A magyar haltermelés újabb mérföldkövének nevezte az agrárminiszter az új brand,
a Balatoni hal eredetmegjelöléssel ellátott, uniós oltalom alatt álló termékek megjelenését.
Nagy István Balatonbogláron, sajtótájékoztatón leszögezte, bár sok kritika érte, főleg a Balatonnál a halászati tevékenység több évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, ma már nem férhet hozzá kétség, hogy jó döntés volt.
Ezt a halállományok növekvő mennyisége és minősége, valamint a 800 ezer fősre bővült magyar horgásztársadalom is jól mutatja
– tette hozzá.
Ne nevezzük balatoninak a hekket!
– Új lehetőség kapujában állunk azzal, hogy sikerült elérnünk, a balatoni hal újra kapható, és ezzel a branddel újra bekerülhet a köztudatba – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, hogy a tavaly elnyert uniós oltalmat csak a Balatonból, vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassülő termékek élvezhetik.
Nagy István elmondta, az Agrárminisztériumban régóta dolgoznak azon,
ne lehessen többé balatoni halként emlegetni a tóhoz nem köthető halakat, köztük a hekket.
Arra törekszünk minden eszközzel, hogy visszaadjuk a balatoni hal rangját, és felhívjuk a figyelmet arra, kiváló őshonos halaink vannak, amelyek méltóak mindennemű gasztronómiai elismerésre– fogalmazott. Hozzátette, a Balatoni hal brand a termékek piacra jutását hivatott elősegíteni. Az uniós oltalom szimbóluma, és a most bevezetett brand a fogyasztók számára egyértelművé teszi, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött, és szigorú termékleírás szerint előállított hazai terméket vásárolnak, a termelőknek pedig segít a termékük népszerűsítésében és a piaci visszaélések kivédésében – összegezte.
Vendéglátóhelyeken kapható
A Balaton vízgyűjtőjén tógazdaságokkal rendelkező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Halker Kft. együttműködési megállapodásának köszönhetően mostantól az éttermek és vendéglátóipari egységek kínálatában is megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek.
A fogyasztói kör bővítése, a lakossági igények kielégítése a következő hónapok feladata
– ismertették a sajtótájékoztatón.
Európában megszűnt a halászat
Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója hangsúlyozta, Európa valamennyi édesvizében megszűnt már a halászati tevékenység, és a korlátozás kiterjed a tengerekre, óceánokra is, amelyek 30 százalékán már tilos a halászat. Az asztalra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő a túlhalászások és a halászati technológiák egyéb káros következményei miatt.
A vezérigazgató felidézte, hogy amikor 2013 végén megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon, két lehetőség maradt, hogy balatoni hal kerülhessen az asztalra. Az egyik a Sió-zsilip angolnacsapdája, ami csak ritkán, vízeresztésekkor működhetett, és főként az angolnák fogására specializálódott. Tavaly óta a zsilip átépítése miatt ez a lehetőség megszűnt – közölte. A másik lehetőség a Balaton vízgyűjtő területének oltalom alá helyezése volt, ezt az utat jártuk végig – mondta. Innen kezdve a tó egykori kiöntési területén létesült édesvízi akvakultúrákban megtermelt hal az, amely túlnyomórészt balatoni halként kerül az asztalokra.
Elmondta, a horgászati tevékenységgel évi 500-600 tonnányi hal kerül az asztalokra közvetlenül a Balatonból,
a halgazdálkodási társaság pedig 150-200 tonnányi halat tud biztosítani a tógazdaságaiból a feldolgozott késztermékekként, előhűtött és mélyhűtött formákban piacra kerülő Balatoni hal-termékek előállításához.
Gödri Zoltán, az oltalmat kapott termékeket előállító Halker Kft. ügyvezető-alapítója elmondta, a 32 éve indult vállalkozásnál folyamatos a fejlesztés, jelenleg egy irodabővítési projekt, és egy 2 ezer négyzetméter alapterületű húsfeldolgozó építése zajlik. Három telephelyen 540 alkalmazottal és napi több mint száz teherautóval dolgoznak – ismertette. A halfeldolgozót több lépcsőben önerőből fejlesztették – jegyezte meg.
Nyitókép: Varga György/MTI
