dr. Kovács Emőke | 2024.02.20. 14:00
Híres fürdőorvosok a Balatonnál
Balatonalmádi gyógyintézetének említése kapcsán a forrásokban már többször felbukkant egy fürdőorvos, Lenkei Vilmos Dani (1867-1913) a gyógyközpontként működő Balatonalmádi első fürdőorvosa volt, emellett a Balaton gyógytényezőinek egyik legnagyobb kutatója, tanulmányozója.

Nyaranta Almádiban praktizált, év közben a fővárosban gyógyított. Német és magyar nyelvű szaklapokban sok írása jelent meg, füzet alakban publikált munkái a Balaton gyógyító hatásairól – légfürdőkről, napfürdőkről – szóltak. Az egyik első szószólója lett a Balaton gyógytényezőit propagálóknak, s ezáltal egy, nemcsak orvosi, hanem idegenforgalmi szempontból is új műfajt teremtett. Mindennek hatására 1912-ben a Balatoni Szövetség felkérte a Balaton mint gyógytényező című mű megírására. Orvosi munkája mellett amatőr fotós volt, Almádiról készült sorozata 1900-ban képeslap formájában is napvilágot látott.

Fotó: fortepan

De Lenkei nem az egyetlen a fürdőtelepülések orvosai sorában, aki a Balaton klímájának és vizének gyógyító vagy legalábbis roboráló erőt tulajdonított. Hasonló szerepet játszott Balatonfüred fürdőéletében Huray István (1828-1911) – nem mellesleg Jókai Mór sógora –, aki 1876 és 1910 között Balatonfüred fürdőorvosai posztját töltötte be. Huray legnagyobb szerepe a fürdő modernizálásában (fedett folyosó építése, gyógyterem létesítése, parkosítás, a fürdőintézet megújítása) és a nyugat-európai gyógymódok (tejsavókúra, szőlőgyógymód) bevezetésében volt. Füreden több impozáns házat is építtetett.

Balatonfüred esetében mindenképpen meg kell említeni még Mangold Henrik (1828-1912) balneológus és – nem hivatalos – füredi fürdőorvos nevét, aki a Balaton kultuszának egyik kiemelkedő élharcosa volt. Tudományos kutatásaiban a Balaton és különféle gyógykúrák gyógyító hatásait vizsgálta, mellyel királyi tanácsosi és bécsi egyetemi doktori címet vívott ki magának. Az első volt azon orvosok sorában, akik savanyúvizes kúrát alkalmaztak az emésztőszervrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint bevezette – a később sikertelennek bizonyult, de a korszakban divatos – ún tejsavó kúrát is. Tudományos kutatásait számos szaklapban megírta, de orvosi lapot is alapított, valamint tapasztalatait összegezte Balaton-Füred gyógyhatásai és gyógyhelyi viszonyai (1863) című német nyelvű munkájában is. Német nyelvű műveivel az Osztrák-Magyar Monarchia németajkú lakossága számára ismertté tette az egyre fejlődő füredi fürdőt. Mangold Henrik azon orvosok közé tartozott, akik nemcsak a savanyúvíz, hanem a Balaton gyógyhatásában is hittek, ezért a tó iszapjából gyógykenőcsöt és szappant is készíttetett.

Csiszár Gyula: Dr. Lenkei Vilmos Dani
Forrás: kozterkep.hu

Balatonföldvár vonatkozásában az országosan szintén igen ismert és elismert Korányi Frigyest (1828-1913) kell említenünk, kinek neve kapcsán leginkább a tuberkolózisos tüdőbetegség hatékony gyógyítását szokás megnevezni, Valóban ez a híres orvosprofesszor legnagyobb orvosi eredménye, de a Balatonnal való kapcsolata is igen értékes és érdekes. Korányi Frigyes ugyanis Széchényi család háziorvosa is volt, és egyike azoknak, akik a családot a balatonföldvári fürdőtelep létrehozására ösztönözték. A neves orvos, főrendiházi tag, aki a tüdőbetegek gyógyítása mellett a hazai orvosképzést is nagyban modernizálta, az elsők közt építtette meg Balatonföldvár egyik ékességét, azt a várszerű, neoromán stílusú villát, amely 1896-ban készült el, a neves építész, Bobula János tervei alapján. A neves professzor Egy séta a Balaton partján (1888) című írásában hitet tett a Balaton mellett és a vidék fásításában látta a továbbfejlődés lehetőségét. Írásain – a szakmai érvek mellett – mindig átüt határtalan lokálpatriotizmusa is.

Szaplonczay Manó
Fotó: fortepan

Szaplonczay Manó (1856-1916) Somogy vármegye egykori tisztifőorvosa neve már Fonyód és a Balaton népszerűsítése kapcsán említésre került, s valóban nem hagyható ki a Balaton-kultuszt megteremtő orvosok sorából. Nemcsak a tó nagy rajongója, hanem Bélatelep egyik megalapítója is volt egyben. Az egykori, marcali körorvos, aki nem mellesleg, felépíttette marcali első kórházát, bevezette Somogyban a himlő, a diftéria és a veszettség elleni védőoltást és a tuberkolózisos betegek és az elmebajosok elkötelezett gyógyítója is volt. Nagyon kedvelte a Balaton levegőjét, szépségét, szeretett helye a Fonyód felett található több holdas erdő volt. Amikor gróf Zichy Béla, a fonyódi fürdőegyesület megalapítását (1894) követően Szaplonczaynak eladta a fonyódi Várhegyen fekvő erdőt, az elszánt tisztifőorvos azonnal szívügyévé tette e terület fejlesztését. Jómaga és barátai is gyönyörű villákat építtettek itt. Szaplonczay Manó élete utolsó heteit is a Balatonnál, villájában töltötte, végül szívbetegségben hunyt el Kaposváron, de sírja a fonyódi Várhegyi erdőben található, ahonnan örökké „szemlélheti” szeretett tavát. A köztiszteletben álló, mindenki által kedvelt Szaplonczay több tanulmányt és összegzést is írt a Balatonról, elsősorban a déli partról. Írásai legtöbbször tükrözték nagyfokú elköteleződését szeretett vidékével.

 

Hévíz
Forrás: Fortepan

 

Hévíz – bár nem a Balaton része – szintén fontos gyógyfürdő, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, elsősorban a reumások baját gyógyító, világhírűvé vált gyógyforrását már a középkortól jegyezték. A XX. század elején egyre divatosabbá váló fürdőhelyen neves orvosok kezelték a gyógyulni vágyókat. Schulhof Vilmos (1874–1944) Hévíz egyik leghíresebb orvos-balneológusává vált. Előbb szanatóriumot hozott létre, majd megalapította a Zander Intézetet, amelyben különleges gyógymódot kialakítva igen hosszú ideig, 1904 és 1944 között gyógyította betegeit, akik speciális gépekkel végeztek gyógygimnasztikát, ezt a kezelést összekapcsolva a hévízi gyógyvíz hatásával, valamint a szintén Schulhof által népszerűsített elektroterápiával. Schulhof széles körű tevékenységének részét képezte a tudományos kutatás is, 1937-ben írta Hévízgyógyfürdő című művét, amelyben részletesen összefoglalta gyógyító munkásságának alapvetését. Később féltestvére, Schulhof Ödön (1896–1978) is vele dolgozott, valamint munkatársa lett a szintén híressé vált Moll Károly, a hévízi súlyfürdő atyja is. Schulhof Vilmost 1944-ben, zsidó származása miatt Auschwitzba deportálták, ahonnan soha nem tért vissza.

 

dr Schulhof Vilmos
Fotó: fortepan

A balatoni gyógykúrák híre és a tó környékén tevékenykedő elhivatott fürdőorvosok, orvosok Balaton-kultuszt erősítő hitvallása, tevékenysége nagyban előre lendítette a térség ismertségét, kedveltségét és látogatottságát. Szerepük, fontosságuk, alapvetéseik kitörölhetetlen nyomokat hagytak a tó (kultúr)történetében.

 

A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!
:



Forrás: zaol.hu
Nyitókép: fortepan

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva