A tavaszi munkákat hagyományosan akkor szokás elkezdeni a kertben, amikor a tartós fagyok elmúltak. Ilyenre – vagyis mínusz 5 fok alatti hőmérsékletre – ezen a télen nem sok példa volt, és talán már sokan túl is vannak a metszésen és az első lemosó permetezéseken, érdemes azonban elmondani itt is, hogy a bő termés érdekében a gyümölcsfák metszése az egyik első feladat a kertben. Ehhez szerencsére már rengeteg szakirodalom és oktatóvideó is rendelkezésre áll az interneten, ezeket mindenképpen érdemes tanulmányozni, aztán pedig úgyis a gyakorlat teszi a mestert. A fertőzések elkerülése érdekében a vastagabb ágak metszett végeire érdemes méhviaszt, vagy a kertészei szaküzletekben kapható „fasebkezelő fagélt” felvinni. A metszés után az úgynevezett lemosó permetezés is fontos.
Fotó: Shutterstock
Ha ősszel elmulasztottuk a faültetést, márciusban pótolhatjuk ezt. A szakmabeliek szerint a facsemete vásárlásakor érdemes megnézni, egyenes-e a törzs, és azt is alaposan nézzük meg, látunk-e betegségre utaló jeleket az ágakon, illetve a leveleken.
Szabadgyökerű növényeket márciusban még ültethetünk, de földlabdás, vagy konténeres növények is a földbe kerülhetnek, csak alaposan locsoljuk be őket – mondta el kérdésünkre Farkas Pál, a káli Globalplant Garden kertészet vezetője. A tavaszi ültetéskor is figyelembe kell venni, hogy a frissen ültetett csemetéknek fokozottabb figyelemre van szükségük, de az alap mindenképpen az, hogy a föld ne tömör, hanem morzsalékos legyen. Farkas Pál szerint ugyanakkor az is fontos, hogy utána tömörítsük a talajt, mert ha levegő marad a gyökérnél, akkor be tud fülledni.
Sokan esküsznek arra is, hogy a földben esetleg előforduló kártevők ellen az egyébként a fa gyökérzeténél legalább kétszer nagyobb ültetőgödör aljára szükséges talajfertőtlenítőt szórni, illetve érdemes komposzttal, vagy trágyával is feltölteni. Itt nagyon elővigyázatosnak kell lenni, nem szabad, hogy a csemete gyökerei közvetlenül érintkezzenek a trágyával, mert megégnek, így egy legalább 15-20 centiméteres földréteg még szükséges a trágya fölé. Ültetéskor figyelembe kell venni a beporzást, illetve hogy kifejlett állapotban mekkora az adott fa térigénye.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy
közvetlenül az ültetés után bő vízzel kell megöntözni a csemetét, majd rendszeresen gondoskodnunk kell a folyamatos vízellátásról is.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyümölcsfát érdemes saját kertünkbe ültetni, Farkas Pál elmondta, mindenütt figyelembe kell venni az adottságokat, különösen a talajt és a helyi mikroklímát. Ha nincs tapasztalat, érdemes először egy-két fával próbát tenni, hogy kiderüljön, bírják-e a helyi viszonyokat. Szintén biztos, és ennél gyorsabb módszer, ha megnézzük, hogy a szomszédainknál milyen fák vagy cserjék érzik jól magukat.
Egy-egy gyümölcsfajon belül sem mindegy, hogy milyen fajtát választunk. Az itthon nagyon kedvelt kajszival kapcsolatban általános tanács, hogy ha ezt ültetjük, legjobb, ha késői virágzásúak mellett tesszük le a voksunkat, mert
a májusi fagy még mindig gyakori jelenség Magyarországon.
Ezt sajnos az elmúlt években sokszor tapasztalhattuk is: a tavalyi fagyra még emlékezhetünk, és arra is, hogy 2020-ban és 2021-ben is elfagyott a termés jelentős része. Farkas Pál szerint érdemes a régebbi magyar fajtákat választani, de az enyhe teleket túlélő kártevők és kórokozók miatt a megfelelő növényvédelemről is gondoskodnunk kell.
Elvitte a kajszitermést a tavaszi fagy
Az elmúlt években nem először jelentkezik a probléma, átfogó változásokra van szükség.
Az elmúlt éveket meghatározta az aszály, ami hatással van a kerti növények keresletére is. A Globalplant Garden vezetője ezt a vevőkörükben is tapasztalja. A kertészet forgalma alapján ugyanis jól látszik, hogy különösen keresettek lettek azok a növények, amelyek a 2022-es, történelmi aszály következtében kiszáradt smaragdtuják helyett ültethetők a kertekbe. Így sok fogy például a Leyland-ciprusból, amely alkalmas arra, hogy zöld sövényfal legyen belőle. Ugyancsak népszerű a babérmeggy, amelyet a szép húsos, zöld levele tesz széppé, de a korallberkenyéből, is sok fogy, amelynek piros színű új hajtásai minden kertben jól mutatnak.
Fotó: Shutterstock
Míg a gyümölcséért telepített fák esetén a fagyveszély miatt nem előnyös a korai virágzás, a díszfáknál viszont kifejezetten jól mutat. Ilyen díszfa például a vérszilva, amelyik gyorsan növő fa, és nem hoz termést, viszont tavasszal halvány rózsaszín virágaival, és egész a tél beköszöntéig bordó leveleivel látványos dísze a kertnek. Fontos tudnivaló a vérszilvával kapcsolatban, hogy rendszeres növényvédeleméről és öntözéséről gondoskodni kell.
Szintén vörös színt hozza a kertbe a vörös levelű díszalma, amelynek virágai bíborvörös színűek, levelei fényesek, és barnásvörösek. Jellegzetessége, hogy apró termése a következő évig a fán marad. Népszerű lett a magnólia, vagy liliomfa is, amely alapból cserje, de nevelhető metszéssel fának is.
Forrás: vg.hu
Nyitókép: shutterstock
