dr. Kovács Emőke | 2024.02.18. 10:00
Hosszú és érdekes a balatoni legendák, mondák sora
Sokat formálódtak az idők során, hiszen kezdetben szájhagyomány útján terjedtek, később már irodalmi köntösben, nyomtatott formákban is megjelentek. Majd a 20. században Lipták Gábor író rendezte kötetbe az akkorra már ismert és népszerű tavi történeteket. Most néhány érdekesebb balatoni legendát idézünk fel, akár a gyerekeknek is olvashatók, fantáziadús alkotások.

A mondák esetében – minden nép mondavilágában – a keletkezéstörténetek igen színesek, változatosak. Így van ez a Balaton vonatkozásában is. Garay János író, a reformkor idején a Balaton születését úgy képzelte el, hogy a Jóisten – a teremtés öröméből fakadó – nagy könnycseppjéből lett e tó: „A könyű lecseppent, / A legszebb vidéken; / A föld meg nem itta,/ Megtartotta épen./ Tükre lőn az égnek, / S szép Magyarországnak… / Nevezik e könyet / Balaton tavának.”

Másik verzió a tó születésére a Balaton lányának, Halápnak, az utolsó óriáslánynak a története. Eszerint a vidéket hatalmas lények lakták, és Haláp szívesen játszadozott az embergyerekekkel is, különösen Csillával. Haláp azonban beteg lett, barátnője gyógyfüvei sem használtak gyógyírként. Miután az óriáslány elhunyt, apja, a Balaton nagy, koporsó alakú sziklatömböt emelt sírja fölé, amelyet egyszarvú bikájával gondozott. Egy szikladarab felemelésekor azonban hatalmas víz tört elő a földből, amely betemetett mindent, Balaton is így lelte halálát, és azóta is szabadulni akar a nagy víztömeg súlyától: „Megrázkódik, s rettentő mozgásba hozza a tó habjait. Jaj annak, ki a tavon hajókáz, nem látja többé a viruló part lombjait, de az óriás soha sem tudja a láncot, amely fogva tartja, elszakítani.”

A születéstörténetek mellett a szerelmi szálak is többször előtűnnek. A legismertebb ezek közül a balatonudvari kőszívek története. A balatonudvari Dúl János leánya, „halász Veronika” szívét meghódította egy becsületes kőfaragó. A lány azonban a tavat szerette, a fiú pedig a hegyeket. Veronika félt a kövektől, ezért udvarlója szív alakot formált neki az egyikből. A lány elszánta magát: követni fogja szerelmét a hegyekbe, egy kérése volt csak, hogy hadd lássa utoljára a Balatont. Kievezett a tóra, ám a balatoni vihar már nem eresztette el többé: „Komor halászok kísérték utolsó útjára a kis balatonudvari temetőben. A kőfaragó fiú szíve majd meghasadt bánatában! Sírja fölé odaállította a nagy szív alakúra faragott követ! Sohasem tudta elfeledni az aranyhajú leányt.” A kőszívek történetét Eötvös Károly és Lipták Gábor egyaránt lejegyzi, többféle verzióval találkozhatunk a leírások során.

Kőszívek legendája

A keletkezéstörténetek körébe tartozik a balatoni kecskekörmök számos változatban olvasható históriája. A monda alapmotívumai: az aranyszőrű kecskéket legeltető királylány, a Tókirály és fia, aki hasztalanul vágyakozik a királylányra. A fiú bánatában meghal, a Tókirály pedig bosszút forral, átkot szór a lányra és az aranyszőrű nyájat a Balatonba hajtja, ahol haláluk lelik.

Kevésbé ismertek talán a különféle kultikus vagy mitikus helyekhez kötődő, a népi mondavilágba beépülő regék, mesék. Ilyen a badacsonyi kőkereszt históriája, amelyet Ranolder János veszprémi püspök állíttatott 1857-ben, és a néphit szerint negyven bivaly vontatta fel a magasba. Kettő igavonó, amikor felért, nagy szomjúságot érzett, a mélyben pedig meglátta a hatalmas Balatont. Elkezdtek a víz felé rohanni, de a sziklák közt összezúzták magukat. A kőkereszttől nem messze található a Harangozó Börc, melyet ha kalapáccsal megütnek, harangszerű hangot, jelzést ad. S hasonlóképp ezen a környéken áll a Rózsakő, ahova ha a két szerelmes, háttal leül a Balatonnak, hamarosan egybekelnek.

Teszteld le a Rózsakő erejét
Fotó: Mihály Szilvia

Hasonlóan helyhez kötődő mítosz épült az akarattyai Rákóczi-szilfa köré is. A hagyomány szerint amikor a vezérlő fejedelem a szabadságharc idején errefelé vette az irányt, ennél a fánál kötötte meg lovát és deklarálta az ország akaratát. Persze Rákóczi sosem járt erre. A fa egy villámcsapás következtében elpusztult, majd egy nagy vihar döntötte ki 1991-ben. Ugyanebben az esztendőben egy amerikai mamutfenyőt ültettek a közelébe, a szovjet katonák kivonulása napján, de az elnevezés most is beszédes: „Szabadságfa a Rákóczi-szilfa emlékére.”

Nem csak a történelem előtti időkről születtek legendák, hanem ókori történetekkel is találkozhatunk. Titokzatos, de már bibliai történet a Zamárdi Szamárkőé. Az egyik elképzelés szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elhaladva a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábának és a szamár patájának nyoma. Valójában a szürke homokkő – megkövült csigákkal – helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté.

Egy, az antikvitás idejébe visszanyúló szóbeszéd szerint az ifjú Bacchus és kísérői ellátogattak a Balatonhoz, ahol igencsak jól érezték magukat, ám: „egyszerre hírvivő érkezett Bacchushoz, és Jupiter parancsára hazaszólította. Az felkapta szőlőlevelekkel díszített botját, és hangos szóval serkentette seregét az indulásra. S ami még sosem fordult elő: senki sem mozdult. Itt hagylak benneteket! – toppantott Bacchus. Itt maradunk! – zúgta a sereg. Mert ennél szebb sehol, ilyen isteni nektárt sohasem ittunk! Nem megyünk el a Balaton mellől!

Bacchus nagyon haragudott hűtlen alattvalóira, és dühében behajigálta őket mind egy szálig a tóba, ahol isteni halakká változtak át. Azóta olyan isteniek a balatoni halak, a balatoni bor pedig megmaradt isteni nektárnak…”

A balatoni mondák, legendák – még ha valóságalapjuk kevés is – jól bemutatják e vidék gazdag kultúrtörténeti hagyományait, értékeit is. Érdemes elővenni e köteteket, olvasgatni ezeket, hiszen mi is büszkék lehetünk sokszínű – balatoni – mondakincsünkre.

 

 

A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!



:


 

 

Forrás: zaol.hu

Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva