Miért fontos a csend?
Az ősember idejében nem volt ennyi zaj, a modern civilizált világ mesterséges hangjai azonban szinte mindenhol körbevesznek minket. Amikor otthon vagyunk, elvileg csendben, akkor is szól a zene, telefonálunk, bámuljuk a képernyőt, és mi magunk vesszük körbe magunkat zajjal, csak hogy ne legyen csend körülöttünk.
Pedig az agynak és a fülnek fontos, hogy bizonyos időt némaságban töltsön és ne érje semmilyen hang-inger. Ám a legtöbb ember életének nem része a csend és a csendben levés. Rengeteg cikk, könyv és bölcsesség szól arról, miért hasznos és jó, és miért lenne fontos csendben lenni és meghallani saját magunkat. Ez azonban ijesztő, hiszen némaságban semmi nem tereli el az ember figyelmét önmagáról, ez pedig a tökéletes állapot ahhoz, hogy saját magával találkozzon.
Legjobb a természetben csendben lenni (Fotó: Szücs Ildikó)
A pszichológiában is létezik úgynevezett ülőmeditációs gyakorlat, illetve sétáló meditációs gyakorlat. Mindkettőnek lényeges része a hallgatás, és bár a jó pszichológus tevékenységébe tartozik a páciens meghallgatása, amikor az egyik fél beszél, de akad olyan szakember, akinek ülésein fontos szerepet játszik a csend és a némán figyelés.
Mit mond a tudomány?
Az ember fiziológiájára vonatkozó vizsgálatok azt bizonyítják, hogy egy olyan láthatatlan jelenség, mint a zaj, erős fizikai hatással lehet az emberi szervezetre. A hanghullámok megrezegtetik a fül csontjait, és ezek továbbítják a rezgést a csiga alakú belső fülbe. A csigajárat a fizikai rezgéseket elektromos jelekké alakítja, amelyeket az agy fogad. A test azonnal és erőteljesen reagál ezekre a jelekre, még mély alvás közben is. A neurofiziológiai kutatások azt sugallják, hogy a zajok először az agy halántéklebenyében elhelyezkedő mandula alakú szervben (amygdala) lévő neuroncsoportokat aktiválják, amelyek az emlékek tárolásához és az érzelmek kifejezéséhez kapcsolódnak. Az aktiválás a stresszhormonok, például a kortizol azonnali felszabadulását eredményezi. A megfigyelés azt mutatja, hogy az állandóan hangos környezetben élő emberekben gyakran krónikusan megemelkedik a stresszhormonok szintje.
A víz látványa és közelsége szintén megnyugtató hatással van az elmére. Távolban a Balaton déli partja (Fotó: Szücs Ildikó)
Egy kísérletben egereket figyeltek meg, és azt tapasztalták, hogy a napi két órát csendben töltött állatoknál új sejtek keletkeztek a hippokampuszban, amely a memóriáért, a tájékozódásért és az érzelmi válaszokért felelős.
Hol legyünk csendben?
A csend az önismeret útjának egyik „módszere”. Feltételezhető, hogy aki élvezi az egyedüllétet, az könnyebben barátkozik meg a csenddel is. Talán kevésbé használja a zajkeltő technikai eszközöket, amint belép a lakás ajtaján, mert így jobban tud az önmagára fókuszálni.
Akinek viszont nem vonzó otthon üldögélni és látszólag semmit nem csinálni, annak is kiváló lehetőségei vannak, hogy a hangos világból kiszakadva élvezze a csend egy szeletét.
A Tihanyi Apátság és a Balaton (Fotó: Dr. Korzenszky Richárd atya)
A Tihanyi Apátságban végigjárhatja A csend hangjai elnevezésű sétát, ahol az apátság egyik szerzetese vezeti a csoportot a múlt idéző falak között, egyetlen szót sem ejtve két órán keresztül. Eleinte felkavaró élmény lehet annak, aki egyszerűen nem szokott hozzá ehhez a harapni való csendhez. De a séta felér egy hosszú meditációval, egy mély és felszabadító találkozással, amikor az ember meghallhatja a saját belső hangját. Érdemes kipróbálni, de csakis bátraknak, mert bizony előfordulhat, hogy elindul valamilyen változás legbelül.
A kirándulás, egy hosszú séta az erdőben az egyik legtökéletesebb program ahhoz, hogy eltávolodjunk a hétköznapok sodrásától, a mindennapi feladatoktól és tárgyaktól, amik kitöltik az életünket. Igazi felüdülés a testünknek, lelkünknek – és ezek szerint az agyunknak is – , ha eltöltünk akár csak egy órát a természetben úgy, hogy közben nem beszélgetünk mással. A Balaton környékén is számos olyan kirándulóhely van, ahol élvezhetjük a csendet és nyugalmat, mert kevesen járnak arra. Az északi parton rengeteg csodálatos és kevésbé frekventált hely van. Ilyen például a felsőörsi tanösvény, a veszprémfajszi kálváriadomb, vagy a Füred melletti Koloska völgyi vadaspark és kirándulóhely.
Szent Balázs templomrom és a Balaton (Fotó: Szücs Ildikó)
Igazi ékszerdoboz Vászolyban a Szent Jakab forrás, de felmehetünk Zádorvár dombjára, meglátogathatunk régi kolostorromokat vagy templomromokat, továbbhaladva Keszthely felé pedig megmászhatjuk Csobánc várát, vagy felfedezhetjük Badacsony környékét. Ha időnk engedi, akkor akár egy zarándokutat is bejárhatunk a Balaton-felvidéken, vagy ha valamelyik kilátóból csodálnánk meg a Balatont, számos gyönyörű hely közül választhatunk. A déli parton pedig a Kőröshegyi Levendulás ígér csodálatosan megnyugtató környezetet.
A magányos sportok ugyancsak tálcán kínálják a belső csendet, ha az ember képes úgy futni, biciklizni vagy evezni, hogy nem dugja be a fülhallgatót a fülébe, és zenehallgatás helyett a környezet és a saját belső hangjaira figyel. A Balaton környékén megszámlálhatatlanul sok helyet találunk, ahol elcsendesedhetünk egy kicsit, és miközben nagyszerű kihívás mindet bejárni, elég ha néhányat kiválasztunk, és megadjuk magunknak ezt a fajta kikapcsolódást.
Popper Péter azt mondta: „Ne félj a csendtől. Minden fontos dolog a csendben történik. Csendben sarjadnak a növények, csendben fejlődik a magzat, csendben cikáznak a gondolatok, csendben borít el a szerelem.”
Nyitókép: Szücs Ildikó
