Mészáros Gabriella | 2023.10.24. 10:00
3-4 szőlőfürt tőkénként: ez volt a legdrágább magyar bor?
Mikor lett a Badacsonyi Borvidék kizárólag fehérbort termelő terület és miért volt annyira drága akkoriban a szőlőtermesztés a vidéken?

Milyen az, amikor valaki Németországban arról ábrándozik, hogy a Szent György-hegyen szőlőt telepít?

Elhivatottság, őrültség vagy csak kíváncsiság jellemzi? Vannak fiatal emberek, akik képesek még effélén törni a fejüket, függetlenül attól, hogy sokan ilyenkor csak a negatívumokat próbálják a lehető legmélyebbről előásni és terveiktől eltántorítani őket. Drága, meghatározza az életedet, nem éri meg, nem fogod tudni eladni és így tovább. És mégis. Csanaki Gábor évek óta német földön keresi a kenyérrevalót és tanulja a borok világának titkait. Geisenheimben szerzett WSET diplomát, a bor iránti kötődéséhez nem férhet kétség. A magam oldalán is éreztem ezt a nyomást annak idején, amikor mindössze 350 tőke olaszrizlinggel bíbelődtünk a Káli-medencében. Mégis azt mondom: nagyon jó volt.

Anyám imádta a kerteket. Elsősorban gyümölcsfákat, rózsákat, zöldségeket és az angol kertek lakóihoz hasonló bájos virágokat gondozott annak idején budai kertjeiben. Az élet úgy hozta, hogy három kertet is épített, nem tudom, mi lett velük. A kötelező hétvégi gyomlálást persze utáltam, de a saját szőlővel való kapcsolatom egészen máshogy alakult. Metszeni Györgykovács Imre tanított, de sok termelő megfordult a kertünkben az ország távolabbi részeiről is. Jó kis gyakorlat az ilyesmi, kapálással, derékfájással, élesztőszaggal és antarktiszi hideget idéző januári fejtésekkel. A varázslat jó esetben lassan ugyan, de megtörténik.

Letisztult, egyenes, határozott olaszrizlingek kerekedtek ki tavaszra a hordóban. Nekünk a legkevesebb részünk volt a történetben, sokkal inkább a teremtő munkálkodott a kis földbe vájt pincében. Legfeljebb megőrizhettük, amit adott. Amúgy sokszor gondolkodtam már rajta, hogy

akkoriban, a 80-as, 90-es évek két évtizedében vélhetően az ország legdrágább borát készítettük.

Bakműveléses tőkéinken jó, ha 3-4 kicsi fürt született évjáratonként. Ez pedig a hozamkorlátozás etalonjaként is értékelhető. Kevés borunk a nyár végéig tartott ki, többnyire barátaink és családunk örömére kínáltuk a Káli-medencében és persze a fővárosban is.

A Tapolcai-medencét és a hozzá kapcsolódó Káli-medencét fiatal, harmadidőszaki beszakadás hozta létre. Annak idején Nagymarosy András geológus barátunk a medencét csak afféle geológiai szemétdombként emlegette. A medence felületére a pliocén korban intenzív vulkáni működés termékeiként bazaltos láva- és tufakőzetek települtek. Míg egyes helyeken, például a Hajagoson a bazalt összefüggő takarót alkot, addig a Badacsony, a Szent György-hegy, Csobánc esetében tanúhegyeket formál, amelyekben a kemény, ellenálló bazalt az alatta települő laza üledékeket is megóvta a pusztulástól.

A nagy borokat termő tapolcai bazalthegyeket negyedidőszaki tőzeggel feltöltött medencerészek veszik körül, amelyek szőlőművelésre kevéssé alkalmasak.

Erről a borvidékről, amely akkor a Balaton egész északi partján végighúzódott, és Balatonmelléke néven emlegették, Bél Mátyás, a XVIII. század elejének neves szerzője a következőket jegyezte meg:

A Balaton tó zalai partját egyvégtében szőlőtermő hegyoldalak szegélyezik, amelyek legtöbbjén igen nemes borokat szüretelnek, de valamennyi közt legjobbakat a badacsonyi, szentgyörgyi és kővágóörsi parti hegyek adják, melyeknek gyümölcse oly finom és kellemes ízű, hogyha nem is a legelső, de bizonyosan az elsők közt ismert bort szűrik belőle.

Fotó: illusztráció/Shutterstock

 

A XVIII. század végén jelent meg a badacsonyi borvidéken a filoxéria

A század végén e borvidéken is megjelenik a filoxéra, és egyedül Badacsony hegyén sikerült a nagyobb veszteséget megelőzni szénkénegezéssel, mivel itt már felkészülten várták a veszélyt. A Káli-medencében szinte az összes szőlő kipusztult, nagy kétségbeesést okozva a gazdáknak. A filoxéravész utáni rekonstrukció során építették a teraszos szőlőültetvények támfalait az erózió megakadályozására.

Az 1893-as bortörvény után lett a Badacsonyi borvidék kizárólag fehérbort termő terület és a törvény alapján a borvidék elnevezése BadacsonyBalatonfüredCsopaki borvidék lett.

mivel csak fehér fajták szerepeltek az ajánlott választékban.

Ekkor még igen, az 1941-es felosztás után már nem tartoztak borvidékhez a Káli-medence települései. Így Kővágóörs is elveszítette korábbi jelentőségét. A borvidékre ekkoriban még jellemző volt helyenként a skatulyás művelés, a kis termőterület, karótámasz, a tőkék szabályos bakművelése és rövidcsapos metszése.

A Szent György-hegy más volt. A Káli-medencéhez képest nemes, arisztokratikus borai mindig is némi irigységre ragadtattak bennünket, és persze arra, hogy házi készletünket innen származó borokkal bővítsük.

Amíg a saját borunk könnyedebb, gyümölcsösebb volt, a vulkáni kiömléses kőzetek gyermekei finoman elegáns, mégis igen határozott vonalakat kínálnak – ma is. Jó esetben sima és selymes tapintás, intenzíven sós utóíz, valódi szerkezet.

Fotó: Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület

 

Felidézve bennem számos kővágóörsi szüretet és végtelennek tűnő kóstolást, szakmai beszélgetések sorát. Amikor Polgár Zoltán sátrat vert az udvaron, Tiffán Ede, Bock József és Gere Attila ült a diófa alatt.

A többiek Egerből, az Alföldről érkeztek, és mindannyian veszettül hittünk a magyar bor feltámadásában. Kalla Kálmán csirkét vasalt, később Vomberg Frici csapkodta a rétestésztát a nagy asztalhoz.

Jó társaság, béke, egyetértés, néhány kóbor macska, jó borok és kemencében sült pogácsa. Számomra sokszor ma is ez a Balaton.

Kívánom, hogy sok fiatal érezze ugyanezt, és aki kimarad belőle, legalább a borok ízében érezze a szeretetet.

Fotó: illusztráció/Pixabay

 

Tiszta megjelenés, illata határozott, egyértelmű és nagyon tiszta. Virágos ornamentika vezeti be, kevés fehér húsú gyümölcs és sós jegyek, nem túl bonyolult fűszeresség kíséretében. Tapintása finom, minden korty az eleganciát juttatja eszünkbe annak ellenére, hogy határozottsága a fő erénye. Savai elevenek, érett és egészséges szőlőt sugallanak. Hosszú és tartós az utóíze. Már érdemes ismerkedni vele.

„A legjobb barát” olaszrizling 2021: megjelenésében még nem teljesen letisztult, de ezt illata is alátámasztja: szinte érezni a kis murcis élénkséget a borban. Nyomokban élesztős, kenyérhéjas jegyeket érzünk, a gyümölcsök még háttérben. Tiszta és határozott benyomást kelt már így is. Kóstolva a bor remek savakkal indít, inkább játékos, semmint tragikus karakterrel. Üde, tiszta és határozott az íze is. Tartós, a szájpadláson érezni, hogy most indult csak el hosszas fejlődése útján. Izgalmas és szép bor lesz.

 

Tervezd meg az utazást!



:


 

Forrás: magyarnemzet.hu
Nyitókép: illusztráció/Shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva