A békászó sas ritka fajnak számít a Balaton régiójában, a 2010-es évek elején az itteni állományt 2-3 párra becsülték. Sőt!
Az utóbbi években csupán egyetlen aktív revír maradt, és itt sem volt minden évben sikeres költés.
(A „revír” a madár fészkelési területe, amely egy fészkelő párhoz tartozik.)
– Külön öröm, hogy az idei évben sikeres fészkelést regisztráltunk – fejtette ki Szinai Péter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a BfNPI weboldalán. Mint írta, a békászó sasnak két elkülönülő populációja van: az Északi-középhegységben (28-35 pár) és a Dél-Dunántúlon (5-7 pár). Ez utóbbi csekély méretű állományhoz tartozik a Balatonnál fészkelő pár is.
Békászó sas a Balaton környékéről
Fotó: Péntek István
Egy fióka marad
A békászó sas közepes testű ragadozó madár, mely kifejezetten zárt idős állományokban fészkel. Hosszútávú vonuló; egy viszonylag szűk vonulási folyosót követve a telet Afrika déli felén tölti. Általában két tojást rak és
mivel fiókák közötti agresszivitás különösen erős, az elsőnek kikelő fióka szinte minden esetben elpusztítja kisebb testvérét.
Ezt a jelenséget a bibliai párhuzammal káinizmusnak nevezzük. Táplálékát a talajon szerzi, hazánkban leggyakrabban és túlnyomórészt pockokat zsákmányol. Magyar elnevezése – kicsit ellentmondásosan – csak nálunk hangzik furcsán, mert tőlünk északabbra (Lengyelország, Baltikum) táplálékának legjelentősebb részét valóban a békafajok teszik ki.
Sikeres költést regisztráltak a szakemberek
Fotó: Péntek István
Van, ahol vadásszák a békászó sast
Fészkelőhelyén nagyon érzékeny a zavarásra, szűk vonulási útvonalán pedig számtalan veszélynek van kitéve (pl. a Libanonban és Szíriában folyó jól ismert, nagymértékű vadászat), ezért hazai állománya csökkenő. Szerencsére világállománya (ez nagy vonalakban Kelet-Európát fedi le), még stabil, nagyságrendileg 20.000 párra tehető.
A fészek megtalálása Péntek Istvánnak (BNPI) és Túri Istvánnak köszönhető, akik az MME Dél-Balatoni Helyi Csoportjának tagjai.
Nyitókép: Péntek István
