Noha a nagyböjt a keresztény hagyományokhoz kötődik, akármilyen vallásunk, hitünk és világnézetünk van, időről-időre a szervezetnek szüksége van „újratöltésre”. Ezt köthetjük a húsvét előtti időszakhoz is, hiszen a tél végével az emberi test tartalékai egyébként is kifogyóban vannak. A tavasz közeledtével pedig szomjazunk a megújulásra, egyfajta újjászületésre. A testünk éppúgy, ahogy a lelkünk is.
A vallási gyakorlatban a negyven napos böjt középpontjában a bűnbánat, az áldozatvállalás, a megtisztulás és a könyörgés áll, ami felkészülést jelent Jézus feltámadásának ünnepére. A test méregtelenítése mellett a hitben való elmélyülés és a belső lecsendesedés által teremtődik meg a harmónia a lélekben. A kálváriajárás olyan tisztító utat kínál, ami azoknak is békés nyugalmat hoz, akik nem követik a vallási gyakorlatokat, de szeretnek nagy sétákat tenni.
Összegyűjtöttük a Balaton környékén lévő csodaszép kálvária utakat, amelyekből húsvétig akár minden hétvégére jut egy. A gyaloglás imádói pedig nagyobb túrával is összeköthetik némelyiket.
Balatonföldvár – Kármelhegyi kápolnája
A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna 1897-ben épült a Széchenyi család jóvoltából, és akkor a Miasszonyunk nevet viselte. A köznyelvben azonban csak Hegyi kápolnaként emlegették, mivel az egykori kelta földvár magasabban fekvő pontján áll. A déli part legrégebbi fürdőhelyi kápolnájaként tartják számon, a kálvária születéséről pedig egy tábla tájékoztat:
„A kápolna előtti Keresztút a balatonföldvári hívek kezdeményezésére épült 2018-ban. A Zsolnay kerámiaképekkel díszített stációkat a kápolna búcsúnapján Varga László kaposvári megyéspüspök szentelte fel.”
A kálvária útja árnyas fák alatt vezet kiépített ösvényen, ahol cseppnyi nyugalomra lelhetünk egy városi séta közben.
Kármelhegyi Boldogasszony kápolna kálváriája Balatonföldváron
Fotó: Krausz Andrea
Vonyarcvashegyi kálváriadomb
Nem klasszikus kálváriautat találunk itt, de a Szent Mihály kápolna előtt fából faragott golgota jelenet található. A szobrok a helyi fafaragó Major Lajos által vezetett fafaragó táborok résztvevőinek alkotásai. A hegyen magasodó kápolna az ország egyetlen halászkápolnája. A legenda szerint szerint 1739 telén 46 halász dolgozott a Balaton jegén, amikor levált az alattuk lévő jégtábla. Közülük hatan beleestek a jeges vízbe, és meghaltak. 40 társuk szerencsésen a jégtáblán maradt, akiket a biztos haláltól a hirtelen megforduló szél mentett meg, ami a part felé sodorta a jégtáblát. Hálából a halászok megfogadták, hogy kápolnát építenek a dombon. A Szent Mihály-hegyre mindenképpen érdemes felsétálni a kápolna, a szobrok és a 40 halásznak emelt emlékhely miatt is.
Vonyarcvashegyi golgota jelenet
Fotó: Mészáros Annarózsa
Ábrahámhegyi keresztút
Az ábrahámhegyi Szent László templom keresztútja közvetlenül a templom mellett áll és Deák Dénes adományából valósult meg. Őszintén elmondhatjuk, hogy kicsi mérete ellenére ez az egyik legszebb kálvária, amit a Balaton közelében találunk. Stációi Csikszentmihályi Róbert szobrászművész gyönyörű alkotásai, és a fa oszlopokon lévő bronz öntvények nagyon érzékletesen mutatják be az egyes jeleneteket. Itt nem csak a környezet békéje fogja meg az embert, hanem az egyes alkotásokban egészen el lehet merülni, igazi elmélyülést hozva bennünk.
Az ábrahámhegyi kálváriaút szobraiban elmélyed az ember tekintete
Fotó: Mészáros Annarózsa
Fonyódi keresztút
A fonyódi panoráma sétány közelében, a Nagyboldogasszony templomhoz építettek egy kálváriautat, ám a templomtól kissé távolabb. Az U-alakban elrendezett mázas agyagtáblák közelében akár egy pokrócon is megpihenhetünk, így elmerülve a hely hangulatában. Aki balatoni panorámára vágyik, a templom mellől csodálatos kilátás nyílik a magyar tengerre és az északi part tanúhegyeire.
Nézd meg galériánkat a Balaton parti kálváriákról:
Siófok
A Szent Kiliti Római Katolikus Plébániatemplom az 1800-as évek elején épült későbarokk stílusban, nagyrészt Katona József kanonok hagyatékából. A plébániaházat is a káptalan emelte 1812-ben, és mindkettő műemléknek minősül. A templomkertben álló kálvária is több mint 150 éves, az egyik plébános, Papp János költségén épült 1855-ben. A keresztút állomásai után a közelben lévő Kálvária ligetben is tehetünk egy sétát, hogy teljes legyen a belső csenddel teli sétánk.
Siófok – Balatonkiliti kálvária
Fotó: Krausz Andrea
Tihany
Tihanyban a visszhang melletti dombon található a IV. Károly Kálvária, amelynek eredeti szobrai nehéz sorsra jutottak. Eredetileg 1920-ban épült IV. Károly tiszteletére, ugyanis a király néhány napig Tihanyban volt fogságban. A hatvanas években azonban politikai indokokra hivatkozva lebontották az eredeti szobrokat, és széthordták darabjait. A tihanyi lakosságnak sokáig fájó seb volt ez, míg 2013-ban újra fel nem építették a trianoni kálváriaként is emlegetett keresztutat. Azóta újra a régi pompájában áll, és egy tihanyi kirándulás alkalmával kihagyhatatlan látnivaló.
Az újjászületett tihanyi kálvária
Fotó: Sági Ági
Paloznak
Az északi part egyik kis ékszerdobozának kálvária útja a település házai között húzódik. A nyugodt faluban sétálva nem nehéz megtalálni az út szélén sorakozó stációkat, amelyeik kis ablakaiban elhelyezett mécsesek, olykor egy madáretető is jelzi, hogy vannak rendszeres látogatói. Autó ritkán zavarja meg a sétát, és a kálváriaút végén továbbhaladva a szőlőhegyek felé is vehetjük az irányt, hogy bejárjuk az Olaszrizling tanösvényt, amely bemutatja a történelmi borvidék múltját és jelenét. A szőlők közötti séta igazi felüdülést jelent, a páratlan balatoni panorámáról nem is beszélve.
Paloznak kálvária végén nyitott mini kápolna
Fotó: Szücs Ildikó
Vöröstó
A Balatontól 18 km-re található kis falu kálváriáját érdemes meglátogatni, ha a Balaton-felvidék rejtettebb zugait keressük fel. A település határában egy kis dombon sorakoznak a stációk, amelyek mai formájukat az 1880-as években nyerték el, de a kálváriát már II. József egyik katonai felmérése is említi 1785-ben, bár ekkor még csak keresztek álltak a dombon. A kápolna is valószínűleg a stációkkal egyidőben épült. Különleges hangulat lengi be a helyet, ami mögött erdő húzódik, és egy kicsit a világ végén érzi magá az ember. Arra érdemes figyelni, hogy a kálváriaút két oldalát magánterület övezi, de a környéke így is nagyszerű csatangolást ígér.
Vöröstó kálváriadomb
Fotó: Szücs Ildikó
Veszprémfajsz
A veszprémfajszi kálvária is egy olyan hely, ahol csend és béke várja a látogatókat, a dombtetőről pedig csodás kilátás nyílik egyrészt a római villa maradványait rejtő Baláca-pusztára, másrészt pedig a távoli Balatonra. A stációk fülkéiben fára festett képek mutatják be Jézus keresztútját, a domb tetőn álló kereszteken túl pedig egy kilátó nyújt pihenésre alkalmas helyet.
A Kálvária kilátóról már írtunk, és fotógalériánk is van róla:
Barnag
Kevesen tudják, hogy a Nagyvázsony és Balatonakali között lévő falucskában van Veszprém megye egyik legrégebbi kálváriája. A keresztút elődje 1750-ben épülhetett, ami Krisztus és a két lator keresztjéből álló kálvária volt. A bővítésre 1795-ben a barnagi hívek engedélyt kértek az egyházmegyétől, majd 1798-ra el is készült hét stáció és egy kápolna. Ez a kápolnasor teremtett összeköttetést a falu temploma, a kálváriadomb és az akkor újonnan kialakított temető között. Az állomások kőből épült kis kápolnák voltak, amelyekben életnagyságú festett szobrokat állítottak, ezek azonban az 1839-es tűzvészben erősen megrongálódtak, és sokáig elhanyagolt állapotban voltak. A stációkat 2003 és 2008 között hozták rendbe, és azóta Somogyi Győző festőművész képei díszítik az állomásokat.
Barnagi kálvária
Fotó: Szücs Ildikó
A barnagi keresztút csendjét nem töri meg hangos zaj, mert a falu határán kívül épült. Kápolnadombját facsoport veszi körül, körülötte szántóföldek és földutak mozaikja – tökéletes környezetet adva a befelé figyelésre.
Szentbékkálla
A kőtengerhez vezető út mellett sorakoznak a keresztút állomásait jelző oszlopok, a képek belőlük azonban hiányosak. Keletkezéséről annyit lehet tudni, hogy helyi felajánlásokból indult el egy kálváriasor kialakításának a szervezése, a terv az volt, hogy mindegyik oszlopba más művész munkája kerüljön. Néhány meg is valósult, sok viszont még üresen áll. De a sor megvan, és ha a kőtengerhez indulunk feltöltődni, és a faluból gyalogosan, akkor mindenképpen elhaladunk előttük. A kiadós séta lenyugtatja az elmét, a környék pedig egyébként is varázslatos hangulattal tölti fel a lelket.
Szentbékkálla, a kőtengerhez vezető út mellett a kálvária stációi sorakoznak
Fotó: Szücs Ildikó
Zádorvár felé
Egy rendhagyó kálváriautat találunk a pécselyi erdőben, ha elindulunk, hogy felmásszunk Zádorvár romjaihoz. Az egyenetlen lépcsőkön vezető ösvényen 14 fakereszt mellett sétálunk felfelé, amelyeken jelenetek nem, csak római számok vannak. Ez a túra igazi testi-lelki megpróbáltatást és megnyugvást ad, a fák közötti csendben valóban békére lelhetünk.
Zádorvár – 14 kereszt, a kálvária stációinak jelképe mellett haladunk egyre feljebb
Fotó: Szücs Ildikó
Bármelyik utat választjuk is, egy ilyen sétáról egészen különleges állapotban tér haza az ember, és talán még a hétköznapokra is más szemmel tekint majd. A kálváriajárásnak pedig pont ez a lényege.
