– Hogy telik a nyarad?
– Minden hétvégén van koncert, de össze sem lehet hasonlítani a két évvel ezelőtti állapottal. 2019 augusztusában már nyolcvan előadáson is túl voltunk, most pedig örülni kell annak is, hogy lehetnek bulik.
– Milyen érzés újra színpadon állni?
– Szombaton Győrben léptem fel a Szenes Iván emlékkoncerten, ahol akkora tömeg volt a téren, hogy a környező utcákban is álltak az emberek. Mindenki boldog volt, hogy újra láthatja az előadókat és számunkra is hatalmas élmény jelentett újra találkozni a közönséggel.
– Hogyan készülsz hangilag a fellépésekre?
– A nagy kihagyás után most rengeteg olyan dologra kell figyelni, amire a pályám kezdetén, amikor még nem volt bejáratva a hangom. Ma is járok énektanárhoz, azért amiért a sportolók is nap mint nap edzenek: hogy a hang ott és úgy szóljon, ahogyan kell. Hiába visz az izgalom és a színpadi hév, fontos, hogy a hangok a helyükön legyenek.
– Mivel tartod karban magad fizikálisan?
– Odafigyelek a táplálkozásra, vitaminokat szedek, nem iszom alkoholt, nem dohányzom, szobabiciklizem és hasizom-gyakorlatokat is végzek. Igyekszem nagyon egészségesen élni.
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Azt mondtad a közelmúltban, hogy az életerő ott van a zenében. Most, hogy beindult a zenei élet, a te életerőd is visszatért?
– Hiszem, hogy a zenének gyógyító ereje van. Fiatalon soha nem voltunk fáradtak, és a zene adta az energiát. Csak akkor volt gond, amikor már nagyon sok hideg italt ittunk, mert rettentően melegünk volt. Ellentétben a rossz beidegződésekkel, nem a mézes, forró tea gyógyítja a gyulladt torkot, hanem a jéghideg fagyi. (nevet)
– Pár évvel ezelőtt elestél, és eltörtek a bordáid. Érzed még a negatív hatását?
– Egyrészt érzem az időváltozást, másrészt ha nem figyelek oda, nehezebben jönnek ki a megfelelő hangok. Arra is kifejezetten jó az énektanár, hogy ezeket helyre tegye.
– Volt egy speciális gyakorlat, amit az orvos felírt neked a bordatörést követően.
– Koós Jánossal volt egy nótám korábban, a Tanulj meg kesztyűbe dudálni. Ez meg is valósult, hiszen ez volt az a légzőgyakorlat. Előfordult, hogy naponta kétszázszor kellett a gumikesztyűbe belefújnom. Azért volt erre szükség, hogy megerősödjön a tüdőm. Máig bármikor fel tudok fújni kétszáz gumikesztyűt. (nevet)
– Vannak gyerekkori balatoni emlékeid?
– Édesanyám minden évben kapott két hét üdülési lehetőséget a balatonszárszói evangélikus üdülőben. Imádtuk az ott töltött időt. Amikor beindult a karrierem, akkor is előfordult, hogy a fellépés után átmentem anyukámhoz Balatonszárszóra, és ott aludtam. Az volt a szabály, hogy harangoztak az étkezések előtt. (nevet)
Zalatnay Cini és édesanyja Balatonszárszón
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Édesanyád elkísért téged a balatoni fellépésekre?
– Egy alkalommal rábeszélte az evangélikus papokat is, hogy jöjjenek el az egyik kompkoncertemre. Előzetesen szóltunk a kapitánynak, hogy csak akkor indul a koncert, amikor már kifut a hajó, nehogy a papok elmeneküljenek. (nevet) Beültettük őket az első sorba. Mit gondolsz, melyik dallal kezdtem a fellépést? Hát persze, hogy a Nem vagyok én apácát énekeltem! (nevet)
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Milyen volt ezen a siófoki hajón fellépni?
– A Beloiannisz hajó naponta kétszer futott ki, és mindig teltházas koncerteket adtunk rajta. Gyakran előfordult, hogy az első koncert után a kikötőben még adtam 10-15 perc ráadást, mert a közönség nem akart elengedi. Eközben a következő turnus már ott várt a parton. Rengetegen jöttek ezekre a balatoni kompkoncertekre az ország minden tájáról.
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Szabadtéri színpados emlékeid is vannak a Balatonról?
– Siófok, Balatonvilágos, Balatonföldvár, Tihany és persze Balatonfüred. Ott voltak a legnagyobb bulik.
– Milyenek voltak a hetvenes években a balatoni éjszakák?
– A koncertek után átmentünk a Marina szállóba, ahol folytatódtak a fellépések, Máté Péterrel és Cserháti Zsuzsával az élen. Jam session-öket tartottunk, akár hajnali kettőkor is. Nem érdekelt, hogy előtte már letoltunk egy-két koncertet. Szívből énekeltünk, és imádtuk. Csavarogtunk a Balaton körül, és átmentünk egymás fellépéseire is.
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Hogyan tartottátok a kapcsolatot a Balatonnál? Akkoriban még nem volt mobiltelefon.
– Mindig tudtuk egymásról, hogy kinek hol van fellépése, internet nélkül is.
– Voltak nagy baráti bulik is éjszakánként?
– Kedves barátnőmé volt a Villa Rosa Balatonakarattyánál. Ott buliztunk, előfordult, hogy a füvön aludtunk, és reggel már a Balatonban fürödtünk. (nevet) Régebben Siófokon volt a turnék központi szállása, s egymás melletti házakban laktunk mindannyian: Harangozó Teri, Kovács Kati, Koós János, Hofi Géza, Angyal János, Zorán, Solymos Tóni, Aradszky Laci, Dévényi Tibor. Gondolhatod, milyen galeri volt ez! Megjelentünk az utcán Siófokon, és megállt a forgalom. (nevet)
Zalatnay Cini és Aradszky László a Balatonnál
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Milyen ízek, érzések, emlékek villannak fel még benned?
– Hal, palacsinta, lángos. És imádtam a vattacukrot is. Előfordult, hogy megbeszéltük a helyi lángosossal, hogy várja meg, amíg éjszaka kiköt a hajónk és van rajta plusz tíz vendég, s az majad jó üzlet lesz neki. Személyesebbek voltak ez emberi kapcsolatok. Mindig is nagy Balaton-őrült voltam, és még ma is, ha van pár napom, igyekszem ellátogatni a tóhoz.
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
– Volt balatoni nyári szerelmed?
– Az egyik nagy balatoni love story-m Balatonszárszóhoz kötődik. Az evangélikus táborba külföldről, az NDK-ből is jöttek papok a családjukkal. Ott ismertem meg egy német fiút. Fiatal voltam, nem történt közöttünk semmi, de ő igazán megdobogtatta a szívem. Amikor elment, kikísértem a vonathoz, és könnyes volt a búcsú. Utána még sokáig leveleztünk. Igazi gyerekkori szerelem volt.
Zalatnay Cini a Balatonnál, az Ifjúsági magazin címlapján
Fotó: Zalatnay Sarolta privát/engedéllyel
– Manapság mit csinálsz a Balatonnál?
– Pár éve Balatonakarattyán voltunk, ahová vittem a vizsláimat. Együtt fürödtünk a Balatonban. Amikor vendég voltam az EDDA-táborban, oda is vittem a kutyákat, és éjszakai fürdőztünk a tónál. Ebben a hónapban is tervezem, hogy megyek a vizslákkal. Idén nagyon kevés időt tudtam a tónál tölteni, s mivel számomra gyerekkori szerelem, nagyon hiányzik.
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
Retro balatoni sztárok interjúsorozatunk további részeit itt találod.
Még több sztárinterjú itt.
Nyitókép: Zalatnay Cini és Koós János a Balatonnál
Fotó: Zalatnay Sarolta privát
