A sikló ötletét 1971-ben egy értekezleten fogalmazták meg az idegenforgalom képviselői, és a VÁTI (1967-ben létesült Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) tervezői.
A sikló a kikötőből indult volna
A Veszprémi Napló tudósítása szerint a szakemberek arra keresték a választ, hogy szerintük hogy alakul Tihany idegenforgalma 30 év múlva, vagyis 2000 környékén. Még a 70-es évekre is napi 30 ezer fős turistaforgalommal számoltak a nyári hónapokban, ezért a közmű-, szolgáltatóhálózat-, valamint a strandfejlesztés mellett egy sikló kiépítését is megemlítették.
A sikló a tihanyi kikötőből indult volna
Fotó: Krausz Andrea
Mint írták:
„A kikötőbe érkező kirándulók húsz év múlva már nem a lépcsősoron, hanem kabinos siklón jutnak majd fel az apátsághoz és a múzeumhoz, a tervezők elképzelése szerint.”
Kár, hogy nem valósult meg! Képzeljük el, hogy a szép Budavári siklóhoz vagy akár a salzburgi, és az ótátrafüredi siklókhoz hasonlóan Tihanyban is ilyen különleges vasúttal lehetne közlekedni!
Forrás: Arcanum
Vízfüggönyt kapott a lépcsősor
Tihany önkormányzatának beruházásában nemrég elkészült a Mádl Ferenc teret a Pisky sétánnyal összekötő lépcsősor, melynek alján egy vízfüggöny szökőkutat is kialakítottak.
A lépcsősor alján frissítő hatású az új vízfüggöny
Fotó: Krausz Andrea
A lépcsőfokok mellett pihenők vannak, vagyis felsétálás közben padokon üldögélve pihenhetjük ki magunkat.
Ráadásul innen a a Belső-tóra tekintő panoráma is gyönyörű, tehát hosszabb nézelődést is beiktathatunk lépcsőmászás közben.
A lépcsőfokon lévő feliratok a bencés apátság történeténelmének fontos dátumait örökítik meg.
A lépcsők mellett növények és pihenőpadok, a lépcsőkben táblák vannak, amelyek az apátság történetét örökítik meg
Fotó: Krausz Andrea
Tihanyi egyik fő látványossága a műemléki védelem alatt álló tihanyi bencés apátság. A Szent Mária és Szent Ányos tiszteletére felszentelt templomot András király 1055-ben alapította. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában féltve őrzik a monostor alapító oklevelét, amely a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék.
A barokk templom és két, 35 méter magas tornya mára Tihany jelképévé vált.
Az apátságtól nem messze, a Pünkösdi ligetben (régi nevén Csokonai liget) építették fel a tihanyi apátság fogadóépületét, amit Porta Pacis (Béke kapuja) névre kereszteltek.
Megújult a település
A tihanyi fejlesztéseknek köszönhetően megnyitotta kapuit az egykori apátsági magtár késő barokk műemlék épületében a „Tihany Anno” képekből építkező történeti kiállítás, és a hozzá kapcsolódó közösségi tér. Átadták a Mádl Ferenc teret és a Pünkösdi Ligetet is, ezzel a település fontos közösségi terei születtek újjá.
A renoválás alatt álló bencés apátság melletti zöld dombon padokat alakítottak ki
Fotó: Krausz Andrea
Nyitókép: Krausz Andrea
