| A Betty Love, Náksi Attila és Döme felállásban koncertező Soho Party a kilencvenes és kétezres évek egyik legnagyobb hazai sztárja volt, s nemcsak az azóta futballhimnusszá vált, Az éjjel soha nem érhet véget című dal miatt. Ki ne emlékezne a Szállj vagy a Gyere, táncolj című slágerekre, a hatalmas diszkós bulikra és arra az életérzésre, amelyet a korszak adott a fiataljainak? És ki ne érezné a feelinget napjaink retró bulijaiban, ahol egyre több fiatal szórakozik ezekre az örökérvényű slágerekre?
Az első emlékem az azóta szólóban koncertező Betty Love-ról az, hogy amikor kiskamasz voltam, a falunkban léptek fel a Soho Party-val. A művelődési ház magas lépcsőfokainak tetején, mert akkor még színpad sem volt a településünkön. Akkoriban ez nagyjából 1,5 mélységű és 5-6 méter hosszú területet jelentett a bejárati ajtó előtt. Nem volt kordon, nem voltak biztonságiak, csak azok a csodás kilencvenes évek. A lépcsőn ülve néztem fel rájuk, és beleégett a memóriámba Betty Love mozgása és jellegzetes kézmozdulatai is. Azóta gyökeresen megváltozott a világ. Mi történik manapság az énekesnővel? |
A fotó után jön az exkluzív interjú a Soho Party egykori énekesnőjével, Betty Love-val!
Fotó: Csányi istván
– Megdöbbentem, amikor a beszélgetésre készülve utánadnéztem, és ugyanolyannak láttalak, mint a Soho Party idején. Hogyan emlékszel vissza ezekre az időkre? Jobb volt akkor?
– Azt vallom, hogy tudni kell jól megélni azt, amit az életünk egyes korszakai adnak nekünk. Így minden életszakaszban megtalálhatjuk a szépséget. Tagadhatatlan, hogy a kilencvenes évek csodálatos emlék számomra. A Soho Party-val nőttem fel. Tizenkilenc éves voltam, amikor bekerültem a zenekarba, azonnal népszerűek lettünk, és ezernyi impulzus ért bennünket. Náksival és Dömével is szoktunk erről az időszakról beszélgetni, hiszen nosztalgiázni mindig jóleső érzés.
– Sokan furcsán néznek, amikor azt mondom, hogy visszamennék és hogy mennyire jó volt a kilencvenes években. Te is így vagy ezzel?
– Vannak dolgok, amelyek nekem is nagyon hiányoznak. Például Ifjúsági Magazin, a Bravo és a 100xSzép. Ezek hatalmas kincsnek számítottak. Napra pontosan tudtam, hogy mikor jelenik meg az új lap. Számoltam vissza a napokat, hogy mikor mehetek az újságárushoz. Mostanában minden azonnal elérhető. Rengeteg klassz dolog van a digitális világban, de a várakozásnak ez a fajta öröme nagyon kevés helyen lelhető fel. Ez nagyon hiányzik nekem.
– Szerinted a kilencvenes évek fiatal generációja hogyan boldogul a mai világban azzal a csomaggal, amelyet akkor kapott útravalóul?
– Az, hogy fiatalként élhettük meg kilencvenes éveket, óriási ajándék. Olyan érzések és tapasztalatok ezek, amelyekhez mindig visszanyúlhatunk és egyfajta erőforrásként szolgálnak. A mai világban egyensúlyozni kell, hogy hogyan és hol találhatjuk meg a saját határainkat. Amikor reflektorfényben voltunk a Soho Party-val, könnyebb volt megőrizni a privát szférát. Manapság bármit mondok, azonnal megjelenik a médiában.
– Elolvastad a Cory-val (Happy Gang – a szerk.) készített interjúmat és csak ezt követően bólintottál rá a beszélgetésre. Ritkán nyilatkozol. Utoljára 2016-ban adtál mélyinterjút. Miért?
– Fontos számomra, hogy megőrizzem az intimszférám. Ez tart egyensúlyban. Nem szeretném, hogy a felgyorsult világ elsodorjon. A Cory-val készített interjúdnak nagyon jó volt a hangulata. Valóban ritkán adok interjút, de úgy éreztem, hogy veled kivételt tehetek. Hallgatok az ösztöneimre, és érzem, hogy milyen fórumon érdemes megszólalni.
– Gyakrabban kellene befelé figyelnünk, ahogyan ezt te is megéled a spiritualitással?
– Manapság az emberek ritkán fogadják meg a belső hang tanácsát, pedig nagyobb szükség lenne rá, mint valaha. Az én esetemben már hosszú ideje befelé vezet az út. Nem kívül keresem az okokat és az okozatokat, hanem befelé figyelek.
Fotó: Betty Love hivatalos
– Asztrológiával is foglalkozol.
– Az asztrológiai iskola elvégzése volt az első lépés. Nem űzöm hivatásszerűen, de a szűkebb környezetemnek segítek ezzel, és persze a belső egyensúlyom megőrzésén is dolgozom.
– A kilencvenes években hogyan tudtad összeegyeztetni ezeket a lelki mélységeket, és azt, hogy közben folyamatosan reflektorfényben voltál? Ez két nagyon ellentétes pólusa az életnek.
– Egy idő után úgy éreztem, hogy szétaprózódtam akkor, amikor a Soho Party-val a csúcson voltunk.
Fotó: Soho Party hivatalos
– Ekkor kerültél mélyebb kapcsolatban spiritualitással?
– Elérkezett az életemben egy olyan pont, amikor már annyira telítődtem mindennel, hogy éreztem: tennem kell valamit azért, hogy visszataláljak önmagamhoz és a belső békéhez. Éreztem, hogy le kell csillapodnom.
– Most, 2021-ben jól vagy?
– Hiszek az állandó belső munkálkodásban, de meg kell találnom az egyensúlyt a családom és a karrierrem, valamint a belső lelki életem között. Igyekszem mindenhol a lehető legtöbbet adni és igen, úgy érzem, hogy rendben vagyok. (mosolyog)
Fotó: Csányi istván
– Nekem a zene is nagyon sokat ad, ha arról van szó, hogy hogyan teremtsem meg az egyensúlyt. Te milyen zenéket hallgatsz?
– Mindig jó érzéssel tölt el a zenehallgatás. Mostanában sok rock szól nálunk. Ez egyértelműen a lányom hatása. Nagy kedvenc a Måneskin és a Hollywood Undead, és The Weeknd-et is szívesen hallgatom. Az underground elektronikus zenét is imádom: a Portishead például örök kedvenc.
– Ha már zene, akkor koncertek. Most is koncertezel, a Balaton körül is. Hatalmába kerít az az érzés, ami a Soho Party-s időkben?
– A balatoni atmoszféra leírhatatlan. Megrohannak az emlékek, amikor megérkezem a tóhoz, de nem csak a fellépések, hanem a gyerekkorom és a fiatalkori nyaralások miatt is.
– Milyen volt kamaszkorodban a Balaton?
– Amikor a szüleim először elengedtek a barátnőmmel nyaralni a Balatonhoz, ó! Ott éltük át az első diszkós élményeket is. Balatonkenesén az akkori Rózsa diszkóban buliztunk minden este. (nevet)
– Nyaralni is jársz a tóhoz?
– Idén nyáron épp Balatonkenesén nyaraltunk, és épp a hajdani diszkó mellett béreltünk szállást. Rossz volt látni, hogy már nem üzemel, ugyanakkor nagyon jó érzés visszagondolni a fiatalkori bulizásokra.
Fotó: Betty Love hivatalos
– Lángos, kukorica, fagyi, balatoni gasztronómia és egyéb élmények?
– Imádom a lángost! Nagyon szeretjük a káptalantóti piac varázsát, és vannak más kedvenc helyeink is. Ilyen az egyik balatonkenesei kézműves pékség, az Apátsági Rege Cukrászda Tihanyban, a Pörc Bisztró, és a Neked főztem.
– Sportolsz valamit? Korábban jazzbaletteztél, judoztál, úsztál is. Ahogyan mesélsz a gasztronómia iránti rajongásodról, azt gondolom, hogy szerencsés alkat is vagy.
– Sporttagozatos iskolába jártam, és több sportágban is kipróbáltam magam. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy nagy hangsúlyt fektettek a mozgásra. Szívóssá és ellenállóvá váltam, és lelkileg is stabilitást biztosít számomra. Manapság kevesebbet sportolok, de igyekszem fejlődni ezen a téren is.
– Már csak azért is kihagyhatatlan Az Éjjel soha nem érhet véget, mert a lapkiadónknál jelenik meg a Nemzeti Sport és rendszeresen írunk a dalhoz kapcsolódó történésekről. Legutóbb japán kislányok énekelték a dalt, magyarul.
– Gondolj bele, hogy mennyi gyakorlás és szeretet van abban, ahogyan ezek a japán gyerekek énekelték. Most is beleborzongok a gondolatba. Nagyon nehéz szavakkal kifejezni, hogy mennyire jó érzés, hogy van egy dal, ami ilyen csodákat produkál.
Még több retro balatoni sztárral készült interjút olvashatsz itt.
Még több sztárinterjút olvashatsz itt.
Itt pedig azt nézheted meg, hogy mit csinálnak a sztárok a Balatonnál.
Nyitókép: Csányi István
