Hanthy Kinga | 2023.12.06. 16:00
Jeget kíván a Balaton
Nemcsak a nádvágást nehezíti, hanem a téli sportokról – a tavi korcsolyázásról, a jégvitorlázásról, a jéghorgászatról, a fakutyázásról is le kell mondanunk már évek óta, mert nem fagy be a Balaton.

Egy-két évtizede még akár száz napig is eltartott az 50–70 centiméter téli jégpáncél. A jég védett, melegített, nyugalmat biztosított a telelő élőlényeknek. Somogyi Boglárka limnológust, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársát arról kérdeztük: okozhat-e a víz összetételében és élővilágában tartós, visszafordíthatatlan elváltozást, ha évekig nem fagy be a Balaton?

Fotó: Németh Levente

– A 2008 és 2012 között végzett kutatások éppen azt vizsgálták, megváltoztatja-e a tó vízének fizikai és kémiai környezetét és algavilágát, amikor télen nem fagy be a Balaton – mondta. – Kiderült, hogy ez a jelenség nagymértékben érinti a planktonikus algákat, amelyek a vízi élővilág alapját képezik. Ha nem alakul ki jégtakaró, az élőhelyvesztést is jelent.
A klímaváltozás átalakítja a természetes vizek életét is. Ha kevés időre, vagy egyáltalán nem fagy be a Balaton, a víz melegebb lesz, és az élővilág téli nyugvó periódusa is eltolódik. Valószínűleg olyan körülmények lesznek jellemzőek télen, mint amit eddig kora tavasszal tapasztaltunk – magyarázta Somogyi Boglárka.

A melegebb víz azzal jár, hogy az algák több szerves anyagot termelnek, őket ugyanis limitálja ebben az alacsony hőmérséklet és a fényszegénység. Fontos szempont továbbá, hogy teleink enyhülése kedvez az invazív fajoknak, amelyek, ha megtalálják az életfeltételeiket, kiszoríthatják az őshonosakat, ez pedig a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Minden faj eltűnése az élővilág szegényedését jelenti.

Az invazív fajok nagy része bizonyíthatóan a vízi járművekkel érkezik a Balatonba, azután a számukra kedvező körülmények között elszaporodnak.

A vándorkagyló az 1930-as években egy hajó ballasztteréből került a tóba. A Keszthelyi-medencében az invazív közönséges csavarhínár mára már nagyobb területeket elfoglalt, egyes részekről kiszorítva az őshonos hínárokat.

Fotó: Mészáros Annarózsa

– A vízminőség alatt leg­gyakrabban az algákat értjük – magyarázza a kutató, vagyis, hogy milyen tömegben, milyen algák szaporodnak el. Ezt elsősorban az befolyásolja, hogy mennyi szervetlen növényi tápanyag, foszfor áll a rendelkezésükre. A Balatonban több mint 2000 algafaj él, szerves anyagot állítanak elő, amelyet a későbbiekben az őket fogyasztó élőlények használnak fel. Végső soron a tavi halprodukció is az algák mennyiségének a függvénye.
Az elmúlt években az algáknak kimondottan rossz volt a sajtójuk.

Az algák a balatoni fürdőzés, a csúcsszezon ellenségeiként jelentek meg a médiában, de arról nem szokás beszélni, hogy nélkülük nem lenne élet a vízben.

Napjainkhoz képest a nyolcvanas, kilencvenes években sokkal rosszabb volt a helyzet (az alól egyetlen év, a 2019-es jelentett kivételt). A szakemberek pedig rendszeresen elmondják, hogy a Balaton élővíz és nem úszómedence, nem szabad és nem is lehet elvárni tőle az állandó vízminőséget, a feszített víztükröt. Ezt azonban azoknak, akik zavartalan nyaralásra vágynak, nehéz tudomásul venniük. Pedig jó lenne velük megértetni.

 

A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!
:

 

Forrás: sonline.hu
Nyitókép: Németh Levente/sonline.hu

 



Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva