Szaniszló Hajnalka | 2022.06.17. 08:00

EXKLUZÍV: bámulatos fotókon a lecsapó villámok, a világító felhők és a szupercellák a Balatonnál

A viharvadász fotós elképesztően izgalmas történetei a balatoni viharokról és különleges időjárási jelenségekről.

Vajon mi a szuper képek titka? Csapott már villám a viharvadászba? Honnan érdemes fotózni a balatoni égboltot vihar idején? Mi az a világító felhő és miért világít? Milyen a vizen fotózni viharban és hogyan tehető biztonságossá a munkája? És milyen zene illik a balatoni viharokhoz?

Somogyi Csaba megszállott és profi viharvadász, aki a Balatonnál is szenvedélyesen készíti a varázslatos fotókat azokról az időjárási jelenségekről, amelyek megjelennek a tó körül.

– Hol és milyen megfontolásból, illetve milyen technikával fotóztad az első viharos képeidet?
– Első viharos fotóimat/videóimat – nagyon amatőr módon – pár évvel ezelőtt, telefonnal örökítettem meg ott, ahol éppen tartózkodtam. 2017-ben csatlakoztam a Viharvonal csoporthoz, ahol rengeteg remek munkát láttam a levadászott viharokról. 2018-ban döntöttem el, hogy én is komolyabban szeretném űzni a viharvadászatokat. Mivel a villámok kisgyerekkorom óta lenyűgöznek, ezért egy olyan felszerelésre volt szükségem, amellyel remek minőségben tudom megörökíteni ezeket a számomra égi csodáknak tűnő jelenségeket. Abban az évben viharszezon elején beruháztam egy DSLR típusú fényképezőgépre (Nikon D3400), melyhez azóta folyamatosan vásároltam további objektíveket, kiegészítőket, és jelenleg is remek partnerem minden fotózáson. Első villámfotómat a vásárlás után két héttel Budapesten örökítettem meg.

– Tudod, hogy összesen eddig mennyi képet lőttél a balatoni időjárási jelenségekről?
– Közel kétszáz viharos fotót készítettem eddig a balatoni viharokról, melyek közül a legjobbak kerültek feltöltésre.

– Honnan lehet a balatoni viharokról a legszebb képeket készíteni?
– Helyszínnek mindig azt a környéket választom/választjuk, amelyik a legjobban megfelel a viharok érkezési irányának. Példaképp: Balatonvilágoson és Balatonakarattyán a magaspart tökéletes, amennyiben NY-DNY, esetleg ÉNY felől érkezik, és várhatóan érinti a Balaton keleti medencéjét. Tihany szintén remek helyszín DNY-NY felőli érkezéssel. Fonyód, Siófok, Balatonboglár tökéletesek, ha a zivatarok várhatóan É-ÉNY felől jönnek. A tavalyi évben volt egy érdekesebb és egyben ritkább szituáció, mégpedig DK felől ÉNY fele alakultak és haladtak a zivatarcellák, miközben folyamatosan terjeszkedtek kelet felé. A rendszer elején peremfelhő keletkezett, ezt Balatonfüreden lencsevégre is kaptuk. Lényegében bármelyik balatoni helyszín alkalmas, ahol szabad kilátás nyílik az érkező viharokra. A víz pedig szuper kompozíciót, gyakran erős kontrasztot képez a felhőzettel. Keleti irányból nem, vagy csak ritkán érzkeznek zivatarok.

Peremfelhős érkező, Balatonfürednél

– Melyik a legjobban sikerült fotóid és miért azok számodra?
– Kedvenc fotóim közül több is szerepel a galériátokban. A dupla lecsapó Balatonbogláron, amelyben nagyon megfogott, hogy szinte ikrekként csaptak le a villámok.

Lecsapók Balatonboglárnál

Nagy favorit a Tihanyban lecsapó villám is, amelyben az tetszett, hogy egyenes, pozitív lecsapó csapott le a településnél.

Tihanyba lecsapó villám

– A fejlődő zivatarfelhő a naplementében, Siófokon teljesen ámulatba ejtő színek közepette fejlődött ki előttem. A zivatarfelhő egy távoli lecsapót is produkált.

Fejlődő zivatarfelhő a naplementében, Siófokon

– És persze imádom a fonyódi téli fotókat is. Bár télen nem jellemzőek a zivatarok, az erősebb hidegfrontok viharos széllel érkeznek. Ha a levegő hőmérséklete kellően hideg, akkor a parton kicsapódó hullámok látványos jégvilágot hoznak létre, főként a déli partvonalon.

Fonyódi jeges csodák

– Volt már olyan, különleges égi jelenség, amelyet sikerült lefotóznod? Mit érdemes tudni róla?
– A Balatonon nem, de máshol előfordult már, hogy néhány különlegességet is sikerült megörökíteni. Mivel budapesti lakos vagyok, ezért a legtöbbet főleg a főváros környékén fotózom. Az egyik ilyen jelenség az NLC (Noctilucent clouds), vagyis az éjszakai világító felhők. Ezt azért is emelném ki, mert évente csupán néha tűnik fel a horizont felett, és a jelenség főszezonja mostanában, vagyis június-júliusban van. A Nap irányába napkelte előtt és napnyugta után érdemes kémlelni az égboltot.

Az éjszakai világító felhők (Noctilucent clouds)

Az éjszakai világító felhők, vagy szaknyelven poláris mezoszférikus felhők napnyugta után, vagy napkelte előtt figyelhetők meg, hazánkból főként a fentebb említett hónapokban. A jelenséget a jóval horizont alatt lévő Nap fénye okozza, mely visszaverődik a légkör felső rétegében (70-80km) lévő porszemcsékre telepedett apró jégkristályokról, miközben szinte már sötét van.

NLC, Éjszakai világító felhők

– Voltál már kinn a vízen viharban? Milyen élmény/érzés volt?
– Egyszer voltam kint a viharban. Éppen hajóztunk Siófokról Balatonfüredre. Akkoriban még nem foglalkoztam komolyabb szinten a viharokkal, azonban a vad erő már akkor is ámulatba ejtett. Persze többen voltak, akik tartottak az eseményektől, de bennem csupán minimális félelemérzet volt.

Vihar előtti csend Balatonfüreden

– Mit élvezel a legjobban a viharvadászatban?
– Legjobban a látványt és a társaságot (általában nem egyedül megyek). Nem félek a viharoktól, inkább csodálom őket. Számomra lenyűgöző a látványuk, a struktúrájuk, és az a hatalmas erő, amelyet birtokolnak. Persze akadnak veszélyes helyzetek, azonban ezekre nagyon ügyelünk.

– Csapott már beléd villám?
– Többek között a fentieknek köszönhető, hogy még nem ért villámcsapás, és a nagyobb baleseteket is sikerült megúszni. Apróbb balesetek előfordultak, az egyik ilyen picit humoros is. Egyszer sötétben villámfotózáshoz készülve rövidnadrágban sikerült beleszaladni a csalánosba. (nevet) Az elkészült fotók ezt a kellemetlenséget jócskán kompenzálták, szóval bőven megérte.

– Egyáltalán nincs benned félelemérzet?
– A viharvadászat nem veszélytelen tevékenység, ezért kihangsúlyozzuk, hogy akinek nincsen tapasztalata, egyedül ne induljon el nagyobb viharokat kergetni. Hazánkban legfőbb veszélyforrások között van a jégeső, a viharos kifutószél, a villámcsapás, valamint a villámárvizek kialakulása.

Somogyi Csaba viharvadászat közben

– A viharvadász csapatotokkal mindenfelé jártok az országban és aki közelebb van az épp aktuális viharhoz, az megy ki fotózni? Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban?
Viharvonal Viharvadász Csapat a csoportunk hivatalos neve, melyet szakmai szinten tartunk fent, és már több mint ötvenezer főt számlál. Tiszavölgyi Dávid a csapat feje, néhány éve ő alkotta meg a csoportot, mely azóta is folyamatosan bővül. A csoport tagjai általában egyénileg oldják meg a fotózást a tartózkodási helyük közelében. De vannak olyanok is, akik képesek messzebbre is elmenni a különlegesebb látványokért.

– Milyen zene illik a balatoni viharokhoz?
– Számomra főként az epikus jellegű zenék illenek a viharokhoz (legyen szó bármilyen helyszínről), amiket gyakran filmekben is használnak: Audiomachine: So Say We All vagy City of the Fallen: Throne of Divinity. Hallgassátok meg, amikor legközelebb felétek jár a vihar. (mosolyog)

– Hogy készültök és indultok egy-egy viharvadászatra?
– A csapattal megfontoltan, és nagyfokú szervezettséggel járunk vadászni. Először kielemezzük a különféle időjárási modellek futásait, majd ha úgy véljük, hogy érdemes rámenni az eseményre, országon belül elkezdjük kutatni a helyszíneket, amelyek legalkalmasabbak lehetnek a viharvadászatra. Megbeszéljük a csapaton belül, hogy ki mikor és hogyan ér rá, aztán többnyire néhány autóval nekiindulunk az olykor többszáz kilométeres túrának. Olyan útvonalakat keresünk, amelyeken a haladási irányból következtetve ha muszáj, ki tudunk térni a viharok elől. Ezt a már zajló eseményeknél a radar-és villámtérképeken is figyeljük. Lekövetjük és végigfotózzuk a viharokat, később pedig dokumentáljuk az anyagot. Éppen a közelmúltban, egy ötszáz kilométeres túra keretében sikerült levadásznunk az év eddigi leglátványosabb szupercelláját, amely a teljes tavalyi év látványát is bőven felülmúlta.