Szaniszló Hajnalka | 2023.03.03. 10:00
A helység kalapácsa – rendhagyó fizikai színház lesz Veszprémben
A helység kalapácsa fizikai színpadi változatát mutatják be a Hangvillában. A koreográfus mesél a műfajról és a darabról is.
A helység kalapácsa fizikai színházi bemutatójára készül május 14-én a veszprémi Hangvillában a Forte Társulat. Az ősbemutató is itt volt, a Magyar Kultúra Napján 2023. január 22-én. A következő alkalom pedig a XXV. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó – A TÁNC Fesztiválja keretében lesz, ahol a nyitóelőadás szerepét tölti majd be, versenyprogramon kívüli előadásként.

Horváth Csaba, a Forte Társulat koreográfus-rendezője mesélt a Petőfi 200-emlékév keretében színpadra állított darab és a fizikai színház műfajának izgalmas részleteiről.

 

– Miért a Hangvilla a helyszín és miért nem a Veszprémi Petőfi Színház? Szükséges az előadáshoz olyan speciális technika, amely a Hangvillában adott?
– Nem feltétlenül. A Hangvilla a Pannon Várszínház bázisa, amely a táncfesztivál helyszíne is egyben, ezért is ésszerű a helyszínválasztás. Olyan zenés színházi előadásról van szó A helység kalapácsa esetében, amelyet tizenhat fős szimfonikus zenekar kísér (Mendelssohn Kamarazenekar). A Kováts Péter vezette zenekar otthona és törzshelye is a Hangvilla, amely alapvetően zenés színházi tér.

– Miért erre a darabra esett a választás?
– Petőfi 200-emlékév van. Petőfi ezen hőskölteménye igazán megérdemli a zenés színházi adaptációt. A szöveg zeneisége és szellemessége, a stílusparódia-jellege miatt is érdemes a feldolgozásra. Petőfi egyébként az alkotás során is a kor jellemző stílusát, a romantikát szándékozott kigúnyolni.

Fotó: Forte Társulat hivatalos/Éder Vera

 

– Személyes érdeklődés is vezetett a mű kiválasztása során?
– Érdekelnek az ilyen típusú, régi veretes művek. A Toldi fizikai színházi átdolgozása több mint tíz éve színpadon áll. Azon kívül, hogy rengeteg emberhez eljutott a mű – olyanokhoz is, akik egyébként nem olvasták volna el Arany Jánosnak ezt a zseniális írását –, tanító jelleggel is bír, hiszen ezek a művek többnyire kötelező olvasmányok.

– A diákság ma már ódzkodik ettől a régies nyelvezettől. A színpadi verzió közelebb hozza őket az irodalmi művekhez?
– Ez a nyelvezet nagy mértékben eltér a hétköznapi nyelvtől, pláne attól, amit a mai gyerekek beszélnek. A magyartanárok gyakorta bajban vannak, hogy hogyan tanítsák. A Toldi színpadi verzióján felnőtt generáció ezen az előadáson keresztül ismerte meg a művet. Szervezetten jöttek osztályok, a magyartanárok pedig a tanítás során is ezzel a színházi darabbal szemléltették a művet. A helység kalapácsa is hasonló pedagógiai szándékkal bír. Emellett pedig Petőfi kortársi jellegét is szeretnénk hangsúlyozni, hiszen a humora ma is érthető és élvezhető. Ugyanakkor számomra is kihívás úgy színpadra állítani, hogy a mai fül számára is érthető és élvezhető legyen.

Fotó: Forte Társulat hivatalos/Éder Vera

 

– A fizikai színház kifejezetten újszerű megközelítése a színháznak. Hogyan írnád le a műfajt annak, ki még sosem látott ilyesmit, s hogyan képzelje el Petőfi művének bemutatását?
– Ez egy zenés előadás, amelyben a színészek éneklik és szavalják is a szöveget, miközben folyamatosan mozognak, táncolnak a színpadon.

Fotó: Forte Társulat hivatalos/Éder Vera

 

– Milyen zenei aláfestést kap A helység kalapácsa?
– Dramatizált zenével operál, nagyon jó humorral. A zeneszerző Horváth Balázs, aki erre az alkalomra írta a zeneművet. Kifejezetten ügyelt arra, hogy a a stílusparódia a zenében is megjelenjen. Műfajilag is nagyon izgalmas, hiszen operett, opera, rap és popzenei elemeket is tartalmaz, amelyeket szimfonikus zenekar ad elő.

– Napjainkban egyre több fiatal és népszerű hazai előadó nyúl vissza a népzenei hagyományokhoz. Ezáltal a fiatalok is megkedvelik ezt a műfajt. Ez részedről is egyfajta kultúrmisszió?
– Abszolút crossover, hiszen szabad az átjárás a műfajok között. Ezáltal a fiatalok közelebb kerülhetnek a kultúra olyan területeihez, amelyek a mindennapjaikban nem nincsenek jelen.

– A Balaton körül máshol is bemutatjátok a darabot?
– A produkciót az EKF 2023 Veszprém Európa Kulturális Fővárosa program támogatja, feltétel, hogy a térségben több helyszínen be kell mutatni, ami nagy örömünkre szolgálna. Mindez szervezés alatt áll.

A helység kalapácsa fizikai színpadi változatát mutatják be a Hangvillában. A koreográfus mutatja be a műfajt és a darabot is
Fotó: Forte Társulat hivatalos/Éder Vera

 

Fotó: Horváth Csaba hivatalos

Horváth Csaba koreográfus, művészeti vezető

A veszprémi születésű művész a Forte(danse) Társulat művészeti vezetője, 2009 óta a Színház-és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. Korábban a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője volt. A Táncművészeti Főiskola elvégzése után a Honvéd Együttes szólistája volt, majd a Tranzdanz, később pedig a Sámán Színház művésze. Alkotásai rendre megnyerték a rangosabb hazai és nemzetközi fesztiválokat. Többek között megkapta a Szarajevói Fesztivál fődíját, a Kortárs Táncfesztivál, a Kairói Kísérleti Színházak Nemzetközi Fesztiválja, a Soros Stúdiószínházi Fesztivál, a Krakkói Nemzetközi Táncfesztivál, a Budapesti és Szegedi Stúdiószínházak Fesztivál díjait, de Budapest Főváros Önkormányzata is kitüntette munkáit. Sokat járt külföldön vendégkoreográfusként és kurzusokat vezetett a Harvard Egyetem dráma tagozatán, Bostonban. Színészként filmekben is szerepelt, ezek közül kiemelkedik A fény ösvényei és a Kút című mozikban nyújtott alakítása.

Fotó: Horváth Csaba hivatalos/Éder Vera

 

 

 

 

 

 

Tervezd meg az utazást!



:


 

Nyitókép: Forte Társulat hivatalos/Éder Vera

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva