Szücs Ildikó | 2020.03.22. 10:00
Tematikus vezetett séták Füreden #2 - a Vaszary villa
Balatonfüreden sok gyönyörű villa van, ami megcsodálható, némelyik bejárható és mindegyik külön történettel rendelkezik. A történetek és épületek ismerője, Fülöp Júlia idegenvezető mesél nekünk a VillaSéták alkalmával. Mai állomásunk a Vaszary Galériának helyet adó Vaszary villa.

A balatonfüredi Vaszary villa eredetileg magánnyaralónak épült, tulajdonosa Vaszary Ferenc volt, aki Keszthelyen született, és körülbelül 16 évesen jött Balatonfüredre látogatóba. Egy legendás történet szerint, ahogy a Balaton parton sétálgatott, támadt egy ötlete.

Vajon milyen ötlet merülhetett fel egy 16 éves fiatalemberben az 1800-as évek közepén? Találgathatunk, hogy talán szívesen nyaralt volna itt, vagy akár saját nyaralót szeretett volna magának, netán hogy itt nősüljön meg?

Egészen mást talált ki, mégpedig azt, hogy papnak szeretne menni. Talán átpillantva a Tihanyi-félszigetre gondolta ezt, mindenesetre jelentkezett a bencésekhez, és naplójában úgy írja le, hogy “Füreden kapta hozzá az ihletet”.

A rendbe való belépését követően bencés nevet vesz fel, így lesz belőle Vaszary Kolos. Viszonylag fiatalon, az ötvenes éveiben jár, amikor megválasztják pannonhalmi főapátnak.

Készítő: Cserna, Károly
Forrás: Digitális képarchívum

 

Az 1890-es évek elején vesz magának egy parcellát Füreden, és még ugyanabban az évben esztergomi érsek lesz. Esztergomban kórházat is alapított, amely az ő nevét viseli, de közben elhatározta, hogy a füredi telekre nyaralót építtet. Az épület megépítésére azt a Czigler Győzőt kérte fel, aki az eredeti Mária Valéria hidat is építette Esztergom és Párkány között. Azt a hidat, amit annak idején Vaszary Kolos szentelt fel.

A füredi Vaszary villa kertje is békét áraszt (Fotó: Szücs Ildikó)

Az épületről
A füredi nyaraló villa két terv egyesítéséből született, és az épület legszembetűnőbb eleméhez, a toronyhoz Vaszary Kolos ragaszkodott. Ezzel egyfajta divatdiktátor lett ezzel, ugyanis a villa megépítése után Füreden szinte minden épületre tettek tornyot. Megfigyelhető, hogy még egészen kicsi nyaralókat is olykor fura torony díszíti. Maga az eredeti villa a középső épületet jelenti, a keleti szárny és a hátsó részt csak később, a tulajdonos halála után építették hozzá.

A főapát szerette Balatonfüredet, és ha tehette, a nyarakat a villában töltötte. Krúdy Gyula Nyárutó a prímásnál című munkájában így ír róla:

“A Balaton fölött rózsafelhők úsznak, és Füreden egy csendes villában, amely oly halk, mint az óra ketyegése, a homokember szendergésbe ringat egy életében szentté, mártírrá válott aggastyánt, Kolost, Magyarország egykori hercegprímását. Megható alakja Magyarországnak Vaszary Kolos. Könyveket írt, nem jelentőségteljes, de becsületes, alapos, rendes tankönyveket, és szerette a fákat, madarakat, a Balatont, mint a dunántúli emberek; szerette a felhőket nézni és füredi villája körül a Kisfaludy nyelvén sóhajtó fákat hallgatni.” (Forrás: arcanum.hu)

Balatonfüred, Vaszary kert (Fotó: Szücs Ildikó)

Egykori feljegyzések szerint az egészségének is jót tett a balatoni levegő, így testi és lelki felüdülés miatt is szerette a helyet. Az egykori érsek élete utolsó három évét a nyaralóban töltötte, és történelmi tanulmányait bővítette. Itt írta meg a reformkor füredi történetét. Halála után elárverezik az épületet, és ezen az árverésen részt vett egy híres magyar vitorlázó, tengerész, kormányzó és ellentengernagy. Nem más volt ő, mint Horthy Miklós, aki megveszi a villát a katonaság számára. Katonatiszti nyaraló lett belőle, és ebben az időben bővítették ki az eredeti nyaralót a keleti és a hátsó rész építésével.

1938. Honvéd tiszti üdülő, előtérben Horthy Miklós mellszobra (Fotó: Fortepan/Ormos Imre)

Az épület tulajdonképpen egészen a rendszerváltásig katonai nyaralóként funkcionál, azzal a fricskával, hogy amikor az oroszok idejöttek, elfoglalták, és ugyanúgy tiszti nyaraló maradt, csak nem magyar. Az oroszok nem tették tönkre, igazából nem sok mindent csináltak az épülettel, ugyanis nem tetszett nekik és nem tudtak vele mit kezdeni. Inkább egy szocreál bunkert építettek vele szemben, és azt használták. A villa épülete annyira el volt takarva, hogy még a helyiek sem tudták milyen gyönyörűséget rejt a kert. Fülöp Júlia meséli, hogy gyerekként a nyolcvanas években nem tudták pontosan mi van a kertben, annyit hallottak, hogy “valami orosz laktanya féle”. A történelmi kincsre csak akkor derült fény, amikor elbontották az orosz tiszti nyaralókat, és megközelíthetővé vált a villa épülete.

Mi ez az épület ma?
A rendszerváltás után füred városa küzdött az épületért, vissza szerette volna kapni, és ezért meg kellett vásárolnia az oroszoktól. Amikor a város visszakapta az épületet, már a felújítás során a terv az volt, hogy együttműködve a Szépművészeti Múzeummal és a Petőfi Irodalmi Múzeummal kiállítások kapjanak majd helyet benne. Ezért az egykori villában ma galéria és kávézó működik.
Érdekességként megtudtam, hogy a Vaszary Kolos által áhított torony funkcióját tekintve ma csupán egy nyest otthona és lezárt terület.

A Vaszary villa ma: galéria és kávézó (Fotó: Szücs Ildikó)

A villa kertje kellemes sétát nyújt, bár a kilátás innen ma már nem ugyanaz, mint egykor volt. Annak idején a Balaton vize egészen a villa előtti útig ért fel, így az egykori hercegprímás lábai előtt terült el a csodás balatoni panoráma. 1847-től azonban elkezdték feltölteni a területet, és kialakították a sétányt, így az idelátogatók azóta sokkal hosszabban élvezhetik a tóparti sétákat.


Vaszary
Kolos Ferenc Pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás Keszthelyen született 1832. február 12-én. Iparos szülők gyermekeként zépiskoláit Keszthelyen, a teológiát miután belépett a Szent Benedek-rendbe Pannonhalmán végezte. Pápán a bencés főgimnáziumba járt. Vaszary Kolost 1855. május 26-án szentelték pappá. 1856 és 1861 között Pápán, 1861 és 1869 között Esztergomban tanított, majd 1869-től a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. 1885. április 28-án pannonhalmi főapáttá választották.
Tihanyban
megújíttatta a régi apátsági templomot és a bencés rend tulajdonában levő balatonfüredi fürdőt. Vaszary Kolos 1891. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás lett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten érseki helynökséget és szentszéket állított fel. 1894- ben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére volt, és nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja is. 1895-ben lehetővé tette a ma Vaszary Kolos Kórház alapítását Esztergomban, majd 1895. szeptember 28-án Vaszary Kolos szentelte fel a Mária Valéria hidat. 1896-ban ő adományozta unokaöccse, Vaszary János festőművész alkotását a Szent ter- és Szent Pál-plébánia- templomnak a templom névadóit ábrázoló főoltárképet.
A
millenniumi ünnepségek alkalmából Vaszary Kolos résére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepet. Mint esztergomi érsek sokat tett egyházmegyéje tanügyének fejlesztéséért. 1912. december 31-én lemondott esztergomi érseki méltóságáról. Elhunytáig balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott. Vaszary Kolos hercegprímás, történész, Pápa város díszpolgára 1915. szeptember 3-án,
83
éves korában, 100 éve hunyt el Balatonfüreden.(Forrás: Veszprémi Napló)

Nyitókép: Szücs Ildikó

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva