Szeptember közepe a szarvasbőgés csúcsa
Szeptember 10-én a szarvasbőgés időszakában tartják a gyenesdiási Festetics Imre Élménypark hagyományos Csodaszarvas Családi Napját. Ilyenkor a gímszarvas bikák rendkívül hangosak, látványosak, itt közelről is láthatod a park Pici nevű bikáját, aki egyáltalán nem pici már.
Szarvasbőgés a gyenesdiási élményparkban
Fotó: Mészáros Annarózsa
– A mi bikánknak jelenleg egy nagyjából hat kg-os agancsa van, az állat közel 200 kg, de a szarvasbőgés időszakában 40-50 kg-ot is fogyhat. A bőgés előtt megnő az étvágyuk, ilyenkor viszont kevesebbet esznek, sokkal többet mozognak. A legintenzívebb bőgési időszak szeptember 10-20. között várható – mondta a park ökoturisztikai vezetője, Varga Péterné Judit.
A szarvasbőgés az erdőkben messziről hallható
– Maga a szarvasbőgés a párzási időszakra jellemző, ezzel a jellegzetes hanggal egyszerre csalogatja magához a teheneket, egyszerre védi őket, és ezzel a hanggal zavarja el a többi bikát a gím. A szarvasok az agancsukkal verekednek, nem az a céljuk, hogy megöljék a vetélytársat, hanem az, hogy elüldözzék. Az agancs elágazások verekedéskor összeakadnak, és sérülést is tudnak okozni egymásnak.
A mi szarvasunknak az előző tavasszal három borja lett, több tehénnel párosodik, nem monogám állat, nálunk a parkban vetélytársa nincsen.
Fenséges agancsok
Fotó: Mészáros Annarózsa
A gímszarvas csoportos életmódot folytat, nem territoriális faj. A csoport (rudli) magja az anyacsalád: a tehén, a tavalyi ünő- vagy bikaborja és az idei borjai. A csapatot, mely általában 2-15 egyed, mindig egy ereje teljében lévő középkorú borjas tehén vezeti, amely a csapat rangelső egyede, a vezértehén. A csapatok ivar szerint elkülönülten szerveződnek, és a terület más-más részeit használják, ez alól csak a szaporodási időszak kivétel. A csoport tagjai egymással vetélkedve döntik el a csoporton belüli helyüket, ez a rangsor rövidebb-hosszabb ideig van érvényben.
A tehenek esetében mindig egy ereje teljében lévő, erőteljesen fejlett, középkorú, borjas tehén áll a rangsor elején. A pihenést követő elinduláskor, meneküléskor mindig a vezértehén az első. A bikák rangsora az egyedek testtömege, agancs mérete, nyak vastagsága, de döntően agresszivitásuk eredményeként alakul ki.
– Hallhatunk, láthatunk szarvasbőgést a balatoni erdőkben?
– Ha most spontán egy erdei kirándulásra megyünk, nem biztos, hogy halljuk, de ha halljuk is, biztosan nem látjuk közelről a gímeket, hiszen nem keresik az ember társaságát, sőt. A közeli Nagymező nagyon kedvelt kirándulóhely, épp ezért errefelé nem fogunk találkozni gímszarvasokkal, ők a sokkal nyugodtabb erdős részeket kedvelik.
Az erdőben nem láthatod ilyen közelről
Fotó: Mészáros Annarózsa
Szarvasbőgés a kerítés túloldalán
Itt az élményparkban a biztonsági előírásokat betartva szinte testközelből láthatjuk, milyen a szarvasbőgés. Az erdőben többnyire sötétedés után hallhatjuk őket, nálunk szinte egész nap bőg, csak a déli, meleg órákban csendesedik el a hím, amíg emészt, olyankor viszont nem jön elő a fa alól.
Hihetetlen hangja van egy bikának is, hátborzongató lehet egy erdei tisztáson akár 10-20 bikát egyszerre hallani és látni. Nézd meg videónkat!
– Óvatosnak kell lenni, ebben az időszakban a bika szinte eszét veszti, ezért is emeltünk dupla karámot a kerítés mögé. Az agancsával ki-kibök a kerítésen, nemcsak a többi szarvastól, az emberektől is félti a nőstényeit. Sokkal ingerlékenyebbé válik ebben az időszakban, megváltozik a hormonháztartása és ezzel együtt a viselkedése is.
Idén az egyik délelőtt még a kezemből ette a kukoricát a gímszarvasunk, másnap pedig szinte kiöklelt a kerítésen, teljesen megváltozott a magatartása. Nem is megyünk be a területükre ilyenkor, csak traktorral.
Figyelmeztető táblák: szarvasbőgés idején agresszív lesz a bika
Folyamatosan dobog a lábával, nekiront a kerítésnek. Több figyelmeztető táblát tettünk ki, sajnos ennek ellenére van olyan látogató, és nemcsak gyerekek, akik direkt hergelik, ez még nagyobb agressziót válthat ki az állatból. A kerítésen nem szabad benyúlkálni, Pici hihetetlenül gyorsan odafut, és kibök a sok ágú agancsával, ami könnyen sérülést okozhat. Bár növényevő, de harapni is erősen tud. A gímszarvasok területének hátsó részét ebben az időszakban le is zárjuk, hogy intim szférájuk maradjon.
Mi is megtapasztaltuk, milyen ereje van az állatnak, az első videofelvételünk nem is sikerült, amikor a kerítéshez rontott, annyira meglepődtünk. Láthatod, milyen erős az agancsa, milyen nagy az állat hozzánk képest.
Szarvasbőgés után barcogás
– A dámszarvasok szaporodási időszaka október közepe. Ők nem bőgnek, hanem barcognak. Érdekes, hogy itt nálunk is ásnak a bikák barcogó teknőt, ezt jelölik az illatanyagukkal, ebbe csábítják a teheneket. Két bikánk van, az ő narancsos színű lapátagancsuk sem barkás már, ők is lepucolták, de sokkal később, mint a gím.
A gímszarvas bika bőgése
Fotó: Mészáros Annarózsa
Szarvasbőgés = vadveszély az utakon
Ősszel megnő a vadveszély az utakon, hiszen a szarvasbőgés alatt a bikák sokkal szétszórtabbak. Az őzek már augusztustól szaladgálnak az erdőket szegélyező utakon, akkor indul az üzekedésük. Azért kell fokozottan figyelnünk, mert sokkal kiszámíthatatlanabb a magatartásuk.
A balesetek elkerülése érdekében figyeld a vadveszélyt jelző táblákat, és ne csak előre nézz, pásztázd az út menti környezetet is. Előfordulhat, hogy sáros vadnyomok figyelmeztetnek az állatok jelenlétére. Ha nincs szembejövő forgalom, érdemes behúzódni az út középvonala felé, az út szélén nehezebb időben észrevenni és elkerülni a felbukkanó állatokat.
A Csodaszarvas napon lesznek íjászok, láthattok magyar vizslákat, és lesz szakmai idegenvezetés a gímszarvasokhoz is. Kipróbálhatják a vendégek a lovaskocsizást, a kicsik pónin is lovagolhatnak, és nem hiányoznak majd az arcfestők sem. A családi napra elkészül az élménypark új benti kiállítótere is, ahol interaktív módon és sok-sok modern elem segítségével mélyedhetünk majd el a Balaton környéki erdők élővilágában.
Nézd meg képeinket!
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz Gyenesdiásra! Nézd meg menetrendi keresőnket!
