Az adatokat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma mérte az elmúlt egy héten. A kárelhárítási készültség miatt a Balatoni Hajózási Zrt. és magánvállalkozó bevonásával a napokban megkezdik az iszap lepel- és mélységi kotrását. A többi között a hajózási cég Góliát nevű kotróhajójával eltávolítják Balatongyörök térségében a Balaton 15-20 centiméter vastag iszaprétegét, mivel ez biztosítja a tápanyagot (foszfort) az algák túlszaporodásához – tájékoztatott Teszári Nóra, az OVF szóvivő-helyettese.
Góliát, a Balatoni Hajózási Zrt. kotróhajója (Fotó: Bahart – hivatalos)
Ezzel párhuzamosan elindul a mélykotrás is, ami az ugyancsak Balatongyöröknél található két és fél méter mély iszapcsapda kiürítését jelenti. A likeBalaton kérdésére az OVF arról számolt be, hogy az óriási árokhoz hasonló iszapcsapdába került híg üledékből az alga nem tud kijutni, ráadásul a fény sem tud lehatolni, ami nem kedvez a növénynek, így nem is tud elszaporodni.
Ennek a kiürítése is időszerűvé vált, a kitermelt anyagot pedig az érvényes működési engedéllyel rendelkező balatongyöröki zagytárolókba helyezik el, amiről már Balatongyörök polgármesterével, valamint a tervezést végző Viziterv Environ Kft.-vel is zajlanak az egyeztetések. A meglévő hat zagytározó kazettából kettőt tudnának használni, a zagygátakat megmagasítják, a cserjés, növényekkel benőtt területet pedig kitisztítják és a kikerülő száraz anyagot egy harmadik kazettába helyezik ki a terület letisztítását követően.
Az OVF szóvivő-helyettese felhívta a figyelmet, hogy a kotrási munkák mellett elindul egy monitorozási munkálat is, vagyis a szakemberek folyamatosan vizsgálják az iszapot és a kotrás hatékonyságát. A vizsgálat során arra is választ szeretnének kapni a vízügy szakemberei, hogy a tó hosszútávú fenntarthatóságához elegendő-e a kotrás, vagy más beavatkozásokra is szükség lesz a jövőben.
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Varga György)
Tavaly több mint 300 iszapvizsgálatot végeztek el és kimutatták, hogy a nyugati medencében itt halmozódott fel a legtöbb üledék, amelynek foszfortartalma is nagyon magas. Bár az alga bármilyen áramlással át tud vándorolni a tó bármely részére, de a Vonyarcvashegy, Szigliget, Gyenesdiás és Balatongyörök térsége gócpontnak nevezhető, tehát itt kell elindítani a védelmi munkálatokat.
Az elmúlt időszakban a Balaton nyílt vizében az algák mennyisége mindenhol alacsony volt, miközben a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. A jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein – közölte az Ökológiai Kutatóközpont.
Itt olvashatsz a keleti medencében virágzó hínárokról is!
Nyitókép, szöveg: Krausz Andrea
