viharjelzés: nincs
13°
K
3 km/h
Mihály Szilvia | 2019.11.09. 07:00
Eiffel szerkezet a keszthelyi Pálmaházban
Festetics-kastély, fekete hattyúk, hottentotta récék, hibiszkusz, kávécserje, Tahiti, Eiffel, szanatórium és ehető teknősbékák. Hogy kerül mindez egy felsorolásba? Gyere velünk a különleges keszthelyi Pálmaházba, és mindent elárulunk!

2012-ben nyílt meg a nagyközönség előtt a keszthelyi Festetics-kastély parkjában a Pálmaház, majd négy évvel később a madárpark.
Az egzotikus növények és állatok gyűjtése királyi, főúri hagyomány, trópusi növényházak és orangerie-k minden jelentős uralkodó és főúr udvarában voltak. A keszthelyi kastélyhoz 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a pálmaházat a francia H. Cels tervei alapján.

Fotó: Festetics-kastély

Az épületnek a központi része mellett két oldalszárnya van, növényszanatóriumi résszel. Ez azt jelenti, hogy a kastélyban levő legyengült növényeket, vagy azokat, melyek épp nem a díszítő értékük teljében voltak, már a Festeticsek idejében áthozták ide, itt kondicionálták, felerősítették őket, és ezután kerültek vissza a központi épületbe. A park nagy dézsás növényeit is itt teleltették át.

Fotó: Mihály Szilvia

A pálmaházban az őszi napsütéstől is kellemes meleg van, a nyári időszakban valódi dzsungel érzetünk lehet a növények megcsodálása közben.
Érdemes akár több órát rászánnunk erre a kiállításra, főleg, ha gyerekekkel érkezünk, mert a színes, egzotikus növények, a különleges madarak, halak számukra is izgalmasak.

Fotó: Szigeti Edit, Festetics-kastély

Nemes István, a Festetics-kastély főkertésze kalauzol az időnkét múltba is vezető sétán bennünket.
Itt elolvashatod, milyen időgép készül a kastély parkjában!
– Festetics György és a leszármazottai is nagyon szívesen jártak át a kertészetbe, az úgynevezett rózsaház mellé, ott pihentek, napoztak és gyönyörködtek a növényekben. A kastély nyári lakként volt kedvelt a körükben, így a növényeket teljes pompájukban láthatták.

– Hogy kerültek a Pálmaházba a párizsi Eiffel gyár elemei?
– H. Cels tervei alapján a Pálmaház szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel művekben készületek el. Az épület csavart oszlopai és a fő tartó elemei még mindig az eredetiek, nem kellett kicserélni azokat.

– Melyik a legkülönlegesebb növényük?
– Több is van. A Pálmaház területére érve balra egy agave ültetvényt és télálló kaktuszokat és pozsgásokat látunk. Van egy különleges agavénk, ami idén virágzott is. Azért különleges az agave, mert csak 30-40 éves korában virágzik, de a virágzás és a kis termés kinevelése után a növény elpusztul.

Fotó: Mihály Szilvia

A képen a 35-37 éves példányunk látható, már látszik rajta, hogy vonul ki az életből, de a tősarjak már kifejlődtek, ezekből szaporíthatjuk tovább.
Ilyen volt a nyári virágpompában a növény:

 

– Minden növény mellett megtalálható a bemutató leírása.
– Ez osztálykirándulások alkalmával is hasznos, illetve a növénykedvelők is sokat tanulhatnak a leírásokból. Otthon, fényképezés után is lehet tanulmányozni a szövegeket. Az agave melletti sziklakert több mint ezer négyzetméteres. A madárpark elején van egy akváriumunk, a kertben egy kisebb tavacskánk.

Fotó: Mihály Szilvia

– Ebben a tóban tartották korábban az étkezési célra nevelt teknősöket?
– Nem, a teknősök és a csigák, melyek egy-egy főúri lakoma részét képezték, a nagy park tavában nőttek. Az ínyenc vendégek és a Festetics-család is nagyon kedvelte ezeket a különleges ételeket.

– Milyen madarak vannak a parkban?
– Több földrész madarai színesítik a kiállításunkat. A madárparkban zömmel vízi madarak vannak, de megtalálhatók a pávák, foglyok, fürjek is. A világ legkisebb vízimadara, a Hottentotta réce is a park lakója. A vízimadarak annyira szelídek, hogy kézből lehet őket etetni, de csak a pénztárban megvásárolható madáreleséggel, kenyeret, ételmaradékot ne adjunk nekik! Sőt, dohányozni is tilos, hiszen egy eldobott cigarettacsikk a madár életébe kerülhet!

Fotó: Festetics-kastély

– A madarak fogságban is szaporodnak?
– Igen, többek között a fekete hattyúnak is vannak fiókái. A spontán szaporodás következtében ők úgynevezett házi keltetésben kelnek ki, nem a vadonban születnek, pici koruktól kezdve az emberek között vannak, megszokták a közelségünket, nem félnek tőlünk.

Fotó: Festetics-kastély

– Említette, hogy a Pálmaház hármas tagolású. Mi mindent láthatunk itt bent?
– A központi rész a dzsungel érzetét keltő növényeket mutatja be. A bal oldalszárnyban hibiszkuszokat, mályvarózsákat látunk, több száz egyed megtalálható itt, a gyűjtők körében nagyon elismert fajták is fellelhetők. A mocsári hibiszkusz gyönyörű, hatalmas tányérvirágai nyáron pompáznak, nagyon népszerűek.

Fotó: Festetics-kastély

A jobb oldali részt frangipáni háznak mondanám. Itt zömmel frangipánok, hawaii rózsák találhatók más növények mellett. A hawaii rózsa virágának szimbolikus jelentése van, a hawaii lányok a hajukba tűzték, és a virág színe tudatta a férfiakkal, hogy eladósorban vannak-e, vagy már házasok.

– Ma már könnyű hozzájutni, akár a világhálón keresztül ezekhez a különleges növényekhez, de hogy kerültek Európába az 1800-as években a trópusi növények?
– A nagy felfedezések után sok délszaki növény került Európába. A felfedezők először a királyi udvarok részére hozták a különleges példányokat, később tágult a kör, és kolostorok, főúri kertek is kaphattak belőlük.
Ma olyan növényeket is próbálunk bemutatni a távoli földrészek növényei mellett, melyek termőhelyükön már kihalófélben vannak vagy veszélyeztetettek. Vannak a növények között gazdasági növények is, ilyenek a citrus- és banánfélék, a fügefélék, a kávé- és kakaócserjék és gyömbérek. Ezeknek a termését rendszeresen fogyasztjuk, de nagyon sokan nem tudják, milyen bokorról, fáról kerülnek az asztalunkra. Itt közvetlen közelről szemügyre vehetjük őket.

Fotó: Festetics-kastély

– Mi a Tündérkert?
– A Pálmakert része a Tündérkert is, ahol őshonos magyar gyümölcsfákat mutatunk be. Kovács Gyula álmodta meg, hogy a zalai őshonos gyümölcsfákat összegyűjtse és szaporítsa, hogy megőrizze az utókor számára. Ezek aránylag jól termő és növényvédelmet nem igénylő fajták, nálunk is szépen cseperednek.

Fotó: Mihály Szilvia

Mutatjuk a Pálmaházban készített képeinket:

 

Itt elolvashatod a Festetics-kastély hölgyeiről szóló írásunkat!

Készítette: Mihály Szilvia

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva