Mihály Szilvia | 2022.10.18. 07:00
Élni tudni kell! Még a versenylovaik is pezsgőt ittak!
Különleges helyszínen ismerkedhetsz meg a szőlő termelésével és feldolgozási folyamataival. Cikkünkből még azt is megtudhatod, miért ittak pezsgőt a Festeticsek versenylovai.

Ásatási leletek bizonyítják, hogy Keszthely környékén már kétezer éve is virágzott a szőlő művelése, nem véletlenül népszerűek és kedveltek a Balaton környéki borok.

A Festeticsek szőlői

Festetics György gróf 1797-ben alapította meg a keszthelyi Georgikont, ez volt Európa első önálló agrár-felsőoktatási iskolája. A tanintézet számára egy major biztosította a gyakorlati oktatás és gazdálkodás lehetőségeit, az épületekben ma a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely kiállításai láthatók.

A magtár pincéjében kapott helyet harminc éve a szőlőművelési és borászati hagyományokat bemutató kiállítás, mely nemrég egy felújításon esett át.
– A korábbi koncepció kibővült agrár, szőlészet-borászati és szakoktatás történeti ismeretekkel, több lett a vizuális elem és tárgy is – mutat körbe Horváth Zoltán, kiállítóhely vezető.
– Sok új műtárgyat kapott a múzeum, gyűjtöttünk és felajánlásokat is kaptunk, a restaurátorok is több nagyon szép kiállításra érdemes tárgyat készítettek el. Körbejárva a tárlaton megismerkedhetünk a szőlőművelés alapvető feladataival, a szőlő termesztésének és kultúrájának fejlődésének egy 150 évet átfogó anyagát láthatjuk, a legrégebbi tárgyunk egy ón céhkorsó 1669-ből.

szőlő

Fotó: Mészáros Annarózsa

 

Keszthelytől Balatonedericsig terültek el a Festetics szőlőbirtokok. Amikor Nagyváthy János lett a birtokgazda és megreformálta a birtokot, a szőlészet-borászat kiemelt szerepet kapott. Ezt erősíti meg, hogy Cserszegtomajon létrehoztak egy szőlészeti fajtabemutató központot. A Habsburg Birodalom magyarországi részének legnagyobb, több száz fajtát bemutató gyűjteményéről beszélünk.
Ez lett az ország első olyan szőlő ültetvénye, melyet oktatási s kutatási céllal ültettek. Ez egy szőlészeti tangazdaság volt, ahol a diákok végezték el a munkafolyamatokat, a metszést, oltást, permetezést, s a szüreten át a borkészítésig minden munkafolyamatot.

szőlő

Különleges szőlészeti tárgyak
Fotó: Mészáros Annarózsa

 

A kiállításon csodaszép tankönyvi, lexikoni szőlő metszeteket láthatunk, ahol szembetűnő a fajtagazdagság. A rügy, a virág, a levélzet és a fürtök sokszínűsége ámulatba ejt, a fajták elnevezéséről nem is beszélve. (Zeusz, Kövidinka, Kéknyelű, Szürkebarát, Genorosa, Kocsis Irma, Noah)

szőlő

 

A szőlőfajták mellett megismerhetjük a szőlő betegségeit, szaporítási és művelési módokat, a legfontosabb tavaszi, nyári, őszi munkákat, a 19. század végén használt művelési eszközöket, és természetesen a szüret és a borkezelés tárgyait is.

Érdekes látni az egymás mellett sorakozó Balaton-felvidéki talajtípusokat, a színük, állaguk is más, ezáltal adnak más ízkaraktert a belőlük növő szőlőnek, ezért is lesz más íze egy csopaki és badacsonyi olaszrizlingnek.

szőlő

Szőlő, hordó, lánykérés

A majolika hordó annak idején a lánykérés fontos eszköze volt. Amikor az ifjú nősülés előtt álló férfi elindult a lányos házhoz, illett vinni egy személyes, általa készített tárgyat. A majolika hordót kézzel faragták, ez egy 20 literes hordó, ha ebben bort vagy pálinkát is kapott az após jelölt, akkor nagy valószínűséggel sikeres volt a lánykérés.
A kiállításon látható kezdetleges metszőollók csak a múlt század fordulóján váltották le a metszőkéseket, érdemes alaposabban szemügyre venni ezeket is. A permetezés eszközeit látva rácsodálkozunk az emberi találékonyságra, némelyik puttony akár egy földönkívüli film forgatási kelléke is lehetne.

szőlő

Különleges permetezők
Fotó: Mészáros Annarózsa

Pezsgővé váló szőlő

Festetics György Bécsben végezte tanulmányait, az udvarban divatos eszméket, kultúrát s természetesen a gasztronómiát is meghonosította Keszthelyen, így pezsgőt is készítettek, amit a főúri lakomákhoz fogyasztották.

A XIX. század közepén hívta meg a franciaországi Cognak városából keszthelyi birtokaira Festetics György a Stix családot, hogy a filoxéria miatt megtépázott szőlőbirtokait helyrehozzák.
A 75 holdas szőlőbirtok korabeli irányítója, Stix Károly, aki nagyapja majd apja nyomdokaiba lépett az uradalomban, 1963-ban nyilatkozott a Veszprémi Naplónak. Elárulta, hogy „az 1900-es évek első évtizedeiben évente 5-6 ezer üveg pezsgőt gyártottak. Nem árusította a herceg. Elajándékozta, elfogyott a háztartásában. De aki ivott belőle, az csodálatosnak tartotta, érdemesnek arra, hogy sokat készítsenek belőle.” (Forrás: Arcanum)

szőlő

Pezsgőpalackozó
Fotó: Mészáros Annarózsa

És egy különös korabeli hír, miszerint pezsgőt a keszthelyi főurak versenylovai is fogyasztottak:
A Keszthelyi hírlap 1886. május 9-ei száma szerint „Festetics Tassilo gróf ur az ez idei budapesti tavaszi lóversenyeken már ez ideig is szép babért nyert. …Mint a Pesti Hirlap irja, a gróf meg is itatta nyertes lovait a vederből – pezsgővel.” (Forrás: Arcanum)

Főfás présekbe került a szőlő

A szőlőfeldolgozás fontos eszközei a prések. Különleges, és a Dunántúlra jellemző bálványos, vagy más néven főfás prések is szemügyre vehetők a tárlaton. Ezt a préstípust az ókori rómaiak hozták magukkal, így csak Pannónia területén terjedtek el. Érdekességük, hogy méreténél fogva először a prést építették meg, majd e köré húzták fel a présházat.

szőlő

Fotó: Mészáros Annarózsa

Emlékszel a gyenesdiási Miska pincére, amit préssel együtt költöztettek egy Zala megyei településről a Balatonhoz?

Nézd meg képeinket!

Tömegközlekedéssel is eljuthatsz a Balatonra! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!
:

 

 

 

bor

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva