A marásvonalat nem jelzi bója, ezért a strandolónak, sportolónak kell tudatosítania magában, hogy létezik ez a veszélyforrás.
A marásvonalról Szakter Roland, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referense készített térképet a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) kérésére.
A déli parton strandolók közül sokan azt gondolják, hogy akár kilométereket lehet besétálni a vízbe, és még mindig leér a lábunk. De ez nem így van.
– Ez nem egy feszített víztükrű medence, aminek egyenletes a lejtése.
Ez egy élő tó, amit a hullámzás, a viharok időnként átrendeznek, és a meder morfológiájának megvannak a kockázatai – mondta a vizimentok.hu-nak Szakter Roland. Mint kifejlette, a legnagyobb veszélyt az úgynevezett marásvonal jelenti, ami különösen a déli parton hangsúlyos. Az északi part egy gyorsan, de egyenletesen mélyülő mederrel rendelkezik. A déli parton sokkal szélesebb ez a sekély vizes rész, viszont amikor elérjük a marásvonalat, ott sokkal nagyobb arányú a mélyülés.
Akár két métert is tud mélyülni 30-40-50 méteren belül. Tehát egy árokra kell gondolni.
Van, ahol a marásvonal közelebb helyezkedik a parthoz
Forrás: vizimentok.hu
Két marásvonal van
A legtöbb embernek ilyenkor már eleve sokkal kényelmesebb úszni, mint sétálni, de egy magasabb emberrel megtörténhet, hogy lábujjhegyen járva, néhány méteren belül úgy érzi, hogy eltűnik a lába alól a talaj. Főleg, ha sekélyebb vizes időszak van. De azt nagyon fontos tudni, hogy ehhez minden esetben túl kell menni a kijelölt strand határán.
– Azt viszont tudni kell, hogy két marásvonal van a déli parton – mondta a szakember. – Az egyik ez a hirtelen vonal, ami 150-180 centis vízmélységtől indul, viszont a parthoz közelebb is kialakul egy marásvonal a hullámzás miatt. Ott sokkal kisebb, mintegy félméteres mélyedést jelent.
Ilyenkor látjuk azt, hogy ötven méterrel beljebb térdig ér a víz a másik fürdőzőnek, meg nekem is térdig ér, de köztünk lehet egy 50-60 centiméteres mélyedés.
Ez a külső marásvonal. Amihez ráadásul még a kiemelkedések, az úgynevezett turzások is hozzájönnek, amelyeket a víz épít a mélyedésekből, a marásvonalból kiszabadult mederanyagból – tette hozzá.
A külső marásvonalból és a turzásokból kialakult mélyedés leginkább a gyerekeknek jelenthet veszélyt. A külső marásvonal és a turzások együttes hatásából alakulhat ki olyan mederrész, ahol egy felnőtt sokáig sétál térdig érő vízben, utána egy rövid szakaszon mellkasig ér neki, aztán megint térdig.
A siófoki Aranyparton igen közel húzódik a marásvonal
Forrás: vizimentok.hu
A vízibicikliről becsúszva egyszer csak nincs talaj
A marásvonalat egy fürdőző nem igazán tudja észrevenni. Nagyon szeles időben szokott csak kirajzolódni, amikor nincsenek strandolók a parton. Ilyenkor magasabb partokról gyönyörűen látszik, a hullámzás rajzolja meg a vonalat.
– Viszont, ha egy fürdőző beúszik, beevez addig az egy kilométerig, amíg ezt a jogszabály megengedi, biztosan találkozik a marásvonallal, mert a marásvonal ennél közelebb van a parthoz. De mivel már előtte is mély volt a víz, nem valószínű, hogy észrevesszük úszás közben.
Ez akkor lehet érdekes, ha például vízibicikliről csúszik vagy ugrik be valaki a vízbe. Azt érzi, hogy amikor beérkezik a vízbe, még van megbízható meder alatta, de a következő ugrásnál nincs,
hiszen észre sem vette, hogy elsodródott a marásvonal fölé. Ilyenkor egy pillanat alatt pánikba esnek az emberek, még jó úszóknál is tapasztaljuk ezt. Mélyvízben pánikba esni…nagyon gyakran vezet tragédiához. A legfontosabb az, hogy ezekre a veszélyekre készülni kell, figyelembe kell venni, illetve tisztelni kell a tó sajátosságait – emelte ki a Kdtvizig Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referense.
A turzások mozognak, tehát egy vihar után egy héttel már egészen máshol lehetnek. Ez a kimart mederanyag könnyebb frakciójú, ezt sokkal könnyebben mozgatja és teríti el a víz. Úgyhogy ezek miatt nem túl szerencsés fejest ugrani a déli parton – tanácsolta Szakter Roland.
Tihanyi-kút, szántódi homokpad
A hajósok számára is van egy olyan része a Balatonnak, ahol különleges mederviszonyok uralkodnak. – Az talán köztudott, hogy Tihanynál, az úgynevezett Tihanyi- kútnál a legmélyebb a Balaton. Akár 12-13 méter mély is lehet. Viszont nem szabad ezzel a tudattal a Tihanyi-félszigetnél hajózni, hiszen a mederanyagot, ami a Tihanyi-kútból kikerül, le kell valahol raknia a víznek – magyarázta Szakter Roland.
A Tihanyi-kút is igazából egy kimosódás, a hosszirányú áramlások miatt alakult ki. A Tihanyi-félszigetnek köszönhetően van ott egy természetes szűkület, ami nem hagyja leülni az iszapot, ott gyorsabban áramlik a víz, folyamatosan mélyítve a medret. Ez közvetlenül a Tihanyi Rév előtt indul, kifli alakú, és valóban, 13 méter mély is lehet a víz ott. A legmélyebb része a révtől úgy 200 méterre északkeletre van. De a rév előtt is nyolc méter mély a víz.
– Viszont nem véletlenül van kibójázva hajózási jelzésekkel. Hiszen van egy olyan sáv, ahol mély a víz, ott el lehet közlekedni,
ám közvetlen mellette, délre van a szántódi homokpad, ahol viszont már hajózási szempontból túl sekély a víz. Ott hirtelen véget ér a kút, és kezdődik egy zátonyosabb rész.
A vízfelszínen csak egy hatalmas nagy vízfelület látunk, tudjuk, hogy Tihanynál vagyunk, hogy mély a víz, ott mehetünk. De mindenképpen be kell menni a bóják közé, és a hajózás útvonalat használni, mert hogyha valaki megpróbál keresztülvágni, pláne egy nagyobb tőkesúlyos hajóval, bizony fönnakadhat. Akadtak is fönn már többen a szántódi homokpadon, ahol ha leér a hajónak a tőkesúlya, és a szél még tovább nyomja, esetleg ráfordítja, akkor belefolyik a víz, és így fel tud borulni a hajó. Ezért kell a hajózó úton menni – fejtette ki a szakember.
A Tihanyi-kút
Forrás: vizimentok.hu
További részletek Szakter Roland munkájával kapcsolatban ITT érhető el.
Nyitókép: Illusztráció/Krausz Andrea/likeBalaton.hu
