nem tudni, hogyan került be Magyarországra. Egyesek szerint takarmányozási céllal kísérleteztek vele, és vélhetően amikor a kutatóintézet megszűnt, akkor szabadulhatott el. Van már térkép, ahol jelölik a nagyobb mennyiségű medvetalp jelenlétét, nemcsak Heves megyében, hanem az Észak-keleti határ közelében, a Kunság kellős közepén, s a Kis-Balaton közelében is terjed ez a horrornövény. Tisza felső forrásánál is megtalálható, onnan is lekerülhettek a magok.

Nehéz kiirtani

– Az egyik legnagyobb baj ezzel a növénnyel, hogy nagyon nehéz kiirtani – mondta a Borsnak Sulyok József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság élővilágvédelmi csoportvezetője. – Vízfolyás melletti területen vegyszerrel nem is lehet védekezni ellene, mert az anyag beszivároghat a talajvízbe. Én már álltam olyan növény mellett, ami négy méter magas volt, férfi felsőkar vastagságú szárral. Nagyon mély karó gyökerei vannak, ezért a kaszálás után képes újra kihajtani, ráadásul már ötven centisen is érlel magot. Széthurcolni pedig nagyon könnyű. Ha eljön például egy traktor lekaszálni, a földre hullott magok beleragadhatnak a gumiba, és ezzel megvan a széthurcolás veszélye – mondta a csoportvezető.