Mit tegyünk, ha a telkünkre téved egy vaddisznó, és mi is ez a megoldás, mely az állat számára stresszmentes, a lakosságnak pedig megnyugtató és mindenféle jogszabálynak megfelel? Ennek jártunk utána Protár András hivatásos vadásszal, sebzettnagyvad-utánkeresővel, aki Horváth Ákos kollégájával végzi a belterületi vadelejtést.
– Jómagam is a Balaton-parton élek, s bizony volt rá példa, hogy az utcánkban kószáltak a disznók – meséli Protár András. Elkezdtem foglalkozni a dologgal, milyen megoldást lehet találni. Lehoczky Pál személyében egy régóta belterületi vadelejtéssel foglalkozó szakemberre leltem, aki elmondta, hogyan csinálják ők, például a szintén érintett budai kerületekben. Tudni kell, hogy ez a tevékenység nem minősül vadászatnak, hiszen nem vadászterületen végzik, egyébként egy kormányrendelet pontosan szabályozza.
Ne álljunk az útjába!
Mielőtt rátérnénk a kíméletes és hatékony módszer bemutatására, kíváncsi vagyok, s gondolom, az olvasók is, mit javasol a szakember, mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk belterületen, akár a házunk udvarán.
– Abból kell kiindulni, hogy csakis a már említett belterületi vadelejtés jöhet szóba, más lehetőségünk nincs. Az erre kiadott engedélyek meghatározott időre és helyre vonatkoznak, nem mindegy tehát, hol végezzük a tevékenységet a biztonság szempontjából. De hogyan tudja megvédeni magát és telkét a tulajdonos?
A legelső teendő az legyen, hogy megfelelően mély betonalapba érő acélkerítést építsen, így a vaddisznó nem tud behatolni.
Ha ez nincs meg, úgy nem garantálható, hogy nem megy be. Az is fontos, hogy ne hagyjunk a telken lehullott gyümölcsöt, diót, konyhai hulladékot, a gazos kertek meg különösen vonzóak. Például, ha a szomszédunk telke rendezetlen, nyugodtan keressük fel a helyi önkormányzatot, szólítsák fel a tulajdonost a rendbetételre – sorolja a szakember.
Elmondja azt is, a vaddisznó igazi opportunista állat, alkalmazkodik a belterületi körülményekhez. Az meg közismert, hogy igazi ellensége nincs. A belterületen élő vaddisznóról érdemes tudni: nem az erdőből véletlenül tévedt be lakott helyre, hanem már ott született, esetleg generációk óta ott él.
– Egy tudományos munkában olvastam – mondja –, hogy a „belterületi vaddisznónak” hiányzik az a bizonyos kromoszómája, mely a stresszért és a félelemért felel. Tehát nem érdemes megdobálni, rákiabálni, mert nem foglalkozik vele, kitér, ha menekülési lehetőséget lát. Hagyjuk elmenekülni, semmiképp ne álljuk útjába, mert akkor bizony támad. Léteznek ismert módszerek, melyekkel távol tarthatjuk az állatot, de csak ideig-óráig, ezek például hangriasztók, kémiai szagriasztók, de egyiket sem javaslom, a szomszédokat zavarja, viszont a „célszemélyt”, a disznót egy idő után nem, mert a hangot nem köti kellemetlen élményhez, illetve a kémiai szagriasztó szélfüggő, hatása idővel megszűnik.
Nem ajánlatos kimenni ilyenkor a kertbe, sem a kutyát ráengedni a vadra, mert a kutyának a vaddisznóval szemben nincs esélye, az életébe is kerülhet.
Emberre is támadhat a disznó, méghozzá a koca, melynek kismalacai vannak a vackában még menekülésre képtelenül, ilyenkor az általa megszabott körön belül mindent és mindenkit elpusztít, mert a malacait veszélyeztető ellenséget lát bennük – de nem menekül! A kan disznó igen, de az is odavág az útjába álló embernek, majd továbbmegy – teszi hozzá.
Forrás: Protár András
András javasolja, mindenképpen értesítsük az önkormányzatot, rendőrséget vagy a helyi hivatásos vadászt, akik a jogszabályok ismeretében intézkedni tudnak. Ha pedig az állat tartósan nem hagyja el a területünket, veszélyesnek ítéljük, jelentős a károkozása, indítványozzuk a belterületi vadelejtést az önkormányzatnál. Merthogy van egy megoldás, a fent említett módszer, de a szakembertől azt még megtudom, kormányrendelet hatalmazza fel bizonyos esetekben a rendőrséget a belterületi vadelejtés engedélyének kiadására közegészségügyi, közbiztonsági okból, illetve a köz- és magántulajdon súlyos károsodásától való megóvása érdekében, de komoly felmérést végeznek előtte. Az engedély személyhez kötött, névre adják ki fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyeknek.
S nézzük, mi a megoldás! Belterületen kárt okozó vad elejtése vadászfegyverrel, illetve vaddisznó esetében élve fogó csapdával, azaz farostlemezekkel az állat számára stresszmentessé tett, nagyjából négy méterszer egy méter húsz centis, nyolcas betonacélból készült mobil csapda. Felette egy automata vadetető van, s ha ezt így kihelyezik a területre nyitott állapotban, a beszoktatás heteiben kialakul az állatban a bizalom a csapda iránt. És ha már megszokta és belemegy az elejébe, a lábával meglöki az elsütőszerkezetet, a csapda működésbe lép, lecsapódik, és a disznót foglyul ejti.
– Egy fotócsapdát is felszerelünk, a rajt lévő kamera küldi a szakembernek a jelzést, aki erre kimegy, a helyszínen elejti a csapdába esett vaddisznót, majd értesíti a terület vadászatra jogosultját, aki elszállíttatja. Az igaz, hogy a vaddisznó életébe kerül mindez, de teljesen stresszmentesen – mondja a hivatásos vadász.
Fotó: Benkő Péter
A víz- és az élelemszerzés ösztöne hajtja a disznót
Megtudtuk, van már ilyen berendezés kihelyezve a Balaton-felvidéken, augusztusban megkapták a rendőrségi engedélyt, szeptember 26-tól napjainkig fogtak, illetve elejtettek tizenhárom vaddisznót. Az eszköz nem új keletű, van múltja, Horváth Ákos máshol 2-300 vadat fogott be és ejtett el vele korábban. Megoldás tehát van, a megoldásra pedig igen erős a társadalmi, lakossági igény.
– A Balaton-part jelent igazán nagy problémát, a nádas részek, a 71-es út és a vasút közötti területek, ahol élelmet talál a vad. A szárazság indítja meg a disznót, mert a patakok kiapadnak, de felfedezik a Balatont, aztán ha megtelepednek, szaporodnak, egyre nagyobb területigényük lesz az élelem megszerzéséhez – teszi hozzá a szakember, akitől megtudjuk: jelenleg két településen kaptak engedélyt a tevékenységre, de más önkormányzatok is keresték már őket, mert a probléma évről évre egyre nagyobb.
– A vadbefogó mobil csapda teljesen biztonságos, kizárólag a hatóság által engedélyezett helyre telepítjük, ott élesítjük. A tevékenységhez további segítséget nyújt novembertől, hogy hangtompítós fegyver is használható lesz a csapdába került vad elejtésénél, és az ott alkalmazott szubszonikus, azaz csökkentett lőportartalmú, belterületi vadelejtésre tervezett lőszer is kockázatmentesen használható. Egyedül a kilövési hely meghatározásához – ahol ez biztonságosan megtehető – kell a helyszíni felmérés – emeli ki.
Forrás: veol.hu
