– Természetvédelmi oltalom alatt van a kárókatona, de manapság annyira elszaporodott, hogy az már elviselhetetlen méreteket ölt – mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
– A kárókatona pusztítása után nem jár kártérítés, ahogyan ez a mező- és erdei vadkárokat okozó nagyvadaknál működik. Csupán annyi lehetőségük van a tógazdáknak, hogy kérésükre a természetvédelmi hatóság kilövési, illetve riasztási engedélyt adhat. Ám ez csak a kijelölt területeken és időpontban, meghatározott példányszámra érvényesíthető.
– Tavaly nyolcszáz madarat ejtettünk el, ennek 90 százalékát tógazdaságaink területén
– mondta Szári Zsolt. – Idén a Balatonon két helyszínen – Tihanyban és Alsóörsön – gyéríthetjük az állományt, de partról kézzel fogható eredményt elérni nem lehet. Sajnos a Balaton vízterületén nem lőhető a kormorán, mivel a hatóság szerint a gyérítés zavarná a védett, vonuló madarakat is. Csakhogy a kárókatona jelenléte is zavarja őket, ahogyan a halállományt is.
– Közvetlen kárt okoz a hal elfogyasztásával. Közvetett kárt is okoz a halak megsebzésével, parazitás halbetegségek terjesztésével, és a telelő, nyugalmat igénylő halállományok megzavarásával – fűzte hozzá a vezérigazgató. – Ahol megtelepszik egy kormorán kolónia, ott az ürüléke tönkreteszi a fákat. Így a Balaton esetében a Fehérvíz környékén, vagy a Kis-Balatonnál például a kócsag és szürkegém fészkelőhelyeit is tönkreteszi egy idő után.
A társaság három munkatársa végzi a kormoránok gyérítését, s ehhez 10 ezer lőszert használtak fel tavaly. Az Agrárminisztérium lőszertámogatási célra létrehozott alapjából 1,2 millió forintot nyert el a társaság, így ez az egyetlen forrás, ami valamilyen szinten a halgazdálkodó kárenyhítésének tekinthető. Egyetlen védelmi megoldást a Balaton lefagyása hozhat, amit már nagyon várnak.
Forrás: sonline.hu
Nyitókép: MTI/Nagy Zoltán