Kisbán Kázmér Balatonújlakon,
a Nyugati-övcsatornáról kerékpározott hazafelé, amikor 10 méterrel előtte átszaladt valami az úttesten.
A természetfotós megörökítette a menyéteket
Fotó: Kisbán Kázmér
Tágra nyílt szemekkel figyelt
– Hoppá! Mi lehet az? – idézte fel a fotós. – Gondoltam átmegyek a bal oldalra, hátha közelebbről is sikerül megnéznem. Igen, ott megtorpant a valami! És szerencsére a fotómasina is a nyakamban lógott. Mivel be is volt élesítve, letámasztottam a lábam, és ráközelítettem a „témára”. Akkor már tudtam, hogy nem akármilyen találkozás ez! A menyét mama kis menyétkéjével a szájában tágra nyitott szemekkel nézett rám. Nem értette, hogy mit keresek ott, miért nem mozdulok – fogalmazott Kisbán Kázmér. És mivel ezen a csendes útszakaszon alig van forgalom, néhány másodperc alatt sikerült is pár képet készíteni a meglepett állatkákról.
– A szívem hevesen dobogott, tudtam, hogy ez a találkozás emlékezetes lesz
– fogalmazott a leleményes fotós.
A balatoni menyét meglepődve figyelte a fotóst
Fotó: Kisbán Kázmér
Nagy meglepetésünkre teljesen félreértettük a helyzetet
A fotókat megmutattuk dr. Lanszki József kutatónak, aki tisztázta a szituációt: olyan pillanatot sikerült a fotósnak elkapnia, ami nagyon nagy ritkaság. Itt ugyanis nem egy kölyökcipelésről van szó. (Ekkora „kölyök” már képes önállóan közlekedni.) Jóval inkább egy „légyott” szemtanúi lehetünk.
A nagyobb testű hím épp „nyakon csípi” a nőstényt. Így párosodnak.
A menyét egy évben több almot is felnevel
A menyét – a legtöbb ragadozóemlős-fajjal ellentétben – igen gyorsan képes szaporodásával reagálni a táplálékbőségre. Egy évben kettő, vagy akár három almot is felnevelhet a menyét anya.
Főként, ha kellő mennyiségben talál magának mezei pockot, amit szívesen fogyaszt. Ezzel a mezőgazdász egyik legfőbb segítőtársa.
– Kutatási célból idén is folytattuk a kisemlősállomány felmérést élve csapdázással a közeli Kis-Balatonnál, és ebben az évben sokkal nagyobb volt a rágcsálók és cickányok fogása, mint az elmúlt 13 év alatt bármikor – mondta a likeBalaton.hu-nak Dr. Lanszki József.
– Az enyhe tél, a megfelelő növényzettakarás és a táplálékmennyiség miatt megnőtt a rágcsálók állománya, ami kedvezően hat a menyétfélékre. A Balaton körüli mocsarakon egyébként inkább a nagyobb testű rokon, a hermelin jellemzőbb, mint a menyét. Bár nem nagyon tolerálják egymás jelenlétét, de helyenként mindkét faj előfordul – tette hozzá a kutató.
A vérmes ragadozó a madarak nyakába kapaszkodva repül
Érdekesség, hogy a menyét képes elejteni a nála akár tízszer nagyobb testtömegű prédaállatokat is.
– Képes felugrani a guvat méretű vízimadarakra, és elkezdi fojtogatni őket.
A madár akár felszállhat, de a menyét még mindig kapaszkodik a nyakába, és repülés közben tovább mélyeszti tűhegyes szemfogait a szárnyas csigolyái közé.
Egészen addig, amíg el nem éri a gerincvelőt, vagy az ütőeret és a madár meg nem adja magát. Nagyon kitartó és vérmes kis állat. Megtámadja a nála jóval nagyobb és vésőszerű fogaival komoly védekezésre képes hörcsögöt és az üregi nyulat is – mesélte Lanszki József.
ABSOLUTLEY INCREDIBLE photo by Martin Le-May. Green Woodpecker and Weasel. Apparently the Woodpecker escaped. pic.twitter.com/PUt1b2Mbhs
— Jay Ward (@Jayward7) March 2, 2015
A menyét a világ legkisebb ragadózó emlőse
A menyét (Mustela nivalis) teste 15–26 cm hosszú, farkhossza 3–7 cm, marmagassága 3–4 cm. A nőstény testtömege átlagosan 60 gramm, a hímé 120-140 gramm (maximum 250 gramm). Kis méretéből adódóan egy akrobata ügyességével, hajlékonyságával követi és ejti el járataikban a pockokat és más kisemlősöket.
– Pici testtömegéhez hengeres testalkat és viszonylag nagy testfelület párosul. Az anyagcseréje gyors, a tápanyagszükséglete magas. Míg a nagyobb testű ragadozók megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy a nagyon kemény téli napokat a búvóhelyükön vészelik át, a menyét,
ha nem vadászna rendszeresen, nagyon gyorsan éhen halna, télen kihűlne.
A hó alatt, a rá veszélyt jelentő ragadozók szeme elől rejtve, ügyesen közlekedik a rágcsálókat követve. Beköltözik a pocok, vagy a vakond üregébe, ahol a számára kritikus időszakban, például télen,
nagyobb számban elejtett pockokból táplálékraktárat is képez, úgy használja, mint mi a hűtőszekrényt.
A raktározás jól jön a kölyöknevelési időszakban is, amit a nőstény egyedül végez. A kicsik 3 hónapos koruktól önállóvá válnak és maguknak keresnek táplálékot – mondta a kutató.
A menyét több mint 10 éve védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Legfőbb ellenségei a ragadozó madarak, a baglyok és a róka.
De a menyétnek a legszorultabb helyzetében is mindig van még valamiféle kiútja.
A tapasztalatlanabb ragadozó madár karmai közt sem adja föl könnyen a küzdelmet. Akár leharaphatja a madár ujjpercét is.
Nyitókép: Kisbán Kázmér
