– Úgy gondolom, hogy ez egy forrongó időszak a Balatoni Hajózási Zrt. életében. Milyen gondolatokkal, érzésekkel vette át a vezetést elődjétől, a közös megegyezéssel távozó Kollár Józseftől?
– Számomra a kinevezés nagy megtiszteltetés, hiszen eddig a helyetteseként dolgoztam a társaságnál. Új feladatok és kihívások állnak előttem. Végrehajtunk egy reorganizációt, ráadásul a pandémia erősen rányomta bélyegét a 2020-as évre, és nem tudjuk, hogy 2021-ben mindez milyen hatással lesz majd a működésünkre. Ebben a helyzetben higgadtnak, nyugodtnak, céltudatosnak, határozottnak kell lennem, mutatnom kell az irányt, és meg kell értetnem az ágazat érintettjeivel, hogy egy hajózási fókuszú, hatékony társaságot szeretnénk felépíteni.

Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Krausz Andrea

– Milyen lesz ez a vállalat?
– Az a legfontosabb, hogy arra összpontosítsunk, amiért ezt a társaságot létrehozták, ami a valódi küldetése. Gondolok itt a személyhajózásra, kompszolgáltatásra, vízépítési tevékenységre, tehát a hajózással kapcsolatos feladatokra. Rendkívül fontos az alaptevékenységet nem szolgáló vagyonelemek értékesítése, majd ezen források visszaforgatása, hiszen a vállalat 30, 40, 50 éves lemaradásokkal küzd.

A cég megújítása 20-30 milliárd forintot igényel, amit több forrásból, fokozatosan kell előteremtenünk.

Rendelkezésünkre áll 6,6 milliárd forint állami tőkeemelési forrás, valamint az ingatlanértékesítésből származó bevétel, melynek becsült értéke 3-4 milliárd forint. És a vállalat saját maga is termel évente 400 millió forintot. Ez 10-12 milliárdot jelent a következő évekre nézve. Ezzel a csomaggal már nagyon komoly lépéseket lehet tenni az évtizedes lemaradások leküzdésében, sőt további forrásokat tudunk még a későbbiekben bevonni, lehetnek ezek például pályázati források és támogatások is.

Veszteglő hajók és komp a BAHART siófoki, központi telephelyén
Fotó: Krausz Andrea

– Kollár József is elszántan harcolt a lemaradások ellen…
– Ez a folyamat idén indult el. A legfontosabb feladatom, hogy beérkezzenek azok a források a társasághoz, amik eddig még nem érkeztek be, és elindulhassanak az érdemi beszerzések, fejlesztések. Legyen az hajó- vagy kompbeszerzés, vagy a hajók utaskomfort-felújítása, kikötők fejlesztése, olyan jellegű informatikai fejlesztések, amiket az utazók is tapasztalhatnak.

– Mondhatjuk azt, hogy anno az önkormányzatoknak, mint tulajdonosoknak ez nem sikerült? 21 önkormányzat miért nem tudott lépni a fejlődés érdekében?
– Azt gondolom, hogy nem volt teljes konszenzus abban a tekintetben, hogy milyen irányba induljon el a cég, például, hogy mibe fektessen. A kempingtől, a szállodán és vitorláskikötőn át nagyon sok olyan tevékenységünk van, aminek óriási a beruházási igénye. Ha figyelembe vesszük, hogy a múltban évente nagyságrendileg 400 millió forintos beruházási forrásunk volt, akkor látszik, hogy ez gyakorlatilag semmire sem elég. Szükséges, hogy csökkentsük azokat az eszközöket, amire költeni szeretnénk, másrészt pedig növeljük azokat a forrásokat, amiket fel tudunk használni. Ha figyelembe veszem, hogy évi 400 millió az öt év alatt 2 milliárdos beruházási keretet jelentett, és ehhez képest most a következő évekre már látunk egy 10-12 milliárdos forrást, akkor rögtön látszik a különbség, és néhány éven belül kézzelfogható is lesz.

A Balatoni Hajózási Zrt. tulajdoni aránya. A Magyar Állam 75 százalékos tulajdonos
Forrás: BAHART

– Sokan furcsállják, hogy a cég vitorláskikötő-láncát üzemeltetésre szeretnék átadni.
– A kikötők tulajdonjoga, a vagyon továbbra is a Bahart-nál marad, magát az üzemeltetési jogot nyerheti el valaki. Most egy második körben változatlan feltételekkel hirdetjük meg az üzemeltetési pályázatot. Ez egy 15 éves konstrukció, amelyhez az ajánlattevőknek nagyon komoly garanciákat és anyagi fedezeteket kell adni.

Balatonlelle – korszerűsítésre várnak a vitorláskikötők
Fotó: Krausz Andrea

– Egyes vélemények szerint egyben kellene tartani a cég vagyonát.
– Az egybentartás megmarad abban a tekintetben, hogy a vitorláskikötő-lánc és az üzemeltető fejlesztéseinek kontrollja a BAHART-nál maradnak. A bérlő érdekelt lesz a jó színvonalú működtetésben és abban, hogy megtegye azokat a fejlesztéseket, amiket a BAHART forrás hiányában nem tudott megtenni. Egyetlen üzemeltető működteti majd a vitorláskikötőket, ami garanciát jelent az egységes és magas színvonalra.

Mi is ismerjük a vitorlázók igényeit. Változik a hajók mérete, sokkal több villamosenergiára van szükség a kikötőkben, a kiszolgálólétesítmények fejlesztése is indokolt. Az új üzemeltetőnek elemi érdeke lesz, hogy ezeket fejlessze.

– A vitorláskikötőkből származó bevételek nem fognak hiányozni?
– A bérlőnek egy nagyon komoly bérleti, üzemeltetési díjat kell megfizetni a BAHART felé, tehát ez a konstrukció gazdaságosan előnyös lesz a cég számára a jövőben is. Ez a forrás az éves vállalati működést, az alaptevékenységeket segíti majd.

Sorbanállás a siófoki kikötő pénztárépülete előtt
Fotó: Krausz Andrea

– Ön szerint milyen lesz a jövő évi hajózási szezon?
– Természetesen bízunk abban, hogy a pandémia minél hamarabb lecseng, és a terveknek megfelelően húsvétkor el is tudunk indulni, ahogy minden évben szoktunk.

175 éves lesz a balatoni hajózás 2021-ben. A tradíciót és a modernizációt egyszerre szeretnénk a zászlónkra tűzni, és megemlékezni erről a 175 évről, bemutatni az utazóközönségnek.

Megkezdjük a jelenlegi nagy hajók belső felújítását. Bútorzatcseréket, mosdó- és büféfelújításokat végzünk, és elindítjuk az informatikai fejlesztéseket is. Például, ne csak a pénztárban lehessen jegyet venni, hanem telefonon vagy automatában is. Ezt legkésőbb 2022-re elérjük.

És még egy fontos információ: változatlan marad 2021-ben a személyhajó-díjszabás. A jövő évet ugyan még nem érinti, de a következő látványosság az új hajók és kompok megérkezése lesz 2022-ben.

Várhatóan az év elején zárul az a közbeszerzési pályázat, melynek köszönhetően az első körben két komppal és két katamaránnal gazdagodunk. Az egyik katamarán a Fonyód-Badacsony, a másik pedig a Siófok-Balatonfüred-Tihany útvonalon közlekedik majd. A Bahart utazóközönségének kétharmada e két lokáció között utazik.

Ilyen katamaránok közlekednek várhatóan 2022-től a két legforgalmasabb útvonalon
Forrás: MTÜ

– Az új hajókról láthattunk már terveket, nagyon dizájnosak. Ezekről mondana néhány szót?
– Ezekről a hajókról koncepciótervek készültek, melyek a mostani közbeszerzés alapját képezik. Egyfajta keretrendszert adnak a hajók tervezéséhez, engedélyeztetéséhez, majd gyártásához, tehát ez a folyamat most egyben valósul meg. De a dizájn az egy dolog. Fontos, hogy valóban modern hajók érkezzenek hozzánk jó motorral, korszerű technikai háttérrel. Nagy, mobilizálható terekkel, jelentős kerékpárszállítási kapacitásra kell készülnünk a katamaránok és a kompok esetében is. A katamarán tűnik a legpraktikusabb hajótípusnak, mivel lehetőséget nyújt a nagyszámú közönség gyors ki-be szállítására.

A hajók várhatóan részenként, a Sió csatornán keresztül érkeznek majd a Balatonra.

– Nem tősgyökeres balatoniként mennyire szereti ezt a tájat, és hogyan képzeli el mondjuk 5 év múlva a magyar tengert?
– A hajózásba pillanatok alatt beleszerettem. A Balatont imádom. 14 éves fiammal nyaranta együtt fürdünk, úszunk, wakeboardozunk, SUP-olunk, a családdal együtt gyakran hajózunk, kirándulunk. Nagy szerencsénk van, hogy itt élünk.

Hogy mi lesz a jövőben? Sokat dolgoztam a szolgáltató szektorban, és azt gondolom, hogy azt lehet eladni, amiben az ember maga is hisz és ami jól működik.

Fontos, hogy sose álljunk meg, ne nyugodjunk meg egy szinten, hanem mindig fejlődjünk! 3-5 éves távlatban megjelennek az új hajók, a jelenlegi flotta fejlettebb lesz, a szolgáltatásunk színvonala tovább emelkedik, a működésünk hatékonyabb lesz, a munkatársaim pedig elégedetten és profin végzik munkájukat. A hajózásra szüksége van a turizmusnak és a régiónak is. Ez egy összekötő kapocs a települések között, amiben partnerré kell válnia valamennyi szereplőnek: az önkormányzatoknak, az államnak, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, és a balatoni vállalkozásoknak is, hiszen egymásnak generáljuk a vendéget.

Veigl Gábor: „A hajózás összekötő kapocs a települések között”
Fotó: Krausz Andrea