Az úticél a Csákány-hegyi kilátó és az idén éppen 15 éves Olaszrizling tanösvény. Ha mindkettőt szeretnénk felkeresni, akkor körülbelül öt kilométeres sétára számítsunk, enyhe emelkedővel. Őszi erdő, szüret és helyi nedűk kóstolgatása – a balatoni ősz is számos élményt rejt. Mutatunk egy kellemes őszi kirándulást – Csopak környékén.
Indulás a hegytető felé – vár a kilátó
Az autónak kiváló parkolóhely a csopaki Csonka torony mögötti parkoló, innen már mutatja is tábla a Csákány-hegy felé vezető utat. Különleges élmény az őszi erdőben barangolni, hiszen ilyenkor a színes falevelek elvarázsolják az embert. Az októberi őszben pirosba, sárgába öltözött fák és bokrok szegélyezik az arra járók útját, de még néhány virág is pompázik az erdőben. A felfelé vezető út viszonylag könnyen teljesíthető, még kezdő túrázók számára sem nagyon megerőltető, a fáradtságért azonban majd az út végi látvány mindent megért. Ne lepődjünk meg, ha helyenként biciklisekkel is találkozunk, ez a szakasz ugyanis a terepbringásoknak ajánlott túraútvonal egy szakasza is. Úti célunk a domb teteje, ahol már 1972 óta állt egy kilátó, de ez az évtizedek alatt balesetveszélyessé vált. Olyannyira, hogy teljesen el kellett bontani. Ám 2015-ben építették helyére egy újat – ide vezetett utunk.
Akár gyalog, akár biciklivel tesszük meg az utat, csakhamar feljuthatunk a hegy tetejére, ahol magasodik a kilátó.
Pár szint vár még ránk, míg elénk tárul a Balaton és a Bakony, a víz, az erdők, szőlők és a hegyek. Lenyűgöző a látvány.
Miután leértünk, akár meg is pihenhetünk a kilátó tövében elhelyezett padokon vagy ehetünk, ihatunk, hiszen asztal is van, s közben kitalálhatjuk, merre megyünk le.
Vallásos turizmus és borturizmus
Mi nem ugyanazt az utat választottuk, amin felmentünk, így Paloznakon értünk ki. Ott, ahol a Kálvária kezdődik- így akár ezt az utat is végigjárhatjuk. 14 neobarokk alkotás után egy kis kápolnához érünk. Innen visszafordulva induljunk az Olaszrizling tanösvény irányába! A csopaki Petőfi Sándor utcától a paloznaki Tódi útig (mi ellenkező irányba haladtunk) 12 ismertető tábla révén sok mindent megtudhatunk a térség szőlészetéről és borászatáról. Ráadásul útközben több pince is várja a sétálókat, hogy az arra járók kóstolgathassák nedűiket.
Az Olaszrizling tanösvény információs tábláin Tamás Jenő csopaki borász szakértő írásait Tamás Ervin fotói egészítik ki.
„Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világ legszebb táján sétálhatnak, szinte páratlan panorámában gyönyörködhetnek, s egészséges levegőt élvezhetnek még a rövid túrára vállalkozók. Szeretnénk, ha a látogatókban a séta során tudatosodna Wilhelm Heuckmann német költő versének minden korban érvényes igazsága:
A jó bor alapja három tény:
a talaj, a fajta s a napfény,
de ha a vincellér verejtéke hiányozna,
a legszebb kancsó meg pohár is üres maradna„ – állnak e sorok a táblán.
Útközben megismerkedhetünk a borvidék múltjával, s így megtudhatjuk, hogy már egy 1097-es oklevél említést tett Paloznak falu 11 szőlőjéről, 1121-ből pedig már csopaki szőlőket is említenek. Megismerkedhetünk a szőlészeti munkálatokkal, a térség talajfajtáival, s hogy ezek hogyan hatnak a szőlőre s a majdani borokra. A tanösvény névadója, az Olaszrizling egy külön táblát is kapott. Erről megtudhatjuk, hogy a filoxéravész után, az 1880-as éveket követően terjedt el olyannyira, hogy csakhamar hazánk első fehérborfajtájává vált.
„Világviszonylatban is kiemelkedő minőséget elsősorban a Balaton északi partján és a somlói borvidéken ér el” – olvashatjuk, s megtudhatjuk azt is, hogy „bora tüzes, többnyire lágy, rezedaillatú, keserűmandulára emlékeztető ízű és zamatú. Tovább sétálva megismerhetjük a borvidék további jellegzetes fajtáit. A fehérborszőlők közül a legjellemzőbb a chardonnay – melyet a fehérborok királynőjeként említenek – , a szürkebarát, a tramini és a Csopakon született Bakonyi Károly nemesítő fajtája: a Cserszegi fűszeres. Vörösborszőlő-fajták is megteremnek a borvidéken, leginkább a Cabernet Franc, a Kékfrankos, a Zweigelt, a Pinot Noir és Merlot.
De nem csak az ismertető táblák késztetik az arra járót megállásra, hanem a látvány is. Szőlőültetvények mellett haladunk az úton, régi présházak, pincék mellett is elhaladunk, s ha balra nézünk, a sorok mögött elénk tárul a Balaton kékje, mely szinte egybeér az éggel. Az út nem hosszú – mindössze mintegy másfél kilométeres, ám igencsak élménydús.
Csakhamar beérkezünk Csopakra, ahol még egy érdekesség vár ránk: a Községháza előtt őshonos, de mára már alig ismert szőlőfajták bemutató ültetvényét nézhetjük meg.
Továbbhaladva a parkoló felé, újabb túraútvonalakról olvashatunk.
Többek között arról, hogy a térségben húzódik a Mária-út egy része is- melyhez tartozik az a szakasz is, melyen áthaladtunk. Innen, az ismertető táblától már csak néhány lépés túránk kiindulópontja, a csopaki Csonka-torony – melynek történetéről korábban már írtunk.
