Ahogy a bejgli, úgy a szaloncukor is elengedhetetlen része a karácsonynak.
Érdekesség, hogy jórészt csak a mi, magyarok aggatjuk a fára ezt a különleges édességet.
Hogy aztán a másikat megelőzve titokban lelopkodjuk az ágakról. Még a csomagolópapírt is visszaigazgatjuk, mintha lenne benne még cukorka.
Apropó, cukorka
A szaloncukor őse a fondant-cukor, vagyis a túltelített oldatból kikristályosított cukormassza. Franciaországból származik, és már a XIV. században is megemlítik az írásos emlékek.
A fondant-alapú szaloncukor ma már szinte alig kapható,
a prémiumtermékek többsége inkább bonbonszerű, tömény desszert. A magyarokkal állítólag a német honból idetelepült édességkészítők ismertették meg a fondant-készítés tudományát.
Az első karácsonyfák
A magyarországi feljegyzések Beethoven múzsáját, Brunszvik Terézt, mások az 1871-ben egyesített Budapest fejlesztésében oroszlánrészt vállaló politikus, báró Podmaniczky Frigyes drezdai származású édesanyját nevezik meg a fényes láncokkal, apró édességekkel, papír- és gyümölcsdíszekkel ékesített karácsonyfa hazai meghonosítójának. A karácsonyfa-állítás szokása a reformkor idején terjedt el az arisztokrata családokban.
Karácsonyi képeslap a siófoki Tóth-Baranyi Antal gyűjteményéből
Szekrényessy Józsefné Schlachta Etelka 1842. december 24-én jegyezte fel naplójába: „Midőn beléptünk a szobába, az asztal közepén felállított fa narancs és cukrokkal ékítve már teljes fénnyel ragyog a kis gyertyácskáitól körözve.
Aranyozott diók vannak rajta, s tán a cukortekercseket nem ismered”
– kérdi valaki a karácsonyfát bámuló kisgyerektől.
A Balaton első átúszója és a szaloncukor
Szekrényessy József, (Széchenyi István munkatársa, Pest életének szervezője), valamint a fent említett Sopronban nevelkedett úrilány, Schlachta Etelka házasságából kilenc gyermek született.
Egyikük volt Szekrényessy Kálmán, aki elsőként úszta át a Balatont Siófok, valamint szülei megismerkedésének helyszíne, Balatonfüred között 1880. augusztus 29-án.
Szekrényessy Kálmán szobra Siófokon, a Rózsakertben található. Édesanyja az elsők egyike, aki a szaloncukrot naplójában megemlíti
Fotó: Krausz Andrea
Jókai is megírta
Az édességet néhány évvel később azért nevezték el szaloncukornak, mert a fogadószobában, a szalonban felállított karácsonyfa különlegesen csomagolt édessége volt.
Jókai Mór megírta, hogy a családjában az 1870- es évektől díszítették a fát szaloncukorral.
Jókai „szalonczukkedlinek” nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered.
Jókai Mór Emlékház Balatonfüreden
Fotó: Szücs Ildikó
És hogy a Balatont se hagyjuk ki Jókaival kapcsolatban, mint tudjuk, Jókai először 1857-ben látogatott el Balatonfüredre, és olyan nagy hatással volt rá a Balaton-part, hogy élete végéig az egyik kedvenc pihenőhelye maradt. Jókai-villát napjainkban nem csak Füreden, de Siófokon is találunk. Jókai Mór 1903-ban egy siófoki villában töltötte életének legutolsó nyarát a tulajdonos vendégeként. Ezt az épületet ma Jókai-villának nevezik.
Szalon-ananász cukorkák
1891-ben Hegyesi József „Magyar – Francia szakács és vállalkozó” már tizenhétféle szaloncukorreceptet említ. A szerző A legújabb házi cukrászat című kézikönyvében megtaláljuk a „szalon-ananász cukorkák, a szalonkrém-bonbonok, a szalon-marasquin-cukorkák, a szalon-pisztácz-czukorkák” receptjeit is.
A legnevesebb cukrászdákban nagy mennyiségű szaloncukrot készítettek az ünnepek előtt.
A század végén a papírgyárak közel 1000 fajta sztaniolpapírból biztosították a csomagolóanyagot.
Papírrojtozó gépek segítségével készültek a díszes „palástok”. A kiszállítást inasok végezték.
Keszthelyi cukrászdák századfordulós kínálata
Ahogy a likeBalaton.hu megírta, Keszthelyen több cukrászda működött ebben az időszakban. 1891 decemberében nyílt meg a mai Fő téren, a Kossuth utca 37. szám alatt Zitterbart Kálmán üzlete, ami gyorsan nagyon népszerű lett. Ő mézesakalácsos és cukrászmester is volt, reklámjában azt olvassuk, hogy süteményből készített karácsonyfadíszeket és habcsókot is kínált vásárlóinak.
Forrás: Iski Szilvia
A csokoládégyárak a század végére már gépesítéssel és tömeges gyártással is reagáltak a növekvő fogyasztói igényre, így Gerbeaud Csokoládégyára és Stühmer Frigyes üzeme már felkészülve várta a régi idők karácsonyi szezonjait.
Konzum szaloncukor
Az első és a második világháború után a szaloncukor-termelés lecsökkent, majd az 1950-es években indult újra, de ez már a konzum (tömeges) szaloncukrok időszaka volt.
Az 1980-as évekre a választék növekedett és a zselés fajták megjelenése pozitívan hatott a piacra.
Ma már elképzelhetetlen a karácsony szaloncukor nélkül, amelynek szokását nevezhetjük magyar hagyománynak.
Konzum szaloncukor a fán az ’50-es évekből származó karácsonyi képeslapon
Forrás: Tóth-Baranyi Antal
Kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor
2022-ben a Magyar Értéktár elemeit tovább bővítették, és kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szaloncukor nem hungarikum. Viszont továbbra is nagy számban vásároljuk:
2022-ben 3-3,5 tonnát értékesítettek, ami mintegy 10 milliárd forint felletti értéket képez.
Divatos a zselés, kókuszos, rumos, marcipános, sós karamellás, de manapság már van forralt boros, erős pistás és robbanócukorkás szaloncukor is.
Sokféle ízesítésű szaloncukrot ismerünk Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Balatoni szaloncukrok
Az Év Szaloncukra versenyben szinte minden évben díjaznak olyan termékeket, melyeket a Balaton környékén készítenek.
2022-ben 186 szaloncukor közül választották ki a legjobbakat. A kóstolásokra több mint 8000 szem szaloncukrot osztottak ki zsűrizésre, hogy a megtalálják a 20 győztest.
Gyártósoron készülnek a szaloncukrok
Fotó: Mihály Szilvia
A 2022-es év balatoni díjazottjai:
- Az Év Szaloncukra versenyben második helyen végzett a balatongyöröki Promenád Kávéház Frizzy mogyorós-robbanócukorkás szaloncukra.
- Kézműves kategóriában aranyérmes lett a Keszthelyi Sütibolt mézeskalács ízesítésű szaloncukra ropogós kekszdarabokkal.
- Ugyancsak Keszthelyi Sütibolt érdemelte ki a legjobb pisztáciás szaloncukor díját.
- Az Év Vegán Szaloncukra kategóriában pedig a keszthelyi Lissé Kft. meggyes zselés vegán szaloncukra a második helyen végzett.
Nyitókép: Illusztráció/Krausz Andrea
