Lakásmúzeum
Nagy Endre Afrika-rajongó vadász négy évtizedes gyűjtésének tárgyai láthatók a balatonedericsi emlékházban. Afrikai trófeák, preparátumok, szobrok, faragványok, makonde életfák, maszáj vödör, kókusztörő és strucc tojások, személyes tárgyak, iratok, fényképek között vehetsz részt egy időutazáson.
Afrika a Balatonnál
Fotó: Mészáros Annarózsa
– Az 1988 óta működő Afrika Múzeum a nyitás utáni években nemcsak a kiállított tárgyak miatt volt izgalmas, hanem azért is, mert a tulajdonosa itt lakott az épületben. Ha elmentek a vendégek, leült a kandalló mellé és pipázott, mellette üldögélt kedvenc baglya, Hululu is.
Forrás: Arcanum / Nimród. 1990.
Imádták a vendégek a történeteit, ő pedig imádott mesélni a fekete kontinensről. A kandallópárkány két hatalmas gyertyáját még ő használta – tudtuk meg Csonki Zoltántól. A múzeum tárlatvezetője, főmunkatársa maga is a fekete földrész rajongója, a teleket Afrikában tölti, évek óta szoros kapcsolatban van Nagy Endre családjával, sőt, kisgyermekként találkozott is a híres vadásszal, akinek boldogan újságolta, hogy egyszer majd ő is eljut Afrikába.
Csonki Zoltán is Afrika szerelmese
Fotó: Mészáros Annarózsa
– Nagy Endre egykori hálószobája jelenleg a használati és személyes tárgyainak bemutatója, a fürdőszobájában az afrikai rezidenciájának fejlődése, az ottani állatkert képei, valamint első felségének iratai, igazolványai láthatók.
A korábban Vajda kúriakánt ismert épület a család tulajdona volt, de a második világháború végén államosították. 1984-ben adódott egy lehetőség, hogy Nagy Endre visszavásárolja az addig TSZ irodának használt villát, második feleségével hazaköltözött, nyugdíjas éveit itt töltötte.
1988-ban megnyitotta a múzeumát, melynek kertjében akkor még csak bivalyok voltak, mára azonban egy kis afrikai oázist láthatsz a Balaton mellett.
Életnagyságú fekete szobor őrzi a villát
Fotó: Mészáros Annarózsa
Kutyaugatásból halálos szerelem
– Nagy Endre jogi doktorként végzett, a csendőréghez került dolgozni, akik a hatvani kastély mellé vezényelték szolgálatra, a Hatvany család harminckét szobás barokk kastélya mellett kapott szállást. Nyolc agara és egy tacskója volt, már akkor is vadászott. A kutyák ugatása miatt a báró lánya nem tudott aludni, ezért meghívták a kastélyba, de a számonkérés helyett első látásra szerelem lobbant a két fiatal között. Báró Hatvany Alexandrával titkos házasságot kötöttek, de az asszony zsidó származása miatt rejtegetni kellett, politikai okokból 1951-ben elhagyták az országot. Ausztria, majd Németország lett az otthonuk, ahol Nagy Endre az Opel család szolgálatába állt, az ő magán állatkertjének végzett gyűjtéseket, ekkor járt először Afrikában.
A múlt lenyomata
Fotó: Mészáros Annarózsa
Szakállas úr Afrikában
– Afrika szeretetét emellett az is táplálhatta, hogy a veszprémi állatkertet alapító Kittenberger Kálmán unokaöccse volt, aki már gyerekkorában sokat mesélt neki a távoli földrészről. Annyira megtetszett a fekete kontinens a magyar vadásznak, hogy 1958-ban családostul kiköltözött a Meru hegy lábánál levő farmra. Az ország egyik legismertebb fehér vadásza lett Tanzániában, szuahéli nyelven „bvana masharubunak”, azaz „szakállas úrnak” hívták.
Különleges trófeák
Fotó: Mészáros Annarózsa
Európai módszerek szerint kezdte el a vadgazdálkodást, magasleseket épített, cserkelőt, dagonyákat létesített a területen. Meghatározta, hogy a birtok mennyi állatot tud eltartani, és a felette levő létszámra vendégvadászokat hívott.
A ház mellé bungalókat építettek, ami hamarosan szállodává alakult, unokái ezt a mai napig üzemeltetik.
Mindig hozzájuk vitték a sérült állatokat a nemzeti parkból is. Azokat, akiket megmentettek, de már nem tudtak visszavinni a vadonba, a családjával közösen nevelte tovább, ebből lett Kelet-Afrika első állatkertje. Így nőtt fel velük több csimpánz, és így került hozzá Hululu, a balatonedericsi múzeumban élő bagoly is.
Hululu Afrikában született
Fotó: Mészáros Annarózsa
Úton a világhír felé
– 1954-ben, még a német időszakban Nagy Endre lett a Düsseldorfi Világkiállítás trófea osztályának a vezetője. Ez egy nagyon fontos állomása volt az életének, hatalmas ismertséget szerzett, munkája világszerte ismert és elismert lett. Nagy álma volt, hogy 1971-ben Magyarországra hozzák a vadászati világkiállítást, mikor ez létrejött, ő volt a tanzán pavilon vezetője, ő intézte a kelet-afrikai államok bemutatkozását. Az itt kialakított kapcsolatoknak köszönhetően tudott 1984-ben második feleségével hazaköltözni a Balaton melletti családi kúriájába. A kiállított tárgyakat a nyolcvanas évek közepén hozta haza a vadász Afrikából, a hatalmas szobrok, trófeák konténerekben, hajókkal érkeztek Magyarországra. A két hatalmas fatörzsből készült szobor, ami itt látható, már korábban, a világkiállítás idején az országban maradt, a két fekete-fehér majom is erre az alkalomra érkezett, a preparátumok a Tanzán Állam ajándékai voltak.
Nagy Endre imádta Afrikát és a Balatont
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nagy Endre 1994-ben hunyt el, hamvai felét Balatonedericsen szórták szét, másik felét Tanzániába vitték első felesége sírja mellé. Jelenleg két unokája viszi tovább az örökséget.
Nézd meg képeinket!
