Mészáros Annarózsa | 2023.06.24. 10:00
Hagyomány és meghökkentés 
A veszprémi Művészetek Háza lázasan készül a Múzeumok Éjszakája programra. Nagyszabású és egyedülálló tárlat nyílik a barokk terekben, illetve finisszázsához érkezik Átfotózás.

Muzéj – hagyományosan

Grászli Bernadett, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója fontosnak tartja, hogy az idei évben a kulturális szakemberek előtérbe helyezésével megidézzék a Múzeumok Éjszakájának eredeti küldetését.

– Az idei évi Múzeumok Éjszakája programunk visszanyúlás a kezdetekhez, amikor a kulturális szakemberek, művészek, művészettörténészek, tudományos munkatársak, kutatók, tanárok által átadott tudásanyagból építkezve töltekeztek föl a Múzeumok Éjszakáján a látogatók. Mi azt szeretnénk megmutatni ezen a program dömpingen keresztül, hogy kik vagyunk mi, illetve olyan művészeknek, művészettörténészeknek szeretnénk lehetőséget adni, akikkel együtt gondolkodva hasonló értékrendet képviselünk: celeb rendezvény helyett valódi, igényes programra csábítva az érdeklődőket. Fontosnak tartjuk, hogy az élőszavas tárlatvezetés megmaradjon, mert olyan emberektől lehet így tudást kapni, akik ezt első kézből képviselik.

 

Az Európa Archívum – meghökkentően

A Múzeumok Éjszakájának hete gazdag időszak a Művészetek Háza életében, hiszen csütörtökön nyílik az Artist in Residence (AIR) projekt egyik fontos kiállítása: a Europe Archive. Egy holland és egy francia művész; Erik Kessels és Thomas Mailaender az elmúlt évek alatt egy gyűjteményt hozott létre Európa Archív címmel. Két képző-, illetve fotóművészről van szó, akik járják a világot és különböző bolhapiacokon, régiségüzletekben tárgyakat vásárolnak, illetve aukciókon jutnak hozzá olyan izgalmas tárgyakhoz, amelyek segítségével egyfajta kollektív emlékezetet szeretnének felépíteni, bemutatni több európai ország közreműködésével. Ebben a projekt évben, az EKF évében Veszprém lett számukra ez a célállomás, illetve a vármegyében található bolhapiacok.

 

 

A két alkotó azért is tartja fontosnak ezt a fajta értékmentést, mert az internetes vásárlások és a megváltozott fogyasztói szokások kapcsán egyre inkább háttérbe kerülnek a bolhapiacok és az ott rejlő kincsek, amelyek egy korszak lenyomatai. Az utóbbi években bár nagy hangsúly került a használt holmik újra élesztésére, a fenntarthatóság végett, de ettől függetlenül most adatik meg az utolsó lehetőségünk arra, hogy ezeket a kulturális kincseket ilyen módon feltérképezzük. Egy igazán izgalmas és tárgyban gazdag kiállítás látható június 22-től a Dubniczay Palota első emeletén, a barokk terekben.

– Ez egy szokatlan kiállítás a hagyományosabb műfajok iránt érdeklődőknek – mondja Grászli Bernadett. – S ez az első alkalom, hogy egy tárlat formájában ez az anyag bemutatásra kerül. Nem csak magyarországi és veszprémi anyag, hanem hozzá párhuzamba állítható más európai országokban szerzett tárgyak is főszereplőivé válnak ebben a kiállításban. Olyan elhagyott kincsek, amelyek egykor valaki számára sokat jelentettek, de így a bolhapiacon elvesztették eredeti kontinuitásukat és jobb szituáció reményében egy teljesen más életet kezdenek el élni. Ez nagyon jó folytatása a néhány évvel ezelőtti “Hekkeld a múltat” című tárlatnak.

Rekurzív látvány

Az Artist in Residence projekt kapcsán jelenleg is látható két magyar művész tárlata, amelyek párhuzamosan futnak két kiállítótérben. Szabó Dezső és Szalontai Ábel különleges projektjéről van szó, amelynek a Múzeumok Éjszakáján lesz a finisszázsa, az alkotók tárlatvezetésével. Két olyan projekt ez, amely Grászli Bernadett meglátása szerint állt össze egy párhuzamos tárlattá: – Láttam, hogy a két művész, akik nem ismerik egymást, egy hasonló projekten dolgoznak, a Balaton két pontján, egymással szemben. Ezért az Átfotózás munkacímet adtuk ennek az anyagnak.

 

 

Szabó Dezső 1996-tól kezdődően 18 éven keresztül a füredi kikötőből egy bizonyos ponton helyezte el az állványát és egy kisfilmes Minolta fényképezőgéppel, Fuji 100-as filmre analóg technikával örökítette meg a különböző évszakokat, a napszakok váltakozását. Több, mint 4000 felvétel, papírkép készült és ezekből a papírképekből került kiválasztásra az a 800 darab, amiből a Fonyód projektnek nevezett mű összeállt. Ez 16 képet jelent, ahol az egyes képkockákon jelenik meg a fonyódi hegynek ugyanaz a látványa. A kiállítás a ’70-es évek landart hangulatát hozza el, tudatos old school vállalással, ami azt jelenti, hogy található egy térkép a kiállításban, ami hanyag eleganciával, nagyon finom papírra nyomtatva, fehér rajzszögekkel került installálásra. Maga a folyamat is helyt kapott, ami a konceptuális műalkotás létrejöttéhez vezetett. Láthatóvá válik, hogy a művész a vázlatfüzetében milyen metódus alapján válogatta ki ezt a 800 képet a kiállításra, majd azt a 100 felvételt, ami bekerült a Landscape című albumba.

 

 

Szalontai Ábel 2015-ben kezdte el Badacsony című anyagát fotózni. Nagyjából abban az időben, amikor Szabó Dezső befejezte az övét. Ábelnél egy teljesen más szemléletű történetről van szó, mint kiállítótársánál. A Fonyód egy lezárult projekt, a Badacsony pedig egy folyamatban lévő, folytatódó sorozat. Telefonnal, térfigyelőkamerán keresztül készít az alkotó, amelyeket átdolgoz Lightroom programmal, s így jönnek létre ezek a festői minőséget tükröző felvételek. Mind a ketten azt kutatják, egymástól függetlenül, más módon, hogyan lehet manapság tájképet kortársművészetként bemutatni.

 

Nézd meg a tárlatokról készült képeinket és látogass el Veszprémbe a Művészetek Házába!

 

 

Veszprémbe tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!



:


 

Nyitókép: Mészáros Annarózsa/LikeBalaton.hu

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva