A taxisofőrként dolgozó Zimányi András egész télen készült a megmérettetésre. Tavaly nyáron hosszában is átúszta a Balatont, de a mostani nagyobb odafigyelést igényelt tőle. A megfelelő engedélyek beszerzése után a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának speciális mentőhajójának legénysége állt a segítségére.
Bagyó Sándor, a szervezet vezetője át is írta indulás előtt fél órával a tervet. A tapasztalt vízimentő azt javasolta, hogy a nagyjából 20-30 km/órás szélben inkább a szántódi révből, tehát délről indulva ússza át a Balatont Zimányi András és ne fordítva, ahogy az először szerette volna.
Zimány András fekvőtámaszokkal melegít az átúszás előtt (Fotó: Krausz Andrea)
– Az áramlásokra nem is gondoltam – mondta Zimányi András kissé gondterhelten a kompkikötőben, mielőtt nekivetkőzött a próbatételnek, de minden további nélkül megfogadta a tanácsot. Hátán egy mentőhevederrel a szántódi rév keleti mólószáráról lépett a bokáig érő vízbe, kiintegetett a nézelődőknek, majd belevetette magát a Balatonba.
Indulás Szántódról Tihanyba (Fotó: Krausz Andrea)
35 perc után Tihanyban, a révtől keletre fekvő csónakkikötőnél ért partot. Némi pihenés után elmesélte, hogy a táv felénél volt egy kírzis, amire nem számított.
– A szél az arcomba lökte a hullámokat, és néha nem kaptam rendesen levegőt. Volt bennem egy drukk, nehogy a vízimentők beugorjanak hozzám mert azt hiszik, hogy fuldoklom, de látták hogy nincs semmi bajom. Mellúszásban haladtam végig, de a hullámok miatt váltottam a technikán, és inkább jobb oldalon vettem a levegőt, ami védettebb volt a széltől – mondta Zimányi András.
– Novemberben Szlavitsek Tünde, a La Manche csatorna átúszója tanácsára hidegvizes zuhanyokkal kezdtem a felkészülést, december elejétől pedig Pesti Balázs barátommal rendszeresen csobbantunk a nyílt vízen. Eleinte még csak jéghártya volt a Gyömrői tavon, aztán később léket kellett vágnunk hozzá. Ezek rövidebb idejű vízbentartózkodások voltak mozgás nélkül. Most euforikus állapotban vagyok, és meg tudnék enni egy fél disznót – mondta nevetve az nyílt vízi úszó.
Itt egy felvétel, ahol még nem csaptak az arcába a hullámok:
– András rendkívül felkészült volt, tempósan folyamatosan haladt, ment, mint a kiskacsák – foglalta össze Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője.
– A délnyugati szél a nyugati medencében lévő vizet áttolta a keleti medencébe, emiatt a Balaton tengelyétől délről érkezett az áramlás, így megfordítottuk az úszás irányát. Északról indulva ugyanúgy meg lett volna a hullámzás, de akkor az áramlat ellen kellett volna úsznia – folytatta Bagyó Sándor, aki azt is elárulta, hogy egy ilyen akcióért természetesen fizetnie kell az úszónak, hiszen ez egy szolgáltatás.
– A helyszín miatt a rendőrséghez kellett beadni egy engedély-kérelmet, amely előírt számára egy kísérő motoroshajót. András megkeresett minket, és egy szakápolóval, egy vízbe ugrásra felkészült mentőssel biztosítottuk az úszást – mondta Bagyó Sándor, aki azt is elárulta, hogy 30 éves pályafutása során hasonlóra még nem volt példa. – Hosszútávúszókat számos alkalommal biztosítottam, de ilyen, hogy márciusban valaki Tihany és Szántód között átússza a tavat, ilyen még nem volt, ő az első. Nagyon tisztelem az ilyen sportteljesítményt, de másnak nem ajánlom! A hétköznapi ember 5-10 perc közötti időt bír ki a hideg vízben és gyorsan szélsőséges állapotba kerülhet a szervezete.
Krausz Andrea
