A keszthelyi Festetics család bensőséges, családi ünnepei mellett a múlt század fordulóján fontosnak tartotta, hogy támogassa a városi ünnepségeket és a rászoruló családokat.
– A december mindig fontos hónap volt a Festetics család életében – kalauzol bennünket a múlt század elejére Iski Szilvia, a Festetics-kastély történésze.
Egyrészt Festetics Tasziló névnapja, másrészt Mary Hamilton születésnapja is decemberre esett. Amikor a gyerekeik kisebbek voltak, különböző színjátékokat, verseket adtak elő a szüleik tiszteletére.
A karácsonyi ünnepkör is nagyon fontos volt a család számára, ez főleg a jótékonysági munkájukban jelent meg.
– Mit tett a család a rászorulókért?
– A boldog békeidők decembereiben a keszthelyi kastélyban volt a földszinten egy szegényeknek felállított karácsonyfa is, ahol ajándékcsomagok várát a rászorulókat. 1913-ban ez egy 7 méter magas fa volt, és több száz ajándék sorakozott alatta.
Karácsony a hercegi keszthelyi kastély személyzetének. (Porkoláb Erzsébet, Czifra József, Mosdósi Mária, Rumpeltesz Annak, Bődör Ilona)
Ilyenkor, bár ez nem volt szokás a családban, beengedték az otthonukba a keszthelyieket, akik a fa alatt levő ajándékokból tudtak választani.
A család részt vett a városi jótékonysági munkákban is. Mary Hamilton kezdeményezésére a zárdában egy népkonyhát hoztak létre. Ez december elejétől kezdve egész télen működött, hogy a rászorulók enni kaphassanak.
Herceg Festetics Tasziló és felesége
Több helyen tartottak karácsonyi ünnepséget a városban, amikhez a Festetics-család adományozóként járult hozzá. A község óvodájában, a zárdában és a kórházban is voltak lélekemelő ünnepségek. Ezeken elsősorban gyerekek adták az ünnepi műsort, verset mondtak, énekeltek. A városban rajtuk kívül voltak műkedvelő felnőtt előadók is, akik felléptek a karácsonyi és a szilveszteri ünnepségeken is.
– Hogy ünnepelt a Festetics család?
– A karácsonyt a család bensőséges, családi ünnepnek tekintette, néhány híren kívül nem tudunk ezekről írásos emléket mutatni. Ők nem egy hivalkodó család voltak, nem kifelé élték az életüket. Azt tudjuk, hogy a karácsony családi szempontból és a város iránt érzett felelősségük szempontjából is fontos ünnepkör volt.
Amikor véget értek a karácsonyi ünnepek, akkor a kezdődtek a vadászatok. Ha jónak ígérkezett a szalonka állomány, akkor a Festetics család tagjai már szilveszter előtt elutaztak a vadászterületeikre, és elkezdődtek a vadászatok.
A vadászati idény rövid ideig tartott, a téli hónapokat a család többek között St. Moritzban töltötte, és tavasszal tértek vissza Keszthelyre. Pont ezért nem tudunk igazán jelentős szilveszteri bálról, amit a kastélyban tartottak volna ebben az időben.
Nézd, milyen szép a keszthelyi kastély parkja a hóesésben:
Míg a Festetics család vadászott és külföldön pihent, Keszthelyen a decemberi időszakban is voltak szállóvendégek, téli vakációjukat töltő utazók.
– Mivel szórakozhattak télen a korabeli szállodában pihenő vendégek?
– Keszthelyen a karácsonyra való készülődés már az advent idején elkezdődött, jótékonysági koncertekkel, hangversenyekkel, ahol az elemi iskolák és gimnáziumok tanulói is részt vettek. Az Amazon Szállóban is több jótékonysági rendezvényt tartottak, ahol az úgynevezett felülfizetés volt szokásban.
– Mit jelent a felülfizetés?
– A minimális belépő megfizetése mellett akár 5-10 koronával többet is fizettek a vendégek egy-egy ilyen műsorért. Ezt az összeget a szegényebbek megsegítésére fordították.
Fotó: Mihály Szilvia
– Hogy teltek az ünnepek a szállodákban?
– A szilveszteri ünnepekről tudok részletesebben mesélni. A korabeli újságok megírták, hogy az Amazonban és a Hungária Szállóban tartott mulatságok két markánsan elkülönülő részből álltak. Az első részben az ünnepelni vágyók bemutathatták művészi tehetségüket, kis műsorokat adtak elő egymásnak a szállóvendégek és a város lakói. Ez lehetett daléneklés, egy színdarab előadása vagy versmondás is. A korabeli lapok, a Balaton vidéke és a Keszthelyi Hírlap részletesen beszámolt arról, ki mikor milyen művet adott elő. A szilveszter persze ezen kívül a mulatságról szólt, a előadások után éjféltájban a tánc és a zene vette át a főszerepet. A zenét híres cigányzenekarok szolgáltatták a keszthelyi szállókban, tudjuk, hogy Vizi Sándor cigányzenekarát is meghívták, a vendégek szó szerint áttáncoltak az újévbe. Az ünnepségek hajnali 3-4 óra körül fejeződtek be.
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – Budapest .jpg
Milyen visszhangja volt ezeknek az ünnepségeknek?
– A január eleji lapok arról számolnak be, hogy jól sikerültek az év végi mulatságok és mindenki bizakodva tekint a következő évre. Szerencsére botrányokról nincs tudomásunk.
– Tudjuk, mi került az asztalukra, mi volt a szilveszteri, karácsonyi menüjük a szállóvendégeknek?
– Akkoriban nem tartották fontosnak ezeknek a menüsoroknak a megőrzését, a korabeli újságokban csak azt olvashatjuk, hogy dús lakomával zárták az évet. Tudjuk, hogy az Amazon szálló tradicionális polgári konyhát vezetett, és az 1930-as években a Festetics uradalom pincészetéből vásároltak olaszrizlinget és rajnai rizlinget a mulatságokhoz.
– Honnét érkeztek Keszthelyre a szilveszteri vendégek?
– Pontos adatunk nincs erről, mert az igazi vendéglisták csak a nyári időszakból maradtak ránk, télen nem volt kötelező az adatszolgáltatás, a vendégek bejelentése. A nyári vendégek a Monarchia minden területéről érkeztek a Balaton-parti városba, azt gondoljuk, télen is színes vendégkörünk lehetett. Akik akkoriban Keszthelyre érkeztek, a hévízi gyógyfürdőt is igénybe vették, ehhez az 1907-ben már közvetlen Keszthely-Hévíz autóközlekedést biztosítottak a város iparosai.
Fotó: Mihály Szilvia
Készítette: Mihály Szilvia
