A Balaton földrajzi elhelyezkedése és a környező domborzat, különösen a Bakony hegység, jelentősen befolyásolja a tó időjárási viszonyait. Ezek a tényezők eredményezik, hogy a viharok gyakran hirtelen és váratlanul csapnak le, különösen a nyílt vízen, ahol a szél ereje sokszor meghaladja a szárazföldi területeken tapasztalhatót.
Korábban úgy tartották, hogy a Balatont a hidegfrontok váratlanul érik el, azonban a modern meteorológiai eszközöknek köszönhetően ma már pontosabban előre jelezhetőek ezek a viharok. A balatoni viharjelző szolgálat 1934-es elindulása óta sokat fejlődött, így a vízen tartózkodókat már nem érheti olyan könnyen kellemetlen meglepetés.
A balatoni szélviszonyokat befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartozik a Kárpát-medence domborzata, amely erősen korlátozza, hogy a légtömegek milyen irányokból érkezhetnek a medencébe. A Bakony hegység szerepe is meghatározó, mivel a szélnek ezen a területen kell áthaladnia, mielőtt elérné a Balatont. A Bakonyon keresztüli áthaladás során a szél sebessége és iránya is változhat, attól függően, hogy a hegyek közötti csatornákban áramlik-e, vagy a domborzati akadályok felett halad tovább.
A Balaton vízhőmérséklete is jelentős hatással van a tó feletti szélviszonyokra. A víz hőmérséklete eltérhet a környezetétől, ami befolyásolhatja a szélirányt és erősségét. Például a nappali órákban a víz hőmérséklete általában alacsonyabb a környezeténél, ami gátolhatja a felhőképződést és befolyásolja a szélviszonyokat.
Ezen kívül a Balaton, mint nyílt tér, szintén befolyásolja a szélviszonyokat. A vízfelszín feletti kisebb súrlódás lehetővé teszi, hogy a szél nagyobb sebességet érhessen el, mint a szárazföld felett.
A modern meteorológiai modellek és eszközök segítségével a szakemberek ma már sokkal pontosabban képesek előre jelezni a várható időjárási viszonyokat, ami hozzájárul a tóparton élők és a tóra látogatók biztonságához. A Balaton bórája nem csupán a helyiek számára ismert jelenség, hanem egy olyan meteorológiai különlegesség, amely a tóra jellemző egyedülálló időjárási viszonyok egyik megnyilvánulása.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai – Kurcsics Máté, Horváth Ákos, Geresdi István – különleges tanulmányt készítettek a témában, melynek teljes terjedelme a szolgálat oldalán olvasható.
Olvasói fotó: Jónás Viktor
„A Balaton északi szele
A Balaton térségében az északi, északnyugati a leggyakoribb szélirány, ami a földrajzi fekvéséből adódik, a helyi hatások pedig erre még inkább ráerősítenek. Az északi széllel járó vihar többféleképpen is kitörhet a Balatonnál: egy markáns, gyorsmozgású hidegfront érkezésekor a gyenge szélből percek alatt 60-90 km/h-s szél kerekedhet, míg egy mediterrán ciklon, vagy egy atlanti viharciklon hátoldalán hosszabb idő alatt fokozódik viharossá a szél. A mai − meteorológiai modelleket, műholdas és radaradatokat, időben és térben is sűrű felszíni méréseket felhasználó − modern meteorológia kora előtt úgy tartották, hogy a Balatont az északi viharok (a hidegfrontok) „orozva” érik el, azaz váratlanul csapnak le a tóra. Már jó ideje tudjuk azonban, hogy erről általában szó sincs, legfeljebb kellő tájékozódás, körültekintés hiányában érheti a vízen tartózkodókat kellemetlen meglepetés és érezhetik úgy, hogy hirtelen, a semmiből csapott le az északi szél. Napjainkban a hidegfrontok érkezését, különösen az erősebb frontokat meglehetősen pontosan előre lehet jelezni, így aki követi a viharjelzést, azt nagy valószínűséggel nem éri váratlan északi szélvihar a Balatonon. A balatoni viharjelző szolgálat 1934-es elindulása előtt azonban sok tragédiát okoztak az északi hidegbetörések a tónál.
A legnagyobb feljegyzett balatoni tragédia is ilyen időjárási helyzethez kötődik: 1796. július 9-én a Révfülöp és Balatonboglár között közlekedő révhajó 60 aratómunkással indult el az északi partról, a déli partot azonban közülük csak ketten érték el élve. A hajó a viharossá fokozódó északi szélben felborult és 58-an fulladtak a Balatonba.
Az északi szélviharok különlegességének hátterében több ok is húzódik, melyek külön-külön nem feltétlenül lennének meghatározók, együttes hatásuk azonban igen változatossá teszi a Balaton időjárását és ezzel együtt a Balaton északi szelét is. Ezek közül a legfontosabbak:
a Kárpát-medencét határoló domborzat
a Balatontól északra húzódó Bakony
a Balaton környezetétől eltérő hőmérséklete
a Balaton, mint sík, nyílt térszín
A balatoni szélviszonyokat befolyásoló hatások
Az első fontos tényező nem is a tó közelében van, hanem attól 150-200 kilométernyire északnyugatra. A Kárpát-medencét hegyvonulatok ölelik körül, amelyek erősen lekorlátozzák, hogy a légtömegek milyen irányokból érkezhetnek meg a medencébe. Egy érkező hidegfront mögött kezdetben sem az Alpok, sem a Kárpátok magas hegyei felett nem tud átáramlani a levegő, hanem a hegyek közötti hágókba, völgyekbe szorul. Az Alpokat és a Kárpátokat a medencén kívülről elérő légtömegek zömében csak a két hegység között, a Dévényi-szoros térségében tudnak bejutni a dunántúli területekre. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a szél erősen be van „csatornázva”, nem fújhat a Balatonnál akármilyen irányból, a nagy szélviharok többsége pontosan északnyugat felől érkezik a Balatonhoz. A szél aztán a Dunántúl északi részén haladva legyező-szerűen szétterül, így a Balaton nyugati felében az északi, keleti felében az északnyugati a leggyakoribb szélirány. Ennek igazolására még szélmérésekre sincs feltétlenül szükség, elég csak ránézni egy részletes domborzati térképre, azon határozottan kirajzolódnak a széliránynak megfelelően hosszan elnyúló völgyek.
A második szélviszonyokat alakító összetevő a Bakony. Mielőtt az északnyugati szél elérné a Balatont, valamilyen módon át kell kelnie a Bakony vonulatán (amibe jelen esetben beleértjük a Keszthelyi-hegységet és a Balaton-felvidéket is). Itt kicsiben ugyan, de nagyon hasonló a helyzet, mint az Alpok és a Kárpátok esetén: van, amikor inkább a hegyek közötti csatornákban, míg máskor a domborzati akadály felett áramlik tovább a levegő nagyobb része. A Bakony azonban jóval alacsonyabb hegység, ráadásul északi oldalának kicsi a meredeksége, így könnyebben tud felette átjutni a levegő, ez pedig összetett folyamatokat eredményez. Egyes esetekben a Bakony szélárnyékot ad a Balatonnál, ezzel gyengébbé, de lökésesebbé téve a szelet, máskor a szélcsatornákban okoz kiugróan nagy szélsebességet, megint máskor pedig éppen a Bakony takarásában alakul ki kiugróan erős szél.
A harmadik szélviszony alakító hatás a Balaton vízhőmérséklete, amely azt eredményezi, hogy a tó feletti levegő hőmérséklete eltér a környezetétől. Ez a tényező nem csak a szélviszonyokat, hanem például a felhőzetet is módosítja. A nappali órákban a víz hőmérséklete általában alacsonyabb a környezeténél. Ismert jelenség, hogy a délelőtt folyamán a hideg Balaton felett nem képződnek gomolyfelhők, így a déli órákra nem ritka, hogy az égen egy felhőmentes területként kirajzolódik a Balaton. A vízhőmérséklet a szélviszonyokat is jelentősen befolyásolja. Délelőtt a Balaton felett kialakulhat egy ún. hideg dóm, vagy kupola, ugyanis a víz felett a levegő jóval lassabban melegszik, mint a szárazföld felett. Ez különösen a meleg, délies szeleket gyengítheti, ugyanis azok felsiklanak erre a hideg dómra. Ezzel szemben éjszaka a Balaton vize rendszerint melegebb, mint a környezete, így a nappali stabil hideg dóm helyett egy könnyen átkeveredő meleg, labilisabb légoszlop jön létre a tó felett. Mindez lehetővé teszi a magasban lévő levegő lekeveredését amivel együtt az erősebb magassági szél is lejut a felszín közelébe.
…
A negyedik fontos tényező, hogy a Balaton egy nyílt térszín. Ez azért fontos, mert az érdes, fákkal, épületekkel borított területeken a nagyobb súrlódás hatására jelentősen csökken a szél sebessége ahhoz a sebességhez képest, amit a légkörben ható erők (például a légnyomás-különbségből eredő nyomási gradiens erő) eredményeznének. A vízfelszín felett azonban a súrlódás hatása jóval kisebb, így az áramlás minél hosszabban a víz felett fúj, annál nagyobb sebességet érhet el. Ez gyakran megfigyelhető az északias szeleknél, általában ez áll annak hátterében, hogy a déli parton erősebb a szél, mint az északin. De különösen meghatározó tényező akkor is, amikor a Balaton hossztengelye mentén fúj végig az északkeleti vagy a délnyugati szél.
Hogy mikor melyik hatásnak nagyobb a szerepe, az nagy mértékben függ az időjárási helyzettől, de általában egyik tényező sem hanyagolható el. Az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának szuperszámítógépén futtatott meteorológiai modell (WRF) segítségével lehetőség nyílik ezen hatások modellezésére és azok egymástól való elkülönítésére. Ennek fontos gyakorlati jelentősége van, ugyanis egy döntéshozatalnál a viharjelző meteorológusnak szükséges tudnia, mikor melyik hatással, milyen mértékben kell számolnia.”
Forrás: met.hu
