Győrffy István / zaol.hu | 2022.06.28. 17:00
Felpörgött a Diási Vízimalom
Néhány éve még csak álom volt az észak-balatoni malom felújítása, ma Gyenesdiás egyik kedvenc turisztikai célpontja a herbáriumot és pékmúzeumot is rejtő attrakció.

Elajándékozott épület

– Még 2014 előtt történt. Felkeresett két idős asszony, akikről kiderült, hogy az egykori vízimalomban kialakított lakások az ő tulajdonukban vannak. Azt mondták, ha az önkormányzat gondoskodik az unokaöccsükről, akkor az épületet odaajándékozzák az Gyenesdiásnak. A hölgyeket Nagy Erzsébetnek és Nagy Ilonának hívták, az unokaöcs Nagy Péter pedig a közmunkásunk volt. Az ajánlatot örömmel fogadtuk, hiszen egy történelmi vízimalomról van szó, ami így 2014-ben a falu tulajdonába került. Azóta a két nagynéni el-halálozott – eleveníti fel Gál Lajos a vízimalom legújabb kori történetét, amelynek hasznosítása, nem utolsósorban az ehhez szükséges pénz megszerzése, óriási erőfeszítések elé állította Gyenesdiás vezetését. A 2019-ben készült turisztikai riportunkban azonban már arról számolhattunk be, hogy a vízimalom helyreállításának elgondolása kialakult, erről akkor Gál Lajos a következőket mondta.

Vendéglátóink, Nagy Péter, Kissné Páli Réka és Gál Lajos

 

– Folyamatosan keressük Gyenesdiás gyöngyszemeit, ami azt jelenti, hogy sorra kerülnek vissza az önkormányzat tulajdonába a település számra fontos történelmi épületek. Most azon dolgozunk, hogy legyen élő vízimalmunk. A Szent János-forrás elfolyó vize mellett áll a 16. századi, egykori Talabér (később Bujtor- Osvald) -féle vízimalom, amelynek az önkormányzat a teljes rekonstrukcióját tervezi, víz hajtotta malomkerékkel. A malomnál látványpékség és fűszerkert is lesz.

Arra gondolni sem mertünk, hogy egy pályázattal ehhez legalább százmillió forintot nyerhetünk, ezért kis lépésekben, az egyes megvalósítandó célokhoz próbáltunk támogatásokat szerezni, s ez az elképzelésünk sikerrel járt. De előbb szóljunk a malom történetéről, hogy mindenki számára világos legyen, milyen történelmi emléket próbáltunk megmenteni, újra hasznossá tenni.

Több mint 500 éves

A malmot először 1551-ben említik oklevélben. Ekkor Diás birtokosai a Chernelházi (Chernel), majd a Hertelendi család. A Diás nevű pusztán álló kúriát és az itt lévő egykerekű malom felét később elzálogosították Gersei Pethő Antalnak. Az 1768-as összeírásban pedig az olvasható, hogy a diási malmot vadkerttel együtt, 75 forint értékben vették fel.
Az 1700-as évektől már Talabér vízmalomként említik a malmot, amit Festetics Kristóf 1763-ban szerezett meg. 1868-ban Bujtor István jómódú gazda volt a malom tulajdonosa, a két világháború között pedig Osvald János volt a malom molnára az 1951 nyarán történt államosításáig.
Osvald János fia, Osvald László visszaemlékezésében pedig ez olvasható: „A malom 1959-ig még üzemelt, aztán, a még jó állapotban lévő daragépeket, szitagépeket, hengereket összetörték és a vasgyűjtő telepre szállították. Siralmas látvány és borzasztó érzés volt ezt látni és végig élni szüleinknek.” – emlékszik vissza Gál Lajos elmondva, hogy az épületet ezt követően átalakították és lakások lettek a falai között.

A malom a folyton forgó vízikerékkel és a Pékmúzeum felirattal

Forog a kerék

A falut átszelő főútról lekanyarodva, a Malom-patak mentén érjük el a malmot, melynek oldalán komótosan forog a hatalmas vízikerék. Gál Lajossal, Kissné Páli Rékával és az adományozás fejében itt lakó Nagy Péterrel a csodálatosan viruló gyógynövény és fűszerkert magaságyásai között beszélgetünk.

Az édes illatú gyógynövény kínálat

 

– Örülök, hogy itt lakhatok, hiszen itt születtem. Elvittek Pestre a nagynénéim, de nem bírtam megszokni. Az örökös zakatolás, villamosok csörömpölése, a szmog kikészített. Már csak az hiányzik, hogy egy aggregátort szereljenek a vízikerékhez, hogy termelje meg az épülethez szükséges áramot – mondja Nagy Péter. Kisné Páli Réka, aki most a herbáriumot felügyeli és kiszolgálja a vendégeket, ezzel kezdi:

– Imádom a gyógynövényeket, az ezekből készült termékeket. Az illatot, amelyet ezek árasztanak. A szakmám porcelánfestő, Herenden dolgoztam, de ezért a kertért, s a kis üzletért szívesen cseréltem. A kert üzemeltetője Wágenhoferné Pohl Magdolna természetgyógyász-fitoterapeuta, sajnos most nincs jelen.

Több lépcsős felújítás

Gál Lajos történetek sokaságát meséli, amelyekből körvonalazódik, milliónyi problémát kellett leküzdeni mire a másfél éves rekonstrukció végére értek. Mindez azzal kezdődött, hogy az első statikai vizsgálatot követően a szakember azt mondta, bontsák le az egészet. Nem dolgoztak vele tovább, inkább megerősítették az épületet és sikeresen pályáztak a malomkerékre, majd a pékmúzeumra, amelynek kemencéjéhez Komáromy Béla pékmester adta a régi kovácsoltvas ajtót, majd megtervezték a hat füstjáratos kemencét, amelyben 12 kenyeret lehet egyszerre megsütni. A kemence építője Petrik Sándor volt. A harmadik pályázattal a patak zsilipes vízelvezetését oldották meg, s kiszámolták, hogy a malomkerék – ha folyamatosan forogna, akkor- egy év alatt egymillió nyolcszázezerszer fordulna meg.

Negyedig nekifutással a fűszerkertet hozták létre. Lajos itt megemlíti, olyan aggályok merültek fel, hogy minek ide fűszerkert és herbárium? Ekkor jött jól az alapos történeti feltárás, igazolni tudták, hogy az 1768-as összeírásban a diási malom vadkerttel, növénykerttel szerepelt. Amikor mindezek pénz értékeit összeadták, s a saját 15 milliós önrészt is beszámították, kiderült, ezek összértéke meghaladta a 80 millió forintot. És még nincs vége a kert bővítésének, mert a Living Gardens osztrák-magyar közös pályázati projekt kertében méhlegelőt is létrehoztak rovartanyákkal, madármenedékekkel.

A rovarok kertje

Gyógyító óriás

– A kert bejáratánál Bálint József fafaragó Molnár szobra fogadja a vendégeket, amely mögött a „gyógyító óriás” stilizált, emberalakú, magas növény ágyásai sorakoznak tele ültetve olyan gyógynövényekkel, amelyek azokat a testrészeket gyógyítják, ahol a helyüket kapták.
A malom mellett lévő nádtetőjű ház valamikor Osvald Jánosé volt, de most is az Osvald családé. A ház előtt, kő talapzaton egy malomkereket helyzetek el az unokái, emlékeztetve az utókort, hogy itt élt és dolgozott: „Nagyapánk: Osvald János molnármester és Édesapánk: Osvald Gyula molnármester emlékére. Osvald testvérek 2002.”
– A malom mögött tovább haladva a Balaton felé vezet a Malom-patak menti tanösvény, amelyen előbb a kerékpárútig, majd a Balatonig lehet eljutni. Sok érdekes tudnivaló olvasható az itteni növényi, rovar- és állatvilágról az egyes állomásokon – hívja fel a figyelmünket erre a lehetőségre is a polgármester, majd megmutatja Agárdi Olivér festményét a régi malomról.
A falakon sok régi fotó emlékeztet azokra az évekre, amikor még pörgött a régi vízikerék, s meghajtotta a malomköveket, hogy liszt kerüljön a környék népének asztalára. S amiről nem szabad megfeledkezni, rendszeres gyakorlati bemutatókat is rendeznek a Pékmúzeumban és a Herbáriumban a nagyközönség számára.

Forrás: zaol.hu



 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva