Az elmúlt időszakokban Balatonkeresztúron egy az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó régészeti feltárás során izgalmas felfedezésre bukkantak: a Balaton partján lévő régi településen többkorszakos lelőhelyet tártak fel, ahol bronzkori sírok is előkerültek. A HUN-REN BTK Régészeti Intézetében működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport (kutatócsoport-vezető: Kiss Viktória) kutatási programjával együttműködésben a fellelt sírok emberi maradványait genetikai vizsgálatnak vetették alá a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet kutatói. Az eredményekből a napokban jelent meg tanulmány az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában Gerber Dániel elsőszerzőségével.
A 2003 és 2004 között zajló munkálatok során előkerült leleteket genetikai vizsgálatnak vetették alá. Az eredményekből most kiderült: a Balaton régi lakói között voltak olyanok, akiknek genetikai öröksége az európai jégkorszak előtti vadászó-gyűjtögetőkkel van rokonságban. Gondolj bele: Európa őslakosai, akik sok ezer évvel ezelőtt éltek, és a mai magyarok még mindig hordozzák a DNS-üket!
A lelőhely egyik legizgalmasabb része egy tömegsír, ahol nyolc emberi maradvány került elő. Az itt talált egyének genetikai vizsgálata alapján kiderült, hogy ezek az emberek a környező területeken élő vadászó-gyűjtögető közösségekkel keveredtek.
Ami még érdekesebbé teszi a felfedezést, az a genetikai nyomok követése során kiderült vándorlási útvonal. A Balatoni emberek genetikai „útját” Németországtól, Csehországon és Lengyelországon át, egészen a balti államokig lehet követni. Ez azt mutatja, hogy ezek az ősi közösségek szoros kapcsolatban álltak egymással, és hatalmas távolságokat tettek meg a vándorlásuk során.
A mostani kutatás során számos más izgalmas felfedezésre is fény derült, többek között az eddigi legkorábbi azonosított kétpetéjű ikerpár maradványaira bukkantak. Egy 1,5–2 éves kisfiú és kislány maradványait tárták fel, akik valószínűleg testvérek voltak. Emellett az örökletes betegségek kutatása során is számos új eredményre bukkantak.
Szécsényi-Nagy Anna, aki a genetikai vizsgálatokat vezette, így nyilatkozott.
– A balatonkeresztúri lelőhelyen talált genetikai adatok forradalmasítják azt, ahogyan a bronzkori Magyarországról gondolkodunk. Az eddig ismert népességi csoportok mellett egy teljesen új, korábban ismeretlen populáció genetikai jegyeit is azonosítottuk.
– A genetikai adatok egyértelműen arra mutatnak, hogy a Balaton környékén élő közösségek intenzív kapcsolatban állhattak más európai népességekkel. Kereskedtek, házasodtak, tanultak egymástól. A genetikai összetételük azt mutatja, hogy ezen a területen kereszteződtek különböző népességek útjai, és ez hozzájárult ahhoz a kulturális és genetikai sokszínűséghez, amit ma is tapasztalunk a régióban – tette hozzá.
A kutatás nemcsak genetikai, de kulturális és történelmi szempontból is új ablakot nyit a múltba, amely segíthet jobban megérteni a magyarországi népesség összetételét és történelmét. A régészeti és genetikai vizsgálatok eredményei nem csak a magyar, hanem az egész európai örökségünk jobb megértését teszik lehetővé. Ez a munka ismét bebizonyítja, hogy a múltunk megértése kulcsfontosságú a jövőnk megértéséhez.
Ez a felfedezés ismételten rávilágít, hogy a Balaton nem csak egy gyönyörű tó, hanem egy történelmi kincsesbánya is, mely még sok meglepetést tartogat számunkra.
Kiderül, mit rejt a Balaton mélye – megkezdték a búvárrégészek a tó kutatását
Forrás: agi.abtk.hu
Nyitókép: Mészáros Annarózsa
