
Március 9-12. között Balatonberény és Tihany térségében közel 3000 darab borókafészket helyeztek ki hajók segítségével a szakemberek. A borókaágakat dróttal erősítették egy hosszú, lesúlyozott kötélre, így engedték a vízbe, és majd csak májusban veszik ki a Balatonból. A fészkeket a süllő mellett a balin, a kősüllő, a vágódurbincs és több keszegféle is ívóhelyül használja.

Hagyományos borókafészkek is kerültek a Balatonba (Fotó: balatonihal.hu)
– Hamarosan leváltjuk a borókafészkeket új műfészkekkel – olvasható a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. beszámolójában. Mint írják, a boróka egyes élőhelyei védettek, de előfordulnak olyan legelő-besorolású területek, ahol gyéríteni kell a növény állományát. A halgazdálkodási cég is ilyen térségben vágja a borókát, bár a lehetőség évről évre fogyatkozik. Ezért is tűzték ki célul a műfészkek létesítését.
– A Balaton halállományának fejlesztését célzó GINOP projektünk egy szelete arra irányul, hogy meghatározzuk a legideálisabb műfészek ismérveit (méret, forma, anyag, kezelhetőség, stb). A kutatás keretében kísérleti mesterséges fészkeket is helyeztünk ki Fonyód, Balatonszemes, Balatonudvari, Tihany, Siófok és Balatonvilágos partjai előtt. A kísérleti fészkeket a süllőikrák lekelése után, de még a május eleji csónakos horgász-szezon kezdete előtt szedjük fel. Ezeket a fészkeket is jól láthatóan körberaktuk nagy sárga jelölő bójákkal – tudósít a nonprofit cég.

A csónak orrában láthatóak az új kísérleti süllőfészkek, ezek a vízbe kerültek (Fotó: balatonihal.hu)
– Társaságunknak idén is van engedélye legfeljebb 100 darab fészek kivételére süllőszaporítás céljából, de ezt a kvótát jellemzően nem szoktuk kimeríteni. Erre a célra hagyományos, keretes műfészkeket használunk. A kivett fészkeket nem adjuk el, kizárólag saját halastavainkba helyezzük ki őket. A róluk lekelő süllőket pedig ősszel egynyaras süllőként telepítjük vissza a Balatonba – szól a beszámoló, ami szerint erre azért van szükség, mert a Balatonban nevelkedő süllők a gyenge planktonikus táplálék miatt nagyon lassan növekednek, őszre sokszor a 10 cm-t sem érik el. Ezzel szemben a tógazdaságban nevelkedő társaik átlagosan 15 centiméteresek, de akár a 20 cm-t is elérhetik. Tehát a tógazdasági neveléssel bő egy évet lehet spórolni az ivarérettségig vezető úton, ráadásul ebből a méretből a kallódás is kisebb arányú.

Egynyaras, tógazdasági körülmények között nevelkedett süllő (Fotó: balatonihal.hu)
Az ívást idén is kiemelt figyelemmel követik nyomon a szakemberek, és ha az időjárás is kegyes lesz, hamarosan ikrával rakott fészkek képeiről számolhatnak majd be a horgászoknak.

Gondosan őrzi a lerakott fészkeken lévő ikráit a hím süllő a Balatonban (Fotó: balatonihal.hu/Haász Balázs, 2019. 04. 04.)
Nyitókép: balatonihal.hu