Szücs Ildikó | 2020.11.18. 09:00
Almádi történetek #3 - A legszebb vasútvonal egykori állomásai
Balatonalmádi az északi part egyik kedvelt úticélja, ahol egyszerre van jelen a nyugalom és a pezsgés. A különböző városrészek más-más kincseket rejtenek, és számos érdekes személynek adtak otthon egykor. Tudtad, hogy volt idő, amikor Almádinak öt vasútállomása is volt, és még Győrből is szívesen jöttek ide vonattal?

Valamikor jó 160 évvel ezelőtt postakocsi járat közlekedett Pest-Budától egészen Füredig. A romantikus, bár kissé fárasztó zötyögést felváltotta az 1861-ben épült Déli vasút, ami akkoriban is Siófokig vitte az utasokat. Onnan hajóztak át az északi partra, általában Balatonfüredre, mert a szárazföldön órákig tartott volna az újabb út. A híres vörös követ már a vasúti töltéshez is használták, az Almádi hegy mögötti bányából hozták hozzá a köveket.

Bizottság az épülő Öreghegyi vasútnál, hátéren az épülő almádi vasútállomás
Fotó forrása: Balatonalmádi Anno képeslapgyűjtemény

 

Majd 1909-ben megépült az Északi vasút is Budától Tapolcáig, és még ugyanebben az évben átadtak egy szárnyvonalat Veszprém és Alsóörs között.

A Balatoni vasútvonalak 1907-ben
Fotó forrása: Arcanum/A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője

 

Ez a vonal egészen 1969-ig élt, amikor elindult a buszközlekedés. Ekkor nagyon gyorsan felszedték a síneket és megszüntették az állomásokat, mert állítólag az urakat nagyon zavarta, hogy vonat járkál a birtokuk közelében. De ne szaladjunk ennyire előre, ott tartunk, hogy végre elindult a vasúti közlekedés a Balatonhoz, és Balatonalmádiban egymás után adták át a megállóhelyeket.

Fotó forrása: Balatonalmádi Anno

 

Füttyös vicinális a balatoni tájban
Annak idején Veszprém és Zala megyét kötötte össze e szép emlékű vonal. Megépítése nagy feladat volt. Hatalmas föld-, agyag-, szikla- és kőtömeget kellett megmozgatni, míg végül elkészült az emelkedőkkel terhelt, lejtőkkel változatos, merész ívekkel tűzdelt vaspálya. Zielinszky Szilárd tervei alapján Babocsay Herman és Baján János mémökvállalkozók építési cége volt a kivitelező. Az állomások, megállóhelyek magyar stílusjegyekkel díszes épületeit Vasdinnyei Pál tervezte. Helyi, környékbeli kétkezi munkások, fuvarosok, alföldi kubikosok, horvát, dalmát és olasz munkások végeztek a kitűzött, helyenként fölöttébb nehéz terepen a kor színvonalához mérten meglepően gyors, szakszerű, roppant nehéz fizikai munkát. ”
Forrás: Arcanum/ Veszprémi Napló, 1999.

 

A Sárkutai vasútállomás épülete 1930-ban
Fotó: Fortepan/Jurányi Attila

 

A vonal Alsóörsről indult, és Balatonalmádiban összesen öt állomása lett: Budatava, Almádifürdő, Káptalanfüred, a hegyoldalban az Öreghegyi és végül a Sárkutai vasútállomás. Visszatekintve az ország egyik legszebb vasútvonala lehetett, amely a Balaton-felvidék lankái között haladva lassan közelítette meg a tópartot, és útközben páratlan kilátással ajándékozta meg az utazókat.

1935-ben a Sárkutainak megváltoztatták a nevét, ahogy a Budatava állomás is 1958-ban már Vörösberény-Budatavaként szerepel a menetrendekben.

Bejegyzés a Vasuti és közlekedési közlönyben 1935-ből
Fotó forrása: Arcanum

 

A veszprémiek már akkor is nagyon szívesen jártak le Almádiba fürödni, mivel Veszprémben csak egy úgynevezett hidegfürdő volt. Régi öregek még emlékeznek és mesélik, hogy olyan lassan ment a vonat, hogy útközben leszállhattak virágot szedni, olykor sörözni. Ballaghattak a vonat mellett, majd visszaszálltak rá, szinte menet közben. Két óra alatt tették meg a Veszprém Balatonalmádi közötti távolságot, és senki nem sietett sehova.

1945. Balatonalmádi Fürdő
Fotó: Fortepan/Vörös Hadsereg

1883-tól még Omnibusz járat is volt, ami Veszprémből egy óra alatt ért le és az akkori Hattyú vendéglő előtt volt a megállója. A kanyargós út Meggyespuszta, Szentkirályszabadja felől az Öreghegy felé ma is csodaszép a fákkal szegélyezett úton, ahogy egyszercsak kibukkan a tó kékje valamelyik kanyar mögött. Annak idején vonattal robogni az erdőben igazi kirándulós élményt adott, mintegy megalapozta a Balatoni fürdőzéssel megspékelt pihenőnapot.

A szocialista időkben a győri urak is szívesen építtettek nyaralót itt, és szerettek a vasúttal lejárni a Balaton partjához. A Veszprém-Győr közötti vasútvonal a mai napig él.

1960. A mai vasútállomás épülete
Fotó: Fortepan/Uvaterv

 

Az Öreghegyi vasútállomás ma lakóház, az 1990-es években építették át. A többi épület így vagy úgy, de még áll, és az egykori Almádifürdő állomás az, amely a település egyik működő vasútállomása, a másik a Káptalanfüredi, ahol ma is megáll a vonat.
Aki arra jár, még ha nem is utazna vonattal, nyugodtan besétálhat az almádi állomás épületébe, és ha elég bátor, bekéredzkedhet az állomásfőnök vagy a forgalmi irodába, ahol a falat régi képeslapok, fényképek, egykori kézi jelőeszközök és egyéb izgalmas relikviák díszítik.

Olvastad már a Balaton mesemondájáról írt cikkünket?

Kis Jancsi villájáról pedig innen tudhatsz meg többet.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva