Balatonboglár 1987 óta a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa, a borturizmus egyik fellegvára. Boraik és pezsgőik nemzetközi ismertséget szereztek, amelyre büszkék a város lakói. Több mint 40 éve megrendezik a déli Balaton-part egyik legnagyobb nyári eseményét, a Balatonboglári Szüreti Fesztivált (legújabb nevén Boglári Balaton Fesztivált), a BB Zrt.-t pedig senkinek sem kell bemutatni, hiszen pl. pezsgőiket évtizedek óta fogyasztjuk. Emellett egyéni és vállalkozói szinten is magas színvonalon folyik a szőlőtermesztés és feldolgozás.
A városban hat szabadstrand várja a fürdőzőket, a legnagyobb közülük a több mint 9 hektáros Platán strand. Ezen belül van a fizetős Buborék Élményfürdő, ahol 1-6 év közötti gyerekeknek szóló élményfürdő, csúszdák, szárazföldi és vízi játékok színesítik a családosok nyaralását.
Boglár. 🙂 Nézz körül 🙂
Közzétette: Drónfotó és Videó Böröczky Bulcsú – 2019. szeptember 2., hétfő
A várost átszeli a 7-es út. A vasútállomás és a távolsági buszmegálló a központ közelében található. A város a déli határában haladó M7-es autópályáról két lehajtón keresztül is megközelíthető.
Balatonboglár hajóállomását 1890-ben adták át, nevét a balatoni kikötők építésének vezetője után Kaáli Nagy Dezsőről kapta. A két félsziget által határolt kikötőmedence keleti oldalán található a 250 férőhelyes vitorláskikötő, míg a másik oldalon a Balatoni Hajózási Zrt. szép fekvésű Sellő Kempingje várja a nyaralókat.
Balatonboglári vitorláskikötő (Fotó: Krausz Andrea)
A Vörösmarty téren április elejétől november végéig működik minden nap a termelői piac.
A városban élénk sportélet folyik, számos szabadtéri sportpálya várja a mozogni vágyókat. A Balaton-parttól nem messze található a fedett teniszcsarnok és a 14 szabadtéri salakos pálya. A városban kettő szabadtéri kondi park is rendelkezésre áll, Balatonboglár „Császta” városrészében található a Császta Fitness és Wellness sportkomplexum.
Az Urányi János Sport és Szabadidő Központ impozáns épületében egy több sportágnak is megfelelő sportcsarnok és egy 25 méteres medencével felszerelt uszoda is helyet kapott. Az udvaron pedig labdarúgópálya, körülötte futópálya is épült.
A városban működik a Magyar Kézilabda Szövetség utánpótlás-képzési bázisa, a Nemzeti Kézilabda Akadémia.
A város partjainál ér célba a Révfülöp és Balatonboglár között kijelölt 5,2 kilométeres Balaton-átúszás, melyen minden évben több ezer ember vesz részt.
Látnivalók:
A Gömbkilátó a város egyik jelképe és a 165 méter magas Várdomb tetején található. Páratlan a kilátás, a különös gömb esténként gyönyörűen ki van világítva. Mellette hangulatos erdősáv és a piknikezésre csábító füves terület van, ahol Kalandpark és Bobpálya is működik.
A Temető dombon lévő Kék és Vörös kápolna környéke mindig gyönyörű, egy sétát minden évszakban érdemes megtenni a különleges hangulatú szakrális helyre. A kápolnák képzőművészeti kiállítóhelyként működnek. Egy több száz millió forintos felújításnak köszönhetően itt alakították ki az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékparkot. A Csigadombról csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, tiszta időben a Badacsony nagyon jól látható. A felújítás során kisebb kertek szövevénye alakult ki, amelybe jól illeszkedik a XIII. századi, Árpád-kori templomrom, ami a település első temploma volt.
Kék kápolna (Fotó: Krausz Andrea)
A Balaton Csavargőzös Műemlékhajó egy különleges múzeum, ami a szárazföldön állva várja a látogatókat. A Balaton legöregebb, még egyben lévő hajóját 1873-ben tették vízre. A csavargőzös gyomrában ma egy többfunkciós tér üzemel, amely helyet ad egy hajózástörténeti tárlatnak, több tematikus kiállításnak és az orrában egy gyermekfoglalkoztató sarok is működik.
Balaton Csavargőzös Műemlékhajó (Fotó: Krausz Andrea)
A DUTRA Múzem egy igazi csemege a technika iránt érdeklődők számára, de megtekintése szinte kötelező program minden Balatonbogláron járó fiús apa számára. A gépeket összegyűjtő Molnár Balázs több mint 20 év munkájával hozta létre a kiállítást, melyben a legendás magyar traktormárka több mint 20 típusa többségében felújított és működőképes állapotban látható.
A katolikus templom alapkövét 1931-ben tették le. A famennyezetes, egyszerű téglatest tömegű templom a különálló, campanile-jellegű harangtoronnyal az itáliai novecento hatását tükrözi. A plébániatemplom a hazai modern egyházművészet műemlékké nyilvánított, kiemelkedő értéke.
Bugaszegi téglagaléria és tanya igazi élménypark kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A hangulatosan és eklektikusan berendezett 3 hektáros területen a lovak, juhok, tyúkok, kacsák és kismalacok emlékezetes élményt jelentnek a gyermekeknek. Az alapító, Csere János sajátkezű munkájával, régi, többségében „címeres” téglákból építette ezt a várkastély-jellegű építményt.
Bugaszegen csodálatos természeti környezetben fekszik a Bugaszegi tó, amit jelenleg a Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület üzemeltet, ez a pecások paradicsoma.
Itt egy városbemutató videó:
Balatonboglár történelméről:
A terület természeti adottságai igen kedvezőek, ezért már az ősidőkben kb. 6000 évvel ezelőtt megtelepedett itt az ember. Később éltek rómaiak, kelták is a környéken.
A város első okleveles említése 1211-ből való, melyben még Boclar néven szerepelt. A város a Tihanyi apát birtoka volt. A török háború elpusztította és elnéptelenítette a várost.
Az Árpád-korban templomok sorát emelték. A XIII. században épülhetett a település első temploma, a mai Temetődombon.
1752-től fontos révátkelő Balatonboglár. Megépült a város első kikötője és 1872-től rendszeresen járt a gőzhajó Révfülöp és Balatonboglár között. Az 1900-as évek elején megkezdődött a fürdőélet is, 1912-ben hivatalosan is gyógyfürdőnek nyilvánították a várost. A nagy gőzhajóforgalom miatt 1913-ban új kikötőt építettek. Ekkor a város már rendelkezett vasútállomással is. A fürdőélet megindulásának következtében üdülőtelepek épültek.
Ahogy Szaplonczay Manó, Somogy vármegye tisztifőorvosa írta a Balaton-parti fürdővárosokról szóló könyvében az 1900-as évek elején:
„A somogyi Balatonpartnak legnagyobb kereskedelmi helye, városias jelleggel. A vidékbeli gazdagabb családok a 80-as években kezdtek ide 23járni fürdőzni. 1889-ben már 5–6 budapesti család is felkereste.
1893-ban körülbelül 40 család volt itt a kezdetleges vendéglőkben. Körmendy, az akkori birtokos, építtette meg a Kopaszhegy és Sándorhegy közötti árnyas völgyben, az ú. n. „Hétházat”, melyet azután szívesen vettek bérbe úricsaládok. Majd a balatonparti homokterületből egy rész eladatván, báró Babarczi Schvarczer Ottó és néhány barátja építtették az első nyaralókat.
A további parczellázásokkal a nyaralók száma is rohamosan szaporodott. Az első sétányt a déli vasút igazgatósága készítette az állomás mellett és bocsátotta a vendégek rendelkezésére. 1904-ben alakult meg a „Fürdő-egyesület”. 1911-ben a község a birtokostól nagyobb területet vett meg, mely ma fürdőpark.
1905-ben modern, kétemeletes szálló is épült és a többi szállókat is átépítették és modernül rendezték be. Ezidőszerint van itt 84 nyaraló, 468 szobával, 3 szálloda és 1 penzió. Ezeken kívül 85 háztulajdonos 310 szobát ad bérbe. A fürdővendégek száma jelenleg 1600–1800.
A községben számos jó üzlet van és minden háztartásbeli szükséglet kielégíthető. A község gyógyfürdői jelleget kapott, körorvosi székhely és szép gyógyszertára van. A városias jellegű község, élénk vasúti forgalmával és nagy hajókikötőjével, hivatva van arra, hogy a Balatonpartnak legnagyobb forgalmú nyaraló- és fürdőhelyévé legyen.”
Balatonboglár a lengyel-magyar barátság egyik fontos bázisa, aminek erős gyökere vannak a város múltjában. A II. világháború alatt itt működött az a Lengyel Gimnázium és Lyceum, melyben lengyel menekült gyermekek, főleg elhurcolt tiszteknek a gyermekei kaptak szállás és gimnáziumi oktatást, miközben otthon, Lengyelországban a német megszállás alatt minden oktatási intézményt bezártak. A balatonboglári lengyel iskola megszervezője és működtetője Varga Béla plébános volt.
De nemcsak lengyel menekülteket fogadott be ebben az időben Balatonboglár, hanem több mint 800 francia hadifoglyot is, akik a náci táborokból menekültek ide. A parti üdülősor lett a táboruk 1942-ben, ahonnan szabadon mozoghattak.
Az 1950-es évektől kezdve Balatonboglár lett a szőlő-, valamint a gyümölcstermesztés és feldolgozás központja. 1978-ban Balatonboglárt egyesítették Balatonlellével, de 1991-ben újra különvált a két település.
Balatonbogláron szinte sosem lehet unatkozni. Rengeteg rendezvény, kulturális esemény, kiállítás, fesztivál szórakoztatja az érdeklődőket, a családosok számára pedig ideális üdülőhely számos kikapcsolódási lehetőséggel.
Kép és szöveg: Krausz Andrea
