A szigligeti Királyné szoknyáján épült Óvár történetét sokan kutatták, sokféle elmélet született a titokzatos falakkal kapcsolatban, gyere velünk fel a várba és utazzunk egyet az időben is.
A strand fölötti domb magassága 182 m, itt vannak az óvár falai, tetején fa kilátó várja a kirándulókat, érdemes felmászni és körbekémlelni a vidéket.
Fotó: Mihály Szilvia
A strandról az Aranykagyló majd a Hegyaljai úton közelíthetjük meg a várat, ha kényelmes túrázók vagyunk, autóval is mehetünk, kiépített parkolóban hagyhatjuk a kocsinkat. Innét rövid, de annál meredekebb kaptatón, kiépített fa lépcsőkön juthatunk fel a romokhoz.
Mese a várról
„Az öregek úgy tartják, valamikor régen, egy idős somogyi úr várat akart építeni a Királyné szoknyájára. Minden reggel átevezett a túlsó partról Szigligetre.
Egész nap építkezett, csak napnyugtakor fejezte be a munkát. Beszállt csónakjába, és a holdfényben csillámló vízen minden este hazatért megpihenni. Másnap mikor újra jött, már az öbölben észrevette, hogy az előző nap felépített falak leomlottak. Ez így ment jó hosszú ideig. Míg egyik reggel, amikor megint azt látta, hogy a kastélya összedőlt, és a pénze is elfogyott, a munkától fáradtan felkiáltott:
„Ó vár, ó vár, te engem kifosztottál!”
És elkeseredve visszaevezett a túlpartra. Azután már nem látták többet dolgozni a hegy tetején. Bár mondtak olyat is, hogy még pár napig szemlélte ladikjából a leomlott falakat, de az Óvár sohasem épült már fel.”
A várfalra épült kilátó
Fotó: Mihály Szilvia
Római őrtorony? Nem
– Mi ez a várrom?
– A legtöbb földrajz, és történelemkönyv római őrtorony maradványaként emlegeti, volt olyan kutató is, aki a szigligeti sajkás-hajóhad laktanyájának gondolta – tudtuk meg Árvai Gábortól, a Badacsony Céh Turisztikai Egyesület túravezetőjétől.
1933-ban Dornyai Béla a Turisták Lapjában elplántálja a feltehető római eredetet az óvár alapjaival kapcsolatban.
„A helyi történetírás – még Békefi Rémig nagy munkája is – eddig csak magáról a sokat emlegetett Szigliget váráról tudott, óvárról azonban éppen semmit sem!
Részletes helyi kutatásaimból legutóbb kiderült, hogy a Balaton partjától vagy 1/2 km-nyire fekvő tulajdonképeni Szigligetnek volt még egy elővára, egy előretolt, őrtoronyféle erődje, a Balaton partjától még ma is csak alig 400 méternyire álló, hegyes csúcsú és tetején, az avatatlanok szemei elől bokrok és fák közé eldugott romokban heverő Óvárban, amelyet tehát a helyi elnevezés nem hiába nevezett el már ismeretlen időben Óvárnak, ezzel is mintegy jelezve azt, hogy a nép régóta tud ennek a szép kis hegynek hajdani vár-jellegéről!
Ez a hegyes kis csúcs a Szigligeti-szigethegység legdélibb erupciós tagja, mely a pannóniai agyagból és homokból kibukkanó bazalttufából áll, – akárcsak a körülötte ácsorgó szigligeti hegyek bármelyike, – de szabályos kúpformájánál fogva legjobban vulkáni eredetűnek látszik még a beavatatlanok előtt is.
Forrás: Turista Magazin / Arcanum
Az Óvár ugyanis 182 m tengerszint feletti magasságú, tehát a lábánál elterülő Balaton 105 méteres tükre felett 77 méter magasra üti fel fáktól-bokroktól bozontos fejét és szőlőkkel beültetett lejtőit.
Tetején jól kivehető, négyszögletű várfalrész van még ma is hatalmas kövekből összeróva és pedig az alapfalak mind a négy világtáj irányában jól kilátszanak a füves-bokros földből, míg a várfalak magasabb részei már hiányzanak; bizonyára elhordták a környező szőlőhajlékok és pincék építéséhez.
Történeti adatokat, sajnos, semmit sem találtam az Óvárra vonatkozólag, mely még legjobban hasonlít a Balatonvidéken a tihanyi Csúcshegy erődjére, melyről valószínűséggel állíthatjuk, hogy alapjában véve római eredetű, de a középkori magyar várerődítmények sorozatába is szépen beleilleszthették. Így lehetett a szigligeti Óvár esetében is.
Tekintve, hogy Szigliget több pontjáról, legközelebb az Avas tájáról, számos római telep nyomait és leleteit ismerjük, feltételezhetjük az igen ügyes és a terepviszonyokat mindenütt nagyszerűen kihasználó rómaiakról, hogy a Balatonpartnak ezen az exponált pontján éppen úgy erődöt építettek, mint akárcsak a közeli Szentmihálydombon, a későbbi Győrök vára helyén, vagy mint a távoli Tihany Csúcshegyén stb.
Mikor azután a középkorban a magyarok a sziget gyanánt kiemelkedő Fonyód hegyén várat emeltek, itt a vele szemben fekvő Szigligeten is megkezdték a várépítést és ekkor bizonyára felhasználták, mintegy előbástyául vagy őrtornyul Óvár pusztulóban levő, de még alkalmas, egykori római erődítményét, annál is inkább, mert a Fonyód-Badacsony és Szigliget között levő átkelőhelyet, a ma is így nevezett Réhelyet, innét’ e várból jobban szemmel tarthatták és megvédhették, mint a kissé távolabbi, tulajdonképeni Szigliget 242 m magas várából, ahonnét különben a Réhelyre rálátni sem lehet!” (Forrás: Arcanum)
A török rombolta le? Nem
Mintegy húsz évvel később Kozák Károly végezte a területen az első ásatásokat, ő festékmaradványokat keresett a várfalakon, és a festék anyagából, mintázatából próbálta kideríteni, mikor épülhetett a vár.
Ő állapította meg, hogy itt középen egy téglalap alakú 12×25 méter alapterületű 2 méter vastag falakkal körülzárt térség található. Ehhez csatlakoznak délről egy 8 méter széles ötszögletű torony alapfalai. Északról pedig egy 6×7 méteres négyszögletes torony falait tárta fel.
A rom egész hossza 41 méter, legnagyobb szélessége 15 méter. A fal külső és belső oldalán nagy méretű faragott kövek láthatók, a kettő közti részt erős habarcsba rakott kövek töltik ki.
Van, aki a vár építését az Újlaki családhoz köti. Újlaki Miklós Szigliget ura, a nagy vár ura is volt, ebben az időben Martonfalvi István építette a nagy vár körbástyáját és több más épületet is. Ő minden szigligeti építkezéséről naplót vezetett, de arról, hogy itt valami épült volna, semmilyen feljegyzést nem találni.
Titok lengi körül a falakat
Fotó: Mihály Szilvia
Zátonyi Ferenc azt mondja, ez a vár a szigligeti vár előretolt őrvára volt.
Stratégiailag azt látjuk, hogy ezzel több probléma van.
Nincs rálátás a nagy várra, így jelezni sem tudtak egymásnak baj esetén. Nincs rálátás a sajka kikötőre sem, és nem látjuk Fonyódot sem, ahol a török tanyázott.
Ha ez a vár a XV-XVI. században épült, amikor a törökök már tüzérségi ágyúval rendelkeztek, akkor ezek a falak nagyon könnyen bevehetők lettek volna.
Sőt, a várra rá is lehet látni egy magaslatról, így biztos nem a török korban épült.
A régészeti kutatások során famaradványokat, gerendákat is kerestek, ami azt mutatta volna, átélt-e ostromot a vár. Égési nyomokat is kerestek, de azt sem találtak ezen a területen.
Ez egy befejezetlen vár
– Mit tudunk akkor biztosan?
– Ma a 2010-17-es régészeti kutatások megállapításait fogadjuk el, eszerint a vár építése az Atyusz nemzetséghez kötődik.
1214-től 1231-ig Atyusz bán, a terület tulajdonosa nádori feladatokat látott el II. Andásnak, annak nagyon hű embere lehetett.
1232-től viszont már nincs adat arról, hogy itt lenne ezen a területen, nagy a valószínűsége annak, hogy az uralkodó és a bán között valamiféle konfliktus támadt, és a király megvonta tőle a bizalmat. Ez a vár egy bizonyos pontig elkészült, de építése félbemaradt.
Ezért nincsenek égési sérülések, leomlott gerendanyomok, mert ez a vár harcászati cselekményt nem állt ki.
A szigligeti Óvárat a jelenlegi tudásunk alapján egy befejezetlen várnak tekintjük.
– Miért épült néhány évvel később egy másik vár a településen?
– A terület az Atyusz nemzetség kezén maradt, a várat, a földet nem kobozták el tőlük. Ezzel magyarázható, hogy a pannonhalmi Flavus apát 1260-ban a nagy vár építését a másik dombon kezdi el, mert ez itt nem volt szabadon használható királyi terület.
Kilátóból csodálhatod a Balatont
2013-ban építették meg az ötszög alaprajzú torony alapjai fölé a fa kilátót, ahonnét mesebeli látványt nyújtanak a szőlők között rejtőző pincék, házak és a Rókarántó dombján álló, fehér Szentháromság-kápolna.
Az esti szürkületben is varázslatos a kilátás
Fotó: Mihály Szilvia
Nézd meg képeinket:
