Több balatoni helyszínen találkozhattok agárbemutatóval, agárfuttatással.
– A vékony, szinte keskeny vadász kutyák sík terepen akár 60-70 kilométeres sebességgel hajtják a vadat, mégis rendkívül nyugodt kutyafajtának számítanak – tudtuk meg a balatonszentgyörgyi Csillagvár múzeumban. – Az agarak viszonylag jól viselik a meleget, de ebben kánikulában nem futtatjuk őket műnyúl után, csak bemutatjuk a fajtát.
Gölléről, Kaposvár mellől érkezett díjnyertes kutyáival a bemutatóra Petz Ágnes, ő mesélt nekünk a magyar agárról.
A nagy melegben nem futtatják őket
Fotó: Mészáros Annarózsa
A szemével vadászik
– A fajta jellegzetessége az űző ösztön és a végén az élő állat fogás, ahogy akár egy műnyulat is elfog. Vadászat során nem az orrukat, hanem a szemüket használják. Ez a fajta vadászati mód már az őskorban, a fegyverek megjelenése előtt kialakult, az agár és a gazdája közötti együttműködés eredménye a zsákmányolás. A kutyákat nem kell erre képezni, az ösztönt kell egy kicsit feléleszteni, támogatni.
Nagyon kiegyensúlyozott, nyugodt, jól szocializált kutyafajta, akár egy lakásban is elvannak. Ami miatt nem javasolt bárkinek, az az, hogyha lekapcsoljuk róla a pórázt, azonnal elkezd vadászni. Ha meglát bármit szaladni, elindul utána.
A bemutatóknak nem is ez a célja, hogy az emberek magyar agarat akarjanak tartani, nem kell őket közkedvelt kedvenccé tenni, hiszen egész más tulajdonságaik vannak, mint a társasági kutyáknak.
Nagyon nyugodt fajta
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nem azért sovány, mert éheztetik
Szeretnénk, hogyha végigsétálunk velük valahol, akkor az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a magyar agár egy ősi fajta, és nem azért sovány, mert éheztetjük. A testalkatuk évezredek óta azért ilyen, mert minden porcikájuk a futásra, űzésre termett.
Nem azért sovány, mert éheztetik
Fotó: Mészáros Annarózsa
Egy átlag kutyához képest ez extrém testfelépítésnek tűnik, de a mély mellkasban levő nagy tüdő segíti a hosszú távú futást, kilométereken keresztül tudja űzni sík terepen a mezei nyulat.
A hosszú farok a kormányzásban, fékezésben segíti őket. Talpszerkezetük, csontfelépítésük is bírja a hosszú távú futást, a gyors fordulásokat, a megerőltető talajviszonyokat is. Az ék alakú fej a nagyon hosszú orral azért alakult ki, hogy a nagy fogak elférjenek, amivel a vadat tartani tudja.
Akár farkast is fogott
A magyar agár jól bírja a ridegtartást, egy nagyon egészséges, erős, ellenálló szervezetű faj, 14 évet is élnek. A régi időkben, amikor nem a vadászetikát tartották szem előtt, hanem a hússzerzés volt a cél, akkor vaddisznót, szarvast, őzet, farkast is fogattak velük.
A mezei nyulat is elkapja
Forrás: Arcanum / Nimród 2005/07
Ma a vadászati törvény engedi a magyar agárral való vadászatot, de az agaraknak és a vadászoknak is kellene ehhez egy alkalmassági vizsga, hiszen az agár egy élő fegyver, de ez még nincs kidolgozva, így az agarász kiegészítő vizsgát a vadászok még nem tudják letenni.
Úgynevezett teljesítményvizsgák során lehet kipróbálni vadon az agarakat, ilyenkor mezei nyúl, róka és sakál lehet a préda. Az igazi ellenfelük a mezei nyúl, hiszen az nagyon ügyesen, cikázva fut az életéért.
Ha két kutyát eresztünk el, akkor ők azonnal összedolgoznak, úgy vadásznak, mint a farkasok, bekerítik a vadat, a végén lerántják hátulról és ráfognak nyakra, egy kisebbet pedig elfogva megráznak.
Terápiás kutya
A magyar agár az a fajta terápiás kutya, amit erre nem kell külön képezni, nagyon szeretik a gyerekeket, nagyon barátságosak. Nagyon jó idegrendszerük van, sokkal jobb, mint a társasági kutyáknak.
Egy jó tenyésztésű vadászkutya sokkal kiegyensúlyozottabb, tudatában van annak, miért jött a világra, nincs bennük izgulás, kevesebbszer harapnak embert, mint a divatosabb társaik. Ugyanannyit sétálnak, mint egy átlag kutya, csak a felkészítési időszakban mozognak többet.
A kihalás szélére került
Ma nincs sok magyar agár, de már stabil az állomány, egyre kedveltebb fajta, évente átlagosan száz kölyök születik. A magyar agár nagyon elterjedt volt a régi időkben, Mátyás királynak külön vára volt az agarai számára.
A Nimród újság 2005. július 15-i számában is ezt olvashatjuk:
„A 18.századra az agarászat népszerűsége oly mértékűvé vált, hogy például a kuruc seregek vonulása közben a vitézek lemaradoztak, hogy agaraikkal űzhessék a vadat. Ennek következménye lett, hogy a hadi regula szabályozta a lovas alakulatoknál tartható agarak számát.” (Forrás: arcanum. hu)
Geréby Pál agarászata, 1879. Sárói Ferenc festménye
A második világháború után kezdték kiirtani a fajtát, annyira visszaszorult az állomány, hogy a kihalás szélére került. Mivel az agár a nemesség jelképe volt, ezért pusztulnia kellett hazánkban és Erdélyben is.
A régi nemesek kutyatartói, a pecérek néhányat tudtak csak megmenteni. A történetek szerint padlásra, pincébe, szalmakazalba dugták el őket, hogy ne lőjék fejbe a hatóság emberei. Ezeknek a mentett példányoknak a leszármazottaiból alakult ki a mai állomány, a 60-as évektől kezdték újra tenyészteni a fajtát.
Kiállítás az agarakról
A Csillagvár pincéjében hamarosan elkészül az a kiállítás, ahol megismerkedhettek a élményszerű vadászat két ágával, a solymászat és agarászat különlegességeivel. Ha szeretnéd, a nyár folyamán még élőben is megtekintheted a solymászati bemutatókat és az agárfuttatásokat is a vár előtti réten.
Figyeld folyamatosan programajánlóinkat, mert a balatonedericsi Afrika Múzeumban is szoktak agárfuttatást tartani.
Nézd meg képeinket erről a csodaszép kutyafajtáról!
