Bár Tapolca nem közvetlenül Balaton-parti város, sokan választják pihenésük színhelyének. A nyári időszakban is nyugodtabb, mint a zsúfolt parti települések, látnivalóban is bővelkedik, és autóba ülve vagy biciklire szállva gyorsan a vízparton lehetünk.
Tapolca Keszthelytől 25 km-re, Badacsonytól 10 km-re a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. A Csobánc, a Szent György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, Szigliget és Badacsony is kiváló kirándulási célpontok, ha a kis Veszprém megyei városban pihenünk.
Fotó: Varga Norbert
Könnyen megközelíthető a 77-es és a 84-es útról autóval, busszal, és itt fut össze a Székesfehérvár–Tapolca és Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk vasútvonal is.
Tapolca látnivalói
A vasútállomás érdekessége az itt kiállított NOHAB mozdony, melynek tiszteletére minden évben összegyűlnek a vasút szerelmesei.
A város jellegzetessége az alatta húzódó barlangrendszer, melyet több mint 100 éve, kútásás közben fedezték fel. A legenda szerint 1903-ban kutat furatott a helyi pékmester a háza udvarán, ekkor bukkantak az üregekre; először egy kacsát engedtek le a kútba, amely a Malom-tónál bukkant a felszínre.
A járatokat a feltörő meleg víz alakította ki, a barlang száraz ágában szoba nagyságú termek is vannak. Ez a világon teljesen egyedülálló, sehol máshol nincs lakott település alatt ekkora barlangrendszer.
A város leghíresebb látnivalója a csónakkal egyénileg bejárható Tavasbarlang. Itt egész évben kellemes, 20 fok körüli hőmérséklet várja a föld alá érkező vendégeket. A túrához kényelmes utcai öltözet viselete ajánlott. Az utat végig víz alatti reflektorok világítják meg
A Tavasbarlang mellett interaktív kiállítótér mutatja be a Balaton kialakulását, élővilágát.
Fotó: BfNPI
A tapolcai Malom-tó hazánk egyik leghangulatosabb városrésze, vizét a Tavasbarlang meleg vizű forrása táplálja, ezért télen sem fagy be. Kellemes sétát tehetünk a tó körül, padok, játszóterek, a vízen átívelő hidak és hangulatos sétányok várnak ránk. A magas kőfallal és ódon házakkal körbevett terület tökéletes helyszíne lehet egy romantikus sétának is.
Ha autóval érkezünk, parkolni legegyszerűbben a várost elkerülő főút melletti ingyenes parkolóban tudunk, innét a patak partján kiépített sétaösvény vezet bennünket a tóhoz és a városba.
A Malom-tó mellett emelkedik a Templom-domb, Tapolca egykori történelmi központja. A városi múzeumban a régi iskolák világába csöppenünk, itt tanulta meg a betűvetést és az olvasást egykor Batsányi János is.
Fotó: veol.hu
A város legérdekesebb gyógyítási helyszíne a Kórházbarlang, melyet 1972 óta légúti megbetegedésekben szenvedőkre és terápiás kezelésekre használnak. A betegeknek az utcára sem kell kilépniük: a barlangba lifttel juthatnak be, és orvosi felügyelet mellett folytathatják a légzésterápiát a barlang száraz, tágas termeiben.
Ha a Balatonnál hűvösebb az idő és nem olyan meleg a víz, a Tapolcai Termálstrandon a fűtött vizű medencékben biztosan nem fogunk fázni, de az óriáscsúszdákon is kimelegedhetünk.
A városban működik a környék legnagyobb játszóháza, a Sajtkukac.
A helyi vásárcsarnok mellett érdemes vasárnaponként a közeli Káptalantóti piac kínálatát is feltérképeznünk.
Tapolcai pihenésünk során több cukrászda és étterem is finom, helyi fogásokat kínál, ha mozogni szeretnénk, sportcsarnok és szabadtéri sportpályák is várnak.
Egész évben színes rendezvényekkel szórakoztatják az idelátogatókat, évek óta rendszeresen megszervezik a Pisztrángfesztivált és a szilveszteri Malom-tó úszást is.
Pisztrángfesztivál
Fotó: Tóth-B. Zsuzsa
Tapolca kiváló célpont akkor is, ha csillag-túrázni szeretnénk, könnyen eljuthatunk Sümegre, Szigligetre, Badacsonyba, Káptalantóiba, de Keszthely és Hévíz sincs túl messze.
h
Tapolca történelme
A település legrégebbi nyomaként újkőkori ház maradványait tárták fel 1987-ben a Templomudvarban. A régi téglagyár közelében egy késő vaskori temetőt a találtak.
A rómaiak által az 1–4. században épített 6 méter széles, kőből készült utak a város több pontján is megtalálhatóak.
A Tapolcza név magyar eredetű, magas pontot jelent (vagy szláv eredetű melegvizű forrás).
A török hadak az 1554. évi hadjáratukkal foglalták el a várost. A 17. században, amikor a városka Padányi Biró Márton veszprémi püspök tulajdona lett, ismét kiépítették a védelmi rendszert. Mezőváros rangját 1871-ben elvesztette, ennek ellenére gyorsan fejlődött.
1891-ben megépítették a Tapolca–Sümeg, 1903-ban a Tapolca–Keszthely és 1909-ben a Tapolca–Budapest vasútvonalat, ami nagy jelentőségű volt a város polgárosodásában. Számos közintézmény települt a városba, ami járási székhely lett.
A fejlődést a környéken telepített szőlőültetvények is elősegítették. Tapolcán 1925-ben a 25 nagykereskedő közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott.
1966. március 31-én a települést ismét várossá avatták, és még ebben az évben a bakonyi bauxitbányászat központja lett. Ekkor a város fejlődése új lendületet vett, kiépült az Y-házairól ismert Bauxitváros lakóterület. A város a Balaton-felvidék jelentős ellátásszervező kisvárosává vált.
Nézze meg a település képeit:
Borítókép: pixabay.com
Készítette: Mihály Szilvia
