Mikor lehet avart égetni?
A növényi hulladék égetése belterületen és külterületen egyaránt csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, környezetvédelmi, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges.
Belterületi ingatlanok esetén az önkormányzat rendeletében szabályozhatja, feltételekhez kötve engedheti az avar és kerti hulladékok égetését. Nyílttéren történő égetés esetén mindenekelőtt a meteorológiai viszonyokat kell figyelembe venni: nem lehet égetni, ha nagy szél van, mert azzal kockáztatjuk a tűz átterjedését más ingatlanára is.
A következő fontos szempont, hogy nincs-e országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom. Erről a tényről a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján tájékozódhatunk.
A fentieken kívül ellenőrizni kell az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat honlapját is abban a tekintetben, hogy valóban olyan időszak van-e, amikor a kertben engedélyezett a növényi hulladék égetése. Az önkormányzatok évente 2 időszakot biztosítanak általában az avar égetésére: minden évben március 1-től április 30-ig, valamint október 1-jétől november 30-ig – ünnepnapok kivételével – valamely előre meghatározott, például hétfői napon – írja a lakaskultura.hu.
Melyek az avarégetés szabályai?
A keletkezett növényi- és kerti hulladékot a tűzvédelmi előírások megtartása mellett szabad égetni. Az égetést végző az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási eszközökről, feltételekről.
Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyon és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.
A kerti hulladékkal együtt kommunális, veszélyes és ipari eredetű hulladék nem égethető (pl.: műanyag, gumi, festék, vegyszer illetve ezek maradékai)!
Az égetést a telken belül kell végezni. Az égetés során csak a helyben (telken belül), valamint a telket határoló közterület, vízelvezető árok gondozása során keletkezett avar, növényi hulladék semmisíthető meg.
Szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet, veszély esetén a tüzet azonnal el kell oltani!
A füstképződés csökkentése érdekében az avart, növényi- és kerti hulladékot szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatos kis adagokban történhet.
Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt és gondoskodni kell a visszamaradt parázs, vagy hamu lelocsolásáról, illetve földréteggel történő lefedéséről.
Fotó: Shutterstock
Mire számíthat, aki megszegi a szabályokat?
Aki a kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat megszegi, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 106. §-a alapján környezetvédelmi, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése alapján levegőtisztaság-védelmi bírsággal, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet szerint tűzvédelmi bírsággal sújtható.
Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése esetén a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 100.000,-Ft.
A tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 10.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig, a tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 20.000,-Ft-tól 3.000.000,-Ft-ig terjedő pénzbírságot von maga után.
Tűzgyújtási tilalom idején szabad-e kerti grillsütőt használni, bográcsozni?
A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom idején sem. Az ilyen nyílt lángú berendezések, eszközök használata, a tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartását követelik meg. Ezek röviden a következők:
Nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
Gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartásáról, pl. víz, homok.
A tevékenység befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy az elaludt.
Nyitókép: Shutterstock
Összeállította: Szaniszló Hajnalka
