A Balaton-felvidéken számtalan szebbnél-szebb túraútvonal vár, van, ahol tájékoztató táblák adnak információt a térség geológiájáról, földrajzáról, élővilágáról. Sok túrázó a táblák alapján tanulja meg, mit lát, de legyünk óvatosak, mert nem minden információ pontos.
A déli partról is fantasztikus látvány
Fotó: Mészáros Annarózsa
Persze, most legyinthetünk, hogy ez apróság és az élmény a fontos, de ha mondjuk egy távolabbról érkező madármegfigyelő vagy geológus érkezik a térségbe, ő fals információk alapján kezd el keresni madarakat vagy kőzeteket.
Az sem mindegy, hogy a gyerekeknek a száz évvel ezelőtti tudásanyagot tanítjuk meg kirándulás közben a táblák alapján vagy a legfrissebb kutatások eredményeit.
Ha igazán naprakész akarsz lenni, megmutatjuk, hol milyen finomhangolásokra lenne szükség az információk erdejében.
– A geológia és földrajz tudomány az utóbbi 15-20 évben nagyon sokat fejlődött, a Balaton-felvidék vulkanizmusa teljes egészében átíródott, de az új kutatásokon alapuló információk nem minden túraútvonalon lettek javítva, sőt, a tananyagokban, a közéletben sem jelennek meg, csak nagyon szűk szakmai kör számára elérhetők – tudtuk meg Árvai Gábor geológiai és madarász túravezetőtől.
Pontosítani kell a lávakőzetek nevét
Fotó: Mihály Szilvia
– Én az általam vezetett túrákon mindig a legfrissebb információkat adom át, van olyan, hogy egy előző évi ismeretanyagot pontosítok, számomra fontos, hogy naprakész információim legyenek, és azt meg is osszam a kirándulókkal.
Dr. Németh Károly a wellingtoni egyetem geológia professzora a hawaii vulkánokat kutatja. Ő jött rá arra, hogy rokoni kapcsolat van a csendes- óceáni és a Balaton-felvidéki vulkánok között. Rajta kívül dr. Harangi Szabolcs kutató eredményei mérvadóak napjainkban.
Fotó: Mihály Szilvia
Nincs bazalt és nincsenek tanúhegyek a Balatonnál
– Évtizedek óta azt tanuljuk, mondjuk, írjuk, hogy a Badacsony környéki hegyek bazaltorgonái milyen szépek, hogy a bazalt talaj mennyire finommá teszi az itteni borokat, te pedig azt mondod, nincs is bazalt a környéken.
– Hosszú évtizedek kellenek, mire a köztudatban, a tananyagokban és a táblákon a bazalt szóból bazanit lesz.
Ez a kőzet itt nem bazalt, hanem bazanit, így helyesen a bazaltorgonákat bazanitorgonáknak kellene nevezni. Bazalt egész Európában nincsen, csak Izlandon, mert a bazalti vulkanizmus óceáni hátsághoz kötődik.
Ezek nem bazalt, hanem bazanitorgonák
Fotó: Mihály Szilvia
Én nem mondom az itteni hegyekre, hogy tanúhegyek és küzdök is a kifejezés ellen.
– Miért? Olyan szépen csengő szavunk ez.
– A tanúhegy kifejezést még Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos alkotta, de az akkori tudást már meghaladtuk.
A tanúhegyek az ő leírásukban akkor keletkeztek, hogy amikor itt hullámzott a Pannon-tenger, és ezek a hegyek az akkori eredeti magasságról tanúskodnak.
A tévedés ott kezdődik, hogy itt nem tenger, hanem beltó, egy csökkentett sótartalmú víz volt, amibe az Alpok és a Kárpátok folyói hordták az édesvizet.
A kiadott tájékoztatókban ez már mindenhol helyesen szerepel, nem tengerként, hanem beltóként írnak róla.
A folyók nagyon vastag üledéket raktak le itt, erre folyt a vulkánkitörés során a bazalt, ami most már tudjuk, hogy bazanit, és ez a kemény vulkáni kőzet megvédte az alatta levő Pannon üledéket.
A cukorsüveg formájú Gulács
Fotó: Mészáros Annarózsa
A Gulács, a Tóti-hegy és a Hegyesd cukorsüveg formájúak, ezek vulkáni kürtő kitöltések, lávaanyag nem érte el a felszínt. Mai legmagasabb pontjaik eredetileg a vulkán legmélyebb pontjai voltak.
Az, hogy látjuk őket, a külső erők 3 és fél millió éves pusztításának köszönhető.
A Pannon-beltó 8 és fél millió évvel ezelőtt húzódott vissza erről a területről, a Badacsony 3 millió 400 ezer éve működött, a Szent György-hegy ennél is fiatalabb. Az öt millió év alatt itt hatalmas felületi lehordások lehettek, így ezek a hegyek sem az eredeti magasságokról tanúskodnak.
Fotó: Mihály Szilvia
A Szaharában vannak igazi tanúhegyek.
Ebben már léptünk előre, már Badacsony-Gulács csoportként szerepelnek ezek a hegyek a kiadványokban és a táblák többségén is, de a köznyelv még mindig a tanúhegyek szóhoz ragaszkodik.
Mi ez, ha nem tufa?
– A badacsonyi Kisfaludy-forrás felett van egy tábla, ami egy mondaton belül három súlyos geológiai hibát tartalmaz.
Fotó: Árvai Gábor
Azt írja, hogy Badacsony és a környező vulkánok a miocénban működtek, pedig helyesen ez a pliocén korszakra tehető.
A vulkáni működést tavi, vizes környezetbe teszik, holott ez sem igaz. Nagyon sok helyen olvashatjuk ezt, de a mai kutatások már biztosan állítják, hogy itt szárazföldi környezeteben működtek a vulkánok.
Ebben a vizes környezetben képződött a tufa, folytatódik a mondat, de ennek a kőzetnek a neve már nem tufa, hanem piroklasztit.
Jelenleg a Badacsonyon már nem találjuk meg ezt a piroklasztit kőzetet, hiszen a külső gyűrű teljes egészében lebomlott.
A tufa nem is vizes környezetben képződik, ahogy a szöveg írja, a nevéből, a piro szóból következik, hogy robbanásszerűen nagy mélységből jött elő a földből, majd kör alakban rakódott le.
Fotó: Mihály Szilvia
Ezek a lyukacsos kőzetek, melyek itt vannak a hegyen nem tufák, hanem színtiszta lávakőzetek. Azért lyukacsosak és könnyűek, mert a kitörés utolsó fázisában kén-dioxid és szén-dioxid járta át őket.
A tufa soha nem lyukacsos, pedig annak idején földrajz órán is ezt tanították.
Se nem medence, se nem tó
A Tapolcai-tavasbarlang nevével ellentétben nem tó, hiszen aki már csónakázott a föld alatti vízen, az a saját szemével láthatta, hogy egy északról délre áramló karsztvízen evez, ami a Malom-tónál lép felszínre.
Fotó: Keszey Ágnes
A Tapolcai-medence nem a vulkanizmus során jött létre. Kialakulásának kezdete 18 millió évvel ezelőttre tehető. A Keszthelyi-hegység tömbje a Bakony tömbjéhez képest az óramutató járásával ellentétesen elfordult, ennek következtében húzó feszültségek jöttek létre a mélyben és 200 métert megsüllyedt a terület. A medence szerkezet sem igazi, hiszen a terület Balatonederics és Szigliget között nyitott.
Laknak itt állatok?
Húsz éve végzek madármegfigyelést, a Tapolcai-medencének nincs olyan szeglete, ahol ne térképeztem volna fel a madárfajokat.
A Halápi-hegy egyik tábláján azt olvashatjuk, hogy a hegy madara a kékgalamb. A kékgalamb egy kimondottan bükk erdőhöz kötött faj, döntően a feketeharkály odúját foglalja el, amikor az befejezi a költést, erdőben vagy nagy ártéri területen élnek.
Fotó: Szücs Ildikó
Ezen a hegyen egyetlen egy darab bükkfa és ártér sincs. Amikor még nem bányászták le a hegyet, lehetett rajta bükk, ahogy a Badacsonyon is van, és ott valóban megfigyelhetők nagyon szép kékgalamb példányok, de 50 éve itt biztosan nem él ez a madár.
A Badacsonyon és Szigligeten is információs tábla hirdeti, hogy itt él kerecsensólyom. A Tapolcai-medence területén hatvan évre visszamenőleg nincs adata a kerecsensólyomnak. Szigligeten a kiírásnál ráadásul a sólyom képe helyett egy vörösvércse képe látható.
Fotó: Árvai Gábor
Badacsonyban kövirigóról is szól egy tábla, de ez a madár nyolcvan éve nincs a hegyen, 2011 óta az egész országban kihalt fajnak tekintjük, akkor volt az utolsó költésük a Bükkben, Bélapátfalva közelében. Tíz éve egyetlen egy fiatal kövirigót láttak csak Csákvár mellett.
Fotó: Árvai Gábor
A Szent György-hegyen tábla hirdeti, hogy itt él pannongyík, de a Tapolcai-medencéhez legközelebb a budapesti Sas-hegyen honos ez a gyíkfaj, ezen a vidéken nincs. A cselling páfrányt Badacsonyon hirdetik, de ez a növény csak a Szent György-hegyen található meg.
Legendák, szép mesék egy kis pontosítással
Mesék és mondák övezik a környéket, némelyiknek van valóság alapja, de sok túlzó vagy pontatlan történet is beépült a köztudatba.
Badacsonyban azt olvassuk, hogy a Balaton-felvidéken a rómaiak ültették az első szőlőtőkéket, de tárgyi bizonyítékaink vannak arra, hogy már korábban, i.e 380 körül, a kelták idején is volt szőlőművelés a környéken.
Kisfaludy Sándor nem az 1795-ös badacsonyi szüreten ismerte meg Szegedy Rózát, ők ugyanis unokatestvérek voltak. A költő a nemesi testőrség tagjaként szolgált Milánóban, Bécsben, Franciaországban, nem vetette meg a szép nőket, sokáig ostromolta Rózát is, aki csak édesapja halála után adta be a derekát. Na, nem azért, mert a Rózsakövön üldögélt, hiszen az a kő csak a halála után mintegy ötven évvel később került a hegyre.
Teszteld le a Rózsakő erejét
Fotó: Mihály Szilvia
A legenda szerint aki erre a kőre a Balatonnak háttal ráül a párjával, vagy csak rágondol a szerelmére, azok még abban az évben összeházasodnak
A badacsonyi Ranolder-kőkeresztet nem 40 bivaly vontatta fel a hegyre, hanem 6 ökör. Elképzelni is nehéz, hogy 150 éve 40 bivaly mászik fel a hegyre, ráadásul a legenda szerint az első állat a magasból a Balatonba esett. De a víz 2 km-re fekszik a hegytől.
A Ranolder-kereszt
Fotó: Mihály Szilvia
A valóságban a kőkeresztet szállító, ökrök vontatta feldíszített kocsit lovas bandérium és díszruhába öltözött lányok kísérték.
