Kovács Emőke | 2020.02.29. 17:00
Németh Ferenc, Szepezd krónikása - interjú
Németh Ferencet Szepezden a legnagyobb tisztelet övezi. Mindent tud e csendes és kedves balatoni település múltjáról, ismeri zegét-zugát, szorgalmasan írja helytörténeti összeállításait és régi téglákat is gyűjt. Szepezd történeti jellegzetességeiről, saját kutatásairól és kiadványairól beszélgetett vele Kovács Emőke.

– Mi jellemzi Balatonszepezd történetét a fürdőélet kialakulása előtt?
– Balatonszépe fekszik a Balaton északi oldalán a sziklás hegyoldalban – írták a források egykoron. A fürdőélet előtti időszakra a földművelés, ezen belül is leginkább a szőlészet, mint megélhetési forma volt errefelé jellemző. Szepezd ekkortájt mint kis falu működött, ahol a többi balatoni településhez hasonlóan a halászat is jövedelemforrásnak számított. Mivel a Bakony-hegység a Balaton partjáig nyúlik le, így a hegy lábánál hosszanti területek feküdtek, közel 7 kilométernyi szakaszon. A veszprémi püspökség és néhány nemes, illetve nagyobb gazdák rendelkeztek itt földbirtokkal, területekkel és ezen gazdálkodtak. A juhlegelők és tölgyes erdők juh- és sertéstartásra adtak alkalmat. Az erdők, mezők, termésekben, gyümölcsökben gazdagnak bizonyultak, gyűjtöttek itt makkot, gombát, szedret, megtermett a som, a szamóca és a bicske is. A vadászat szintén elterjedt szokásnak számított, bár titokban űzték csak. Erdei és mezei állatokat, vaddisznókat, őzeket, nyulakat, rókákat ejtettek zsákmányul. Egyszóval a fürdőélet kibontakozása előtt Szepezd egy csendes, falusi településként működött, pár száz fős lakossággal.

Tudj meg mindent Balatonszepezdről itt.

– Hogyan változott meg Balatonszepezd élete, jellege a XX. század elején?
– Nagy Pál szervezte a fürdőéletet Szepezden, szerényen berendezett otthonában. Rákosi Jenő újságírófejedelem családjával ebben az időben többször is megfordult hajlékában. Nagy Pál 1889-ben még Anna-bált és hangversenyt is rendezett, emellett saját stranddal és fürdőházzal rendelkezett. A falunak ekkor ugyanis még nem volt fürdőháza. A falu lakossága egyként szolgálta a fürdővendégeket. A nők sajtárral a fejükön, a férfiak vállfával hordták a vizet a Balatonról, reggel és délután. Az állatokat télen, nyáron a Balatonra hajtották le itatni, még a bikát is, ami nagy riadalmat okozott a járókelők között.

Lotz Károly:Vízhordó nők

 

Az igazi fejlődést a vasút építése hozta meg, 1909. júliusi átadásával, mivel a falu könnyebben megközelíthetővé vált általa. Már nem a Balaton déli partján megépült vasúton Boglárig, majd hajóval Révfülöpig kellett az embereknek Szepezdre eljutni. Ezzel a fejlődés nem állt meg, sőt fellendülés következett a falu életében, szálloda épült és egyre több nyaralni vágyó vett telket és építette nyári hajlékát.

Balatonszepezd. Virius-telep
Fotó:Balatoni Múzeum – Keszthely

 

Ezt a lehetőséget Virius Vince ismerte fel elsőként, a veszprémi püspökségtől már régebben vásárolt területet felparcelláztatta és árulni kezdte. Így alakult ki a későbbi Virius-telep. A vendégek kényelmes pihenésére és kiszolgálására többen berendezkedtek. A villanyhálózat 1936-os nagyfokú fejlődése is közrejátszott abban, hogy egyre többen választották ezt a szép fekvésű, csendes, jó levegőjű helyet pihenés céljára. Majd úthálózatok épültek, elkészült a 71-es főútvonal is, vízvezeték-, csatorna-, gázhálózat létesült, egyre több tábor és vállalati üdülő került megnyitásra.

Balatonszepezd
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – Budapest

– Mely kutatásait emelné ki, milyen szepezdi történeti témákkal foglalkozik?
– Mint szepezdi születésű, immár hetven esztendeje élek e településen. Nagyon érdekel szülőhelyem múltja, s mivel nem igazán találtam írásos anyagokat, ezért elkezdtem a feltárást. Ráleltem az idősebbek feljegyzéseire (Chabada Béla, Pacsi Mária, Botos János, Iván Katalin), de átfogó ismeretanyagot nem fedeztem fel, éppen ezért megpróbáltam a fellelhető anyagokat összerakni, melyek levéltárakból, magánszemélyektől, internetes adatbázisokból, valamint régi újságcikkekből tevődnek össze. Ezekből az anyagokból 2013-ban megjelent az első – 570 oldalas – Szepezdi krónika, majd ezt követte a még terjedelmesebb második kiadás, 2016-ban. A Szepezdi krónika harmadik része 2019-ben készült el. Valamint napvilágot látott Szabó Kristóf – Virius Vince ükunokája – segítségével egy Virius Vince emlékkönyv, halálának századik évfordulójára, 2018-ban. A megjelent kiadványokhoz még egy adalék is született, igaz ez inkább egy kis tájékoztató anyag volt, mely 2018-ban jött ki a nyomdából. Mindössze 40 oldalon és 100 példányban, a VI. Balatoni helytörténeti találkozóra, melynek Szepezd adott otthont, készült el. Mindemellett nagy szenvedélyem a monogramos téglák eredetének kutatása is. Foglalkozom a téglákra rajzolt jelek megismerésével, gyártási helyük és évük alapján, a tulajdonos, készíttető neve mentén mindezek dokumentálásával.

A Szepezdi Krónika borítója

A Szepezdi Krónika borítója

– A téglagyűjtés szenvedélye honnan ered, miért gyűjti ezeket a ritkaságokat?
– A téglagyűjtés talán a szakmámból ered, hiszen építész vagyok. Erre a szenvedélyemre csak 1999-ben jöttem rá, mikor egy bontásra ítélt házban találtunk monogramos téglát, melyet akkor hazahoztam, a későbbiekben is itt-ott találtam egy-egy darabot, mely a másik mellé került. Már vagy 35-40 db tégla volt így a birtokomban, mikor megkerestem a veszprémi Téglamúzeumot, Lovasi Klára igazgatónőt, akivel konzultáltam a téglák beazonosításáról. Kisebb-nagyobb eredményt értem el. Ekkor merült fel bennem, hogy azokat a téglákat is gyártotta valaki valahol, melyre nem kaptam választ. Kutakodni kezdtem utánuk. Szerencsémre az interneten ráakadtam egy oldalra, melynek a neve: Pecsétes tégla mániások fóruma. Innen rengeteg segítséget kaptam. A későbbiekben megalakításra került a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete (BTE) 2007-ben, azóta tagja vagyok. A tagság mára már közel 200 főre duzzadt, látszik, hogy mást is érdekel ez a fajta hobbi. Az ország területének sok részéről akadnak tagtársak, nemre való tekintet nélkül. Szakmai napokat tartunk, évente kétszer, és kiállításokat szervezünk a tágabb közönségnek. Jómagam 2008-ban Tapolcán, 2010-ben Balatonszepezden mutattam be gyűjteményem. 2012-ben a Balatonszepezdi Népfőiskolán egy állandó kiállításom nyílt meg. Sajnos 2015-ben a Népfőiskola elköltözött és ez a tárlat bezárt. A saját kertemben 2011-ben építettem bemutatóhelyet, majd 2012-ben bővítettem és most 750 db tégla látható a téglatárlatomban, mely egész évben látogatható. A téglamennyiség mára meghaladja a 3500 db-ot. Sajnos mindnek a készítője nem ismert, a közeljövőben ad még éppen elég munkát számomra az azonosításuk. Jeles téglák, jeles emlékeink címmel a Monarchia BTE sorozatában jelent meg erről szóló több írásom is. A 2009-es kiadásban, Sümeg és a bélyeges téglák címszó alatt, Ramassetter Vince téglabélyegeiről és városi téglagyárakról szól írásom. 2010-ben a Téglaégető a kőtengerben – Szentbékkálla címmel, Takács Gyula téglaégetőről írtam. 2011-ben Tótvázsony két téglaégetőjét – Altstädter Ignácot és Freystädtler Antalt – mutattam be, 2012-ben pedig szóltam Szalay Bálint káptalantóti téglaégetőről.

Balatonszepezd
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – Budapest

 

– Élnek-e még Szepezden őslakos családok, egyáltalán nyomon követhető-e az, hogy mely családok éltek itt?
– Végig lehet a források alapján kísérni a szepezdi családok életét. 1790-ben a következő nemeseket írták össze Szepezden: Barát, Pupos, Szalai. 1845-re már őket jegyezték fel: Buzás Péter, Buzás Gábor, Nagy Sándor, Nagy Pál, Nagy Lajos, Nagy János, Nagy Sándor, Nagy Ferenc, Nagy János, Pálfy Imre, Pálfy Sándor, Pupos János, Pupos Dániel, Fülöp Dániel, Kis Sándor, Patyi János. Mára már többen elköltöztek a leszármazottak közük, a Pálfyak, Szalaiak, Nagyok pedig kihaltak. A nemeseket később földbirtokosok, gazdálkodók, iparosok váltották fel. A rokonsági szálak azonban kimutathatók a faluban a mai napig.

– Kikre lehetnek büszkék a szepezdiek?
– Hálával tartozunk mindazoknak, akik életüket és vérüket adták mindazért, hogy most itt lehetünk. Hálával tartozunk mindazoknak, akik tettek valamit a faluért és ezen lakóközösségéért. Nehéz neveket említeni, mert sokan voltak és vannak a mai napig is, akik ebbe a névsorba beleférnek. Igaz, hogy őket csak a szűkebb környezetünk ismeri, de ez nem von le semmit a megítélésükből. Ha már ismertebb, tágabb értelemben kell neveket említenem, akkor is a teljesség igénye nélkül felsorolnék párat: Nagy Pál földbirtokos, Virius Vince földbirtokos, Pallaghy Dezső tábornok, Kiss István altábornagy, Kratochvil Károly altábornagy, Sebestyén Gyula folklorista, Bertha Bulcsu író. Országos hírű, nagy nevek, akik mind-mind kötődtek Szepezdhez és öregbítették nevét. De Szepezden lengyel királyi leszármazott is élt, a Czyzewski villában. Gróf Apponyi Henriknek szintén akadt itt egy villája, melyet Nagy Pálék örököseitől vásárolt meg, majd tovább ajándékozta Becker Bébi színésznőnek. Érdemes a felsorolásból kiemelni Kratochvil Károly századost, aki az 1900-as évek elején József királyi hercegnek nevelője volt. József főherceg egyébként 1938. július 26-án Hősi Emlékművet és Országzászlót avatott Szepezden, ez is a szepezdi múlt fontos része.

– Hogyan változott meg Szepezd településképe a XX. század során?
– Különösen a XX. század második felében, 1960 után változott meg a helység arculata. Kisvendéglő, bisztró, fogorvosi rendelő, nyaralók és lakások, ABC áruház, újposta, ravatalozó, autóbuszváró, öregek napközi otthona, új kabinsor, autóparkírozó, út és járda épült. A település további változása az 1970-es években következett be, ezekben és az ezt követő években a tanács és a TSZ is telkeket alakított ki, helyi fiatalok kedvező áron jutottak a tanácsi telkekhez, a TSZ által felparcellázott területeket pedig pihenésre vágyó nyaralók vásárolták fel. Több úttörőtábor és vállalati üdülő nyílt szép sorjában. A külföldi vendégek is felismerték Szepezd vonzerejét és tömegével lepték el a kiadó lakásokat, illetve a kempinget. A nyári időszakban a falu lakossága megtöbbszöröződött. 1939-ben még csak 396 lakost, egy szállodát, 5-6 panziót és 30 nyaralóházat számoltak össze. 1985-ben 517 lelkes volt a falu, 14 vállalati üdülővel, 11 úttörőtáborral, 683 hétvégi nyaralóval, 800 személyes kempinggel rendelkezett Szepezd. Kevésbé ismert tény, hogy Makovecz Imre is tervezett épületeket Szepezden, hiszen az 1960-as években állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI). Így épülhetett meg 1965-ban a SZÖVOSZ üdülő és a Szepezden ikonikusnak számító Sellő Vendéglő. A vöröskőből készült, teraszos, pinceborozóval ellátott étterem az ÁFÉSZ megrendelésére készült. Sajnos jó pár éve zárva tart, pedig a 71-es út fölé emelkedve valamikor nem csak finom ételeket, nyárestéken élő cigányzenét, hanem gyönyörű kilátást is kínált. Érdekességként említem még meg, hogy Szepezd mindenképpen egy különleges település, hiszen három felekezetnek található itt temploma. Még nem jártam utána, hogy hány faluban építettek három templomot, de itt a környékben úgy tudom, nincsen, nagyon ritka lehet egy ilyen kis faluban.

A Szepezdi Krónika borítója - 2019

A Szepezdi Krónika borítója – 2019

 

– Melyek a jövőbeni tervei, milyen könyveket, tanulmányokat, kutatásokat tervez?
– Nem vagyok történész. „Helytörténésznek” sem nevezném eddigi szerény munkásságomat. Nagyon-nagyon amatőrként kezdtem a gyűjtőmunkához, bár kétségtelen, hogy az idők során sok tapasztalatot szereztem. Könyveim elsődleges célja, hogy az olvasó többet tudjon meg Szepezd falu sorsáról. Nem kevésbé fontos, hogy mindaz a sok emlék, amit a szepezdiek őriznek, ne vesszen el nyomtalanul. Az anyaggyűjtés végtelen folyamat. Több éves munka után is kerülnek elő újabb adatok, képek és történetek. A terveim közt szerepel, hogy a már meglévő, birtokomban lévő szepezdi vonatkozású anyagokat egy újabb kötetbe fűzve megjelentessem, és ha még fellelhető forrás kerül a birtokomba, más is megismerhesse. Van a fiókom mélyén egy Tapolcafői téglagyárral kapcsolatos írás, mely félbemaradt, de azt is szeretném befejezni még!

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva