A keszthelyi Festetics-kastély kertjében, a nagy szökőkút közelében, a félköríves kerítéstől nem messze találkoztunk Kerner Gáborral, hogy a keszthelyi Szent Márton hagyományokról beszélgessünk.
Szent Márton járás
– A Keszthelyi Városvédő Egyesület évek óta dolgozik azon, hogy a Keszthelyen szinte feledésbe merült Szent Márton templom emléke, és a hozzá kapcsolódó várostörténet felelevenedjen. 2016-ban állította ezt a követ a Városvédő Egyesület. Ezzel megerősítettük a Szent Márton templom helyét, és továbberősítettük a lámpásjárást, ami Keszthely egyik legszebb ünnepsége az egyház és a város közös összefogásával.
A kő helyén állt a Szent Márton templom
Fotó: Mészáros Annarózsa
A város nagy tengelyén, a három korabeli városrészt összekötő úton haladunk, meglepően sok ember gyűlik össze, óvodások, iskolások, borrendek, városi és egyházi előkelőségek vesznek részt a sétán.
A járvány előtt a Fő téren agapéval, evés-ivással és Szent Mártonhoz kapcsolódó játékkal vártuk a felvonulókat, jeleneteket játszottunk Szent Márton életéből, igazi karnevál, keszthelyi népünnepély volt.
Idén ezt újra felelevenítjük, a lámpás járást nagyon várják már a helyiek, de turisztikai attrakciónak is ideális.
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nincs mögötte különleges idegenforgalmi program, de ez olyan kicsiben, mint a Velencei karnevál, ami a helyieknek, a helyiékért, a helyiekről szólt, a helyiek csinálják, abból nőtte ki magát.
Ezt a hagyományt szítjuk, fejlesztjük folyamatosan, november 11. idén péntekre esik, így még több látogatót várunk.
A Szent Márton templom
Az 1800-as évek végén még állt a a templomtorony, de ahol most állunk, az akkor még egy domb volt. Amikor a Festeticsek bővítették a kastélyt, ez útban volt, a dombot és a templomtornyot is eltakarították.
Keszthely múltjáról a X-XI. században nem tudunk semmit, 1227-ben egyszer csak leírják, hogy itt áll a Szent Márton eklézsia. Mivel az alapokat eltakarították, nem lehetett régészeti feltárást végezni a területen, georadaros bemérésekkel lehetett kiszámolni, hogy ez a kő a szentélyben az oltár helye. Ez maga a nagy tengely, kelet-nyugati hossztengelyű egyhajós román kori templom lehetett.
Fotó: Mészáros Annarózsa
Egy 1856-os kataszteri térképen látjuk, hogy itt a torony, mögöttünk a kastély. Még nem épült meg az elkerülő ring, a főútvonal a kastély előtt haladt el. A Festeticsek megépítették a déli kaput, lezárták a kastélyparkot és akkor készült el az elkerülő út. Több nagy méretű épületet is lebontottak, így alakult ki a mai állapot. A templom ekkor már nem volt használatban, csak a torony állt.
A Szent Márton templom tornya
Fotó: Mészáros Annarózsa
Szent Márton járás a sétáló utcán
A lámpás járás során néhány különleges keszthelyi épület mellett haladtok el, amit lehet, hogy már számtalanszor láttatok. Nézzük meg ezeket az épületeket közelebbről.
Fotó: Mészáros Annarózsa
A XVIII. században Keszthely minden ingatlana a Festeticseké volt. Az Asbóth ház vagy a sarki volt patika is bérlemény volt, a kastély magasabb státuszú népe tudott erre a részre települni. Az Asbóth ház is barokk, mint az alap kastély és a hozzátartozó nagyobb léptékű uradalmi épületek.
A nagyobb felvirágozás Keszthelyen a XIX. század második felében zajlott, a kiegyezés korában beindultak az építkezések, és kialakult a mai városarculat, látkép. Az Amazon már a XVIII. században beszálló fogadó volt, később bővítették, itt olvashatsz erről.
Már 1821-ben elkészült Keszthely rendezési terve, a Szent Miklósi városrész, a Fő tér és a Szent Mártoni hármas itt is kivehető. Feltűnő, hogy a belvárosban magtárak voltak, minden belvárosi ingatlan egy önálló gazdaság volt.
Minden telken belül volt állattartás, kocsiszín, az a fajta gazdálkodás, ami a Georgikon majorban megjelent, a portákon belül is működött a belvárosban is.
Magtár a belvárosban
Fotó: Mészáros Annarózsa
A nagyszámú zsidóságnak köszönhetően a mai sétáló utca épületei kereskedőházak voltak. A vasúttól itt ment át a főút, mindent meg lehetett vásárolni a városban. A város és a környék egyik slágercikke a komló volt.
A Goldmark házban valószínűleg gabonakereskedők lakhattak, erre a nagy méretű magtár utal, a zsinagóga is ennek az udvarára épült. Most petanque pálya is működik az udvarban.
A műemlékvédelem egyik legjobb döntése volt, hogy a Pampetrics borkereskedésnek, ami most ebben a házban működik, megengedte, hogy szőlőt telepítsen a ház fala elé. Most a szőlő befutja az épületet, ami így újra él.
Eredetileg ez az épület a Festeticséké volt, akik kölcsönt kértek a Reischléktől, megegyeztek, hogy átveszik a házat a kölcsönért cserébe. Az a fajta iparos réteg, ami a XVIII. században betelepült a városba, a XIX. századra úgy meggazdagodott, hogy ők adtak kölcsönt a főúri családnak. Van, aki szállodát, van, aki bankot épített.
Fotó: Mészáros Annarózsa
A XIX. század második felében a barokk eltűnik, az eklektika jegyeit fedezhetjük fel a Fő utcán, és van egy ház, ahol a szecesszió és feltűnik.
Folyamatosan bontják, építik a Fő utca épületeit, a modern kor, a 80-as, 90-es évek építkezései feldarabolják a történelmi illeszkedést.
Az apró helyi értékek, amik egy kisváros sármját adják, csak figyelmes sétával vehetők észre.
A Fő tér
Amikor kiértünk a század elején a Fő térre, ez a látvány fogadott bennünket. Megvolt a rendház és a templom, megvan még a középkori vár fala és a várudvar.
A Fő tér régen és ma
Fotó: Mészáros Annarózsa
A gimnázium megépítésével itt hozzáadott érték született. Az épület alkalmazkodott a tér léptékéhez, a rendházhoz, és olyan építészeti minőséget produkált a homlokzatra, amitől erre ma is büszkék vagyunk.
Az első tudatos keszthelyi műemlékvédelem a Fő téri templomnál született meg. A rózsaablak, ami a nyugati homlokzaton látható, még a torony nélküli épület homlokfalán volt. Kiemelték, amikor elkészült az új torony, áttették ide. Funkciója most nincs, de gyönyörű.
Nézd meg képeinket!
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz a Balatonra! Nézd meg menetrendi keresőnket!
