A Balaton szempontjából is van hatása annak, hogy ez az első olyan nyár a Covid után, amikor szabadon lehet külföldre utazni. Hoffmann Henrik, Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke, szerint lehetséges, hogy a balatoni régió vendégforgalmában meg fog látszódni, hogy sokan keresik fel a horvát tengerpartot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy érdemi csökkenésre nem számít.
Az idei nyári főszezon egyelőre nagyjából a tavalyival egyenértékű, elégedettek lehetünk, jelentős keresletet tapasztalunk.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint 2021-ben a vidéki Magyarországon összesen 23,2 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 21 százalékos növekedés éves alapon. Ehhez mintegy 275 milliárdos bevétel társult, ez 32 százalékos emelkedés.
A vendégéjszakák közel egyötödét a Balaton térségében regisztrálták.
Földre viheti az ősz a balatoni szezont
A BTSZ elnöke arra is rámutatott, hogy a Balatonon nem csak a nyári jelenti a szezont, a tavaszi, illetve az őszi is egyre markánsabb. Ezért a balatoni idegenforgalom alakulását érdemes egyben értékelni. Megjegyezte, hogy a tavasz nem sikerült rosszul, viszont számottevő kockázatot lát az őszi kapcsán, ami a bor és gasztronómiai fesztiválok miatt rendkívül fontos időszak.
A nyár még kegyelmi időszak, a fő kérdés, hogy az energiaárrobbanás, valamint az inflációs környezet mennyiben rontja az utazási kedvet, vajon megfogyatkoznak-e a vendégek. — Szerintem ezek rá fogják nyomni a bélyegüket a forgalomra, és ha ez bekövetkezik, akkor a 2022-es balatoni év számai elmaradhatnak 2021-től.
Ki fogja kifizetni a szállodai villanyszámlát?
A szálláshelyek üzemeltetőinek oldalról a rezsidrágulás brutális pluszköltséget jelenthet. Például egy egy évre kötött, 2022 végén lejáró villamosenergia-szerződés jellemzően 20 forint körüli kilowattóránkénti árat rögzít. Most ugyanezt 120-130 forintért számítják fel a szolgáltatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves áramszámla 30-40 millió forintos szintről 200 milliósra nőtt.
Ugyanilyen arányváltozások jelentkeznek az éttermeknél is. Hoffmann Henrik egyértelművé tette, hogy mindez megjelenik, sőt, nagy részben meg is jelent a fogyasztói árakban. „A már most is tapasztalható drágulás ennek szól”. A rezsiemelkedés ráadásul kétirányú probléma, hiszen a háztartások és így a fogyasztók direkt módon is elszenvedik.
A pénztárca és a minőség fog dönteni
A BTSZ elnöke azt prognosztizálja, hogy bár az utazási kedv meg fog maradni – ellentétben a Covid okozta válsággal –, de ezt elsődlegesen a pénztárcáikhoz fogják igazítani a vendégek. Mindez azzal járhat, hogy az egyébként is divatos magánszálláshelyek, vendégházak és kempingek keresettsége megugrik.
Ennek támaszt ad, hogy a közelmúltban körülbelül 30 ezer ilyen szálláshely újult meg a Kisfaludy programban.
Egy másik lehetséges hatás, hogy a vendéglátóhelyek által nyújtott szolgáltatások minőségének fontossága értékelődik fel, tehát hogy az ár mellett a kiszolgálás egyfajta kiválasztódási tényezőként jelenik meg a piacon.
Csődhullám helyett fejlesztési hullám?
Hoffmann Henrik ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy lesznek olyan, főképp korszerűtlen szálláshelyek, amelyeknél billegni fog a megmaradás és „nem jön ki a matek”. Csődhullámtól viszont nem tart. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy tömeges bezárások végül a Covid alatt sem történtek, pedig előzetesen sokan jósoltak ilyet. Sem az energiaárrobbanás, sem az inflációs helyzet nem magyar sajátosság, hanem Európa-szerte tapasztalható.
A környező országok idegenforgalmán is sebeket ejt majd, és valószínűleg a miénken is. Most mindenkinek az a feladata, hogy a saját működési hatékonyságát növelje. Sokan lesznek, akik ezt az utat választják a roló lehúzása helyett.
Hazatérhetnek a külföldön dolgozók és a külföldi vendégek
A BTSZ elnöke arról is beszél lapunknak, hogy az a szcenárió is bekövetkezhet, hogy a jelenleg külföldi vendéglátásban dolgozó magyar munkaerő egy része visszatér a magyar piacra, miután az ottani üteme a drágulásnak jóval felette van a magyarénak.
Egy jobb tiroli szállodai szoba ára nem ritkán 500-700 euró éjszakánként, ami a gazdagabb bajor vendégkört is eltántoríthatja. A gyenge euró-forint árfolyam is azt generálhatja, hogy a külföldi vendégeknél növekedhet a magyarországi irányú kereslet.
Forrás: vg.hu
Nyitókép: Knap Zoltán/Bors.hu
