| Elvonulás vagy közösségépítés a Balaton címmel tartott előadást 2022-ben a TEDxBalaton keretében Mihályi Norbert Jeromos OSB tihanyi perjel. Előadásának központi témája a szerzetesi életmód és a közösségépítés kettőse, ezek – első pillantásra talán meglepő – egymásra épülése. A tihanyi apátság elöljárója, aki az 500-as években alapított bencés rend hagyományait követve dolgozik a modern kori értékteremtés és közösségépítés területén. |
A tihanyi perjel előadásában a közösségi lét és a csend összefüggéseiről beszélt
– Ki a szerzetes? Élnek bennünk képet a szerzetesekről, akik nagyon szép, régi épületekben laknak, hosszú szakálluk van, sokat imádkoznak vagy épp csendben vannak, és keresik a békét. Szerzetesként találkoztam már sok sztereotípiával, amelyek ezekből a képekből fakadnak – kezdte előadását a tihanyi perjel.
Pár éve megkereste Jeromos atyát egy fiatal férfi, aki a szerzetesi lét iránt érdeklődött. Találkoztak és egy kávé mellett a férfi előhozakodott az őt nyomasztó gondolatokkal:
Azt olvasta a fiatal férfi, hogy miután a szerzetes fogadalmat tett, soha többé nem léphet ki a monostor falai közül.
– Ott ültem vele szemben, egy kávézóban, amely nem éppen monostornak nézett ki – mondta mosolyogva Jeromos atya. – A férfi azt is megkérdezte, hogy van-e fűtés a cellában, ahol a szerzetesek laknak, mert ő nagyon fázós.Felcsillant a szemem, hiszen szeretem a földbe döngölni a sztereotípiákat. Nemcsak fűtés, de telefon, internet és Netflix előfizetésünk is van – mesélte a perjel.
A szerzetes nem rendelkezik rendkívüli tulajdonságokkal
Tihanyban a látogatók megnézhetik a barokk templomot és I. András királyunk kriptáját, ezt követően pedig bemehet a múzeumba, ahol az építéstörténetről, az alapítólevélről és régi korok szerzetesei életéről és megtekinthető a kiállítás. Az utolsó szobában pedig megismerkedhet a szerzetesi élettel. A szobához vezető úton, a falon a jelenleg Tihanyban élő szerzetesek arcképei láthatók.
– Rengeteg kérdést kaptunk a hétköznapjainkkal kapcsolatban: mi a kedvenc ételünk, mit sportolunk, van-e pénzünk. Egy látogatónk megkérdezte a képeink láttán: ezeknek van apja és anyja? Mi is normális családból jövünk és az 1986-os születési dátumom nem a halálom éve, ahogyan sokan gondolják – folytatta a tihanyi perjel.
- Ezer éve élnek Tihanyban a szerzetesek
- Ekkor alapította meg I. András király alapította a monostort
- És bár sokszor feloszlatták őket, mindig újjáépültek
- 1990 óta pedig folyamatos a jelenlétük a félszigeten
- A szerzetesek fogadalmat tesznek és elköteleződnek Isten mellett
- Lemondanak a családi életről és a személyes vagyon gyűjtéséről
- Egy elöljáró akaratának vetik alá magukat és vállalják mindezt azért, hogy gazdagodjanak lelkiekben
Fotó: veol.hu/Nagy Lajos
Miért lesz valaki szerzetes?
– Ha valaki fiatal és életerős, s elmegy szerzetesnek, akkor biztosan szerelmi bánata van – folytatta Jeromos atya a sztereotípiák felvázolását.
Hiszen a szerzetes nem menekül a világ elől, hanem közösségben él. A közösségi dimenzió mélyen hozzátartozik a létükhöz. Ahogyan a csend is része annak. A csend és a közösség kiegészítik egymást, hiszen ahhoz, hogy valaki közösségben tudjon élni, meg kell ismernie önmagát és ennek a csend is része.
A Tihanyi Apátság és a Balaton
Fotó: Dr. Korzenszky Richárd atya
A szerzetes jel a világ számára: az emberekben kérdések merülnek fel velünk kapcsolatban
- Miért vállalta ezt az életet?
- Miért mondott le mindenről?
- Van olyan, amiért vagy akiért érdemes lemondani a világi dolgokról?
- S amikor az emberek válaszokat keresnek általunk, formálódik az értékrendjük.
– Nyolc templomban látunk el lelkipásztori szolgálatot. Ott vagyunk az emberekkel örömben és bánatban, közösséget építünk és meghallgatjuk őket. Ez hiányzik a világból leginkább: hogy figyeljünk egymásra – mondta Mihályi Jeromos.
Tartalmas programok a tihanyi apátságban
A csend, a napfelkelte, a zenében megtalált harmónia – ezek az értékek adnak élményt, amelyek aztán közösséget formálnak, hiszen a közös élményeknek közösségformáló hatása van. A tihanyi bencés iskolában közel kétszáz kisdiákot is tanítanak, a munka és az imádság együttes oktatásával.
Mitől lesz a Balaton igazán értékes a turizmus szempontjából?
A Balaton különleges turisztikai desztináció, de nem lehet sikeres a helyi közösségek nélkül. A szerzetesek azon munkálkodnak, hogy ez jól működjön. Csendből fakadó elhivatottság, közösségi élmények és olyan helyek, ahol az emberek találkozhatnak egymással – ezeket tartják szem előtt.
Amikor csendben vagyunk, felszínre kerülnek bennünk olyan érzések és gondolatok, amelyeket elnyom a világ zaja.
Fotó: Dr. Korzenszky Richárd
Hogyan lehet szerzetesi életet élni egy turistáktól zsúfolt balatoni településen?
A szerzetes megtanulja, hogy a csendet belül kell megteremteni és átélni. A mai világ tele van lehetőségekkel, de harmónia nélküli zajjal is. Amikor találkozunk a csenddel, azt gondoljuk, hogy olyankor nem történik semmi. Amikor csendben vagyunk, azt érezzük, hogy haszontalanok és feleslegesek vagyunk. Aztán kimegyünk a természetbe és megtapasztaljuk a természet csendjét, majd rádöbbenünk annak értékére.
A tihanyi visszhang: miért nem hallják az emberek?
– Tihanyban a második legnagyobb látványosság a tihanyi visszhang, amely sokak szerint már nem hallható. Lejön a riporter – nyáron, amikor sokan vannak, mert az jól mutat a felvételeken – kiabál egyet az apátsági dombról és nem hall semmit.
Aki azt mondja, hogy nem működik a tihanyi visszhang, nem ismeri sem Tihanyt, sem a fizikát. Ahhoz, hogy meghalljuk, csendre van szükség.
Ha valaki éjszaka kisétál az üres sétányon át a visszhang-dombra (vagy télen, amikor kevesen vannak) és nagyot kiállt, ez a csodálatos jelenség több szótagot és képes visszaadni számunkra.
A csend olyan forrás, amely éltet és táplál bennünket. Benne rátalálhatunk önmagunkra. Meghallhatunk azokat a hangokat, amelyeket elnyom a világ zaja.
Forrás: TEDxBalaton
Nyitókép: Mihályi Norbert Jeromos atya, a tihanyi perjel
Fotó: Andrónyi Tamás
