A következő napokban marad a 40 fok közeli kánikula, de a kellemesebb délelőtti órákban érdemes lehet ellátogatni a Veszprémi Állatkertbe. Az állatkölykök a felnőttek és a gyerekek szívét egyaránt megdobogtatják.
A Veszprémi Állatkert történetében először született kis pandakölyök! A kis panda, másnéven vörös macskamedve rendkívül érdeklődő, de még emberi pótmamájával tölti az idejét.
| A vörös macskamedve vagy kis panda a ragadozók rendjének macskamedvefélék családjába tartozó egyetlen ma élő faja. A Himalájában és Dél-nyugat Kínában 2000 – 4000 méter magasságban őshonos vörös bundájú kis ragadozó nevét annak köszönheti, hogy medvére emlékeztető külseje mellett ugyanolyan jól mászik fára, illetve nyalogatja magát tisztára, mint a macska. A mérsékelt égövi lombhullató és tűlevelű erdők lakója.
Éjjel aktív állat, a nappalt általában a fák ágai között összegömbölyödve alvással tölti, fejét bozontos farkával takarja be, amelyet párnának is használ, ám kapaszkodni nem tud vele. Ha fenyegetve érzi magát, akkor fára mászik vagy a félig visszahúzható karmával védi magát. Legfőbb ragadozója a hópárduc. Állományát leginkább az erdőirtás, illetve az egyéb emberi tevékenységek veszélyeztetik, úgymint a vadászat, vagy az ázsiai népesség növekedése és területfoglalása. A felnőtt kis pandák ritkán állnak kapcsolatban más példányokkal a párzási időszakon kívül, ami tél elején kezdődik. 112-158 napos vemhesség után 1 – 4 utódot hoznak a világra, melyek körülbelül egy éves korukig a szülőkkel maradnak, ekkorra érik el ugyanis kifejlett méretüket, és kb. 18 hónapos korukban válnak ivaréretté. A hímeknek nagyon kicsi szerepük van a kölykök nevelésében, vagy egyáltalán nem is vesznek részt benne. A kis pandák átlagosan 8-10 évig élnek. Forrás: veszpremzoo.hu |
Polly, az egyéves borjúfóka nagy kedvence a látogatóknak. A pár hetes – még név nélküli – kis borjúfóka bébi azonban trónra tör szupercukiságával. Láthatóan nagyon élvezi a mindennapokat a nagyobbak társaságában. Hogy neve is legyen, te is adhatsz ötleteket, sőt szavazhatsz is még az Állatkert Facebook oldalán, július 22-ig.
| A borjúfóka a világ leggyakoribb fókafaja. Az Északi-félgömb mérsékelt övi és sarkvidéki partvonalai mentén él, a kevésbé sós vizeket kedveli. Teste hengeres, áramvonalas. Egyedi foltos mintázattal rendelkezik minden egyed, mely lehet világos alapon sötét, vagy sötét alapon világos folt. Színük a barnás-feketétől a szürkéig terjedhet. Jellegzetes V-alakú orrnyílással rendelkeznek, a többi fókához hasonlóan fülkagylójuk nincs. A hímek általában nagyobbak, mint a nőstények, bár szokatlan módon nagy eltérés nem figyelhető meg a két nem között.
A borjúfókák a számukra ismerős pihenőhelyeket kedvelik, melyek lehetnek egyenetlen, sziklás partok, vagy homokos tengerpartok, ahol védve vannak a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól és a ragadozóktól. Emellett gyakran összegyűlnek a kikötőkben, homokos árapály zónákban és folyótorkolatokban is, ahol halakra (hering, makréla, tőkehal, szardella), illetve alkalmanként garnélarákra, rákokra, kagylókra és tintahalra vadásznak. Képesek több napot is úszással tölteni, és akár 50 km távolságot is megtenni táplálkozó helyet keresve. A nőstény évente egyszer, körülbelül 9-11 hónap vemhesség utána a parton ad életet borjának, mely jól fejletten jön a világra, és néhány órán belül képes úszni és merülni is. A bőrük alatti vastag zsírrétegnek nagy szerepe van az energia biztosításában és a hőszigetelésben, továbbá ennek köszönhetően nyugalmi anyagcseréjük gyorsabb, körülbelül másfél-kétszerese a velük megegyező méretű szárazföldi emlősökének. Forrás: veszpremzoo.hu |
A kis dromedárt nem nagyon zavarja a hőség, nagyon jól érzi magát mamája társaságában.
| Ma már csak háziasított formája él az egypúpú tevének, vadon már kipusztult. Egyedül Ausztráliában élnek szabadon, azonban ők betelepített tevék leszármazottai. Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagjaiban őshonos állat. Teljes mértékben a szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott, a 40%-os testsúlycsökkenést is kibírja, elviseli a legnagyobb forróságot (ilyenkor testhőmérséklete 41,7 C is lehet, hogy csökkentse az izzadást), szegényes táplálékon is megél: sós, száraz, szúrós növényeket, de még csontokat is elfogyaszt.
A homok és a por ellen szemét kétsoros szempillája védi, homokvihar esetén pedig képes teljesen bezárni orrnyílásait, ezáltal megakadályozva a por bejutását. A hidegre és a páratartalomra érzékeny, ezért más éghajlatra történő betelepítése sikertelennek bizonyult. A dromedár púpja a táplálék raktározására szolgál, mérete a tápláltsági állapot szerint változik: éhezés esetén egyre kisebbé válik és az egyik oldalra hajlik. Képes elviselni több mint 30 %-os vízveszteséget (a többi emlős esetében 15%-os veszteség már halálos), ám nagyon gyorsan képes rehidratálni magát azáltal, hogy 10 percen belül 100 liter vizet is meg tud inni, ami szintén halálos lenne bármelyik másik emlős számára. A csődörből, kancákból és utódaikból álló családokban élnek. Alapvetően békés állatok, de a hím a párzási időszakban agresszívé válik, ellenfeleit köpködéssel, harapással és rúgásokkal támadja. Ilyenkor az emberre is veszélyes lehet. A fejletten születő csikó hamar lábra áll, de még 1-2 évig neveli az anyja. Ivaréretté 3-4 éves korukban válnak és kb. 40-50 évig élnek. Forrás: veszpremzoo.hu |
