Nem kell elmenni a világ híres és nyüzsgő zarándokútjainak egyikére, ha gyalogolni szeretnénk akár egymagunkban, és csendre, vagy szívet melengető szépségű helyekre vágyunk. Magyarországon is több kijelölt zarándokút van, amin végigmenvén egyik ámulatból a másikba eshetünk, áhítattól az örömig juthatunk.
A Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Ugyanakkor számos olyan magyarországi szakasz is tartozik hozzá, amely fontos magyar zarándokhelyeket érint. Az egyik ilyen szakasz a Sümeg és Balatonalmádi között húzódó mintegy 90 km-es út.
Állomásai között jócskán akad olyan hely, amely sajátságos kisugárzásával, energiával átitatott atmoszférájával, vagy szemet nyugtató panorámájával igazi feltöltődést ad az arra járónak.
Az út bármelyik feléről indulhatunk, és az állomásokat is bővíthetjük egy-egy kisebb kitérővel.
Ha Sümegről indulunk érdemes egy mély levegőt véve a várban magunkba szívnunk a kellő lendületet, és akár a Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostort is felkeresni. Innen Tapolca felé vesszük az utunkat, ahol a Tavasbarlangba és a Nagyboldogasszony templomba érdemes betérni. A tavon való csónakázás felejthetetlen élményt nyújt, a varázslatos barlangban ugyanúgy megtalálhatjuk az áhított békét és feltöltődést, mint a gyaloglás közben. A víz önmagában is nyugodt hangulatot lop az ember szívébe, a világon egyedülálló barlangrendszerben pedig kicsit egy másik dimenzióban érezhetjük magunkat.
Itt rossz időben sem fogsz megázni! – Katt ide!
Rajtunk múlik mennyit pihenünk, de ha valóban zarándokolunk, akkor minél hamarabb továbbindulunk Gyulakeszi felé. Bátran lehet állítani, hogy a Csobánci várromról nyílik a környék egyik legszebb panorámája. Noha az út a várig fárasztó, de annál jobb, teljesebb érzés megpihenni a domb tetején, ahol rájövünk: minden buktató és kaptató megérte. Nem kell kimondottan vallásosnak lenni ahhoz, hogy az ember átélje a hely adta szentség érzését, vagy meg akarja állítani rohanó gondolatait, hogy magába szívja a csendet és békét.
Ha nagyon kirándulhatnékunk van, akkor Badacsonytomaj felé érdemes letérni, és végigmenni a Badacsonyi Tanösvény 4 km-es útján. Ezen további csodákban gyönyörködhetünk, mint amilyenek a bazaltorgonák, a Rózsakő, vagy csupán a lélegzetelállító panoráma a Tördemici-kilátóból.
Kitérővel vagy anélkül, a következő állomás mindenképpen Szentbékálla és a Kőtenger. A hely hangulatát nehéz leírni, de ha szerencsénk van, akkor kevés emberrel kell osztoznunk a kövek tengerén az ott eltöltött órákban, mert ez nem egy pár perces látnivaló.
Persze, mi érdekes lehet egy sziklarengetegben? A helyről azt tartják, hogy a gyógyító rezgésű Szent György-vonalon fekszik. Feljegyzések szerint úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utó működés nyomán, hévizes források törtek föl, és az itt található fehér homokot a forró víz kemény kőhalmazzá alakította. Egykor a Pannon-tenger része volt, és ahogy a Káli-medence több pontjának, ennek is gyógyító hatalmat tulajdonítanak. Ha sikerül elcsípnünk az itteni, ember-mentes csendet, akkor átérezhetjük a természet munkája folytán kialakult sziklák különleges rezgéseit, vagy csak egyszerűen hallgathatjuk a kövek között keringő szél hangjait, majd feltöltődve és megnyugodva indulhatunk tovább.
Köveskál, a Káli-medence szívének tartott kis falucska és környéke rabul ejti az ide érkezőket. Az őt körülkaroló vulkanikus hegyek, vagy a Kornyi-tó látványa egyedülálló békességet sugároz. Ha pedig épp a tavasz elején zarándokolnánk erre, és a csendünkbe belelopnánk egy kis társasági élményt is, akkor az idei BalatoniKÖR Gasztro Piknikre is ellátogathatunk.
Utunk ezután mindenképpen Hegyestű tanúhegye mellett visz el. Ebből az írásunkból kiderül milyen csodás kilátás tárul elénk, ha megmásszuk a magaslatot. A bazaltoszlopok hihetetlen felépítésében gyönyörködve ez a hely is tökéletes a megpihenésre és az elcsendesedésre. Ha eddig még nem tettük meg, ezen a ponton elmélázhatunk a zarándoklatunk eddigi állomásairól, az onnan magunkkal hozott hangulatainkról, és erőt gyűjthetünk a további gyalogláshoz.
Dörgicsén a középkori templomromok, Vászolyban a Szent Jakab forrás, Pécsely mellett pedig Zádorvár romjai kínálnak mesébe illő nyugalmat számunkra. Mindegyik hely meghitt békével öleli körül a kirándulókat, a romoknál elidőzve kicsit a múltban érezhetjük magunkat, amikor mezítlábasan, egy tarisznyával vágtak neki az emberek bármilyen útnak.
Ezután Balatonfüred következik, ahol betérhetünk a Krisztus Király-templomba, megtekinthetjük a Lóczy-barlangot, vagy felmehetünk a Jókai kilátóba. De ha a csendes, magányos sétát preferáljuk, akkor indulhatunk tovább Alsóörs felé, ami az út utolsó előtti állomása. A fából készült Somlyó-hegyi kilátóból pazar kilátás nyílik a Balatonra, ahogy a vöröskőből, reneszánsz stílusban épített Csere-hegyi kilátóból is, amelyeket felkereshetünk.
Végül megérkezhetünk utunk céljához, Balatonalmádiba, ami az északi part egyik legszebb kisvárosa. Itt ellátogathatunk az Óvári kilátóhoz, és zarándoklatunk lezárásaként elcsendesedhetünk templomainak egyikében. Mindegy, hogy a Szent Imre templomot választjuk, vagy a Vörösberényi Erődtemplomot, netán a kerékpár út végén kialakított imahelyet, mindenképpen érdemes időt szánni arra, hogy pontot tegyünk utunk végére.
Nem számít, hogy valaki miért indul útnak: a gyaloglás miatt, a megtisztulás reményében, vagy az önmagában való elmélyüléshez ad jó ürügyet. A középkorban legtöbbször vezeklésből, fogadalomból vagy szimplán imádságból indultak el hosszú zarándokutakra, és a szándékot akkor még sokkal jobban átitatta a vallási áhítat. Ezáltal egyfajta elnyújtott szertartássá vált az erőt próbáló gyaloglás.
Aki ma zarándokolni indul, az ugyanúgy átéli a zarándoklat életérzését, ami sokkal több, mint turistáskodni kicsit szép helyeken. A Balaton-felvidéken húzódó úton pedig a szemet gyönyörködtető tájak mellett a lelkünket simogató helyeken is áthaladhatunk, és ha sikerül csendben befelé figyelnünk, akkor szembetalálkozhatunk önmagunk békésebb oldalával is.
Nyitókép: A Balaton-felvidék (Fotó: Szücs Ildikó)