Szaniszló Hajnalka | 2023.01.23. 14:00
Ökoturisták vagyunk a Balaton élő rendszerében – mit jelent ez?
A Balaton élő rendszerének mint ökoturista, az ember is része. Feladatunk megvédeni a tavat – vallja az ökológus.
Dr. Zlinszky András kutató és ökoturista előadása ráébreszt minket arra, hogy aktív és meghatározó szerepet töltünk be a tó és környéke összetett ökoszisztémájában – utat mutatva annak megőrzéséhez is. Ökológus és limnológus, aki sokféle módon kötődik a Balatonhoz: elsősorban mint kutató és természetjáró, de volt itt sportoló, és több mint tíz éve balatoni lakos – írja a TEDxBalaton az előadásról szóló összegzésben.

A kutató ökoturistának vallja magát – miért és hogyan válhatunk azzá?

Minden tájat, élőlények és élő rendszerek hoznak létre és adják meg a jellegzetességeit. És mindenki ökoturista, aki időt szán arra, hogy felfedezze a körülötte lévő tájat, annak élővilágát és természeti környezetét.

Helyünk és feladatunk a Balaton élő rendszerében címmel tartott, 2022-es TEDxBalaton-előadásában a kutató hangsúlyozza, hogy ennek az ökoszisztémának része az is, ha csupán rápillantunk a partra vagy hogy elsuhan felettünk egy seregély-csapat és mi megcsodáljuk azt.

 

 

Ökoszisztéma és élő rendszer a Balatonnál?

Mindezt az élőlények és a közöttük lévő kapcsolatok jelentik. A legismertebb példa, hogy a nagy hal megeszi a kisebb halat. A kis hal a még kisebb halakat, az pedig a vízi bolhákat vagy apróbb élőlényeket.

Ellenpélda, hogy míg a nádi tücsökmadár a nádra rakja a fészkét, nem eszi meg a nádat. Közöttük mégis ökológiai kapcsolat van: összefonódik az életük. Ezek a kapcsolatok biztosítják, hogy egyikőjük se pusztuljon ki és működjön a Balaton élő rendszere. Összekötői pedig a Balaton vízparti élőhelyei, hiszen ezek adják meg a lét feltételeit.

 

 

Az ökológiai kapcsolatok – a Balaton élő rendszerének szereplői

Melyek a legfontosabb tényezők és hogyan állnak össze rendszerré?

  • tápanyagterhelés
  • vízszint
  • nádas
  • hínár
  • algák
  • zooplankton (kicsi állatok, akik a vízben lebegve élnek)
  • zoobentosz (az üledék felszínén és a vízben lévő tárgyakon élő állatok – lárvák, férgek, csigák, planktonok)
  • halak
  • gerincesek (vidrák, gémek, mocsári teknős)
  • emberi tevékenységek:

 

 

Ha a táplálkozást vesszük alapul, az alábbi összefüggéseket figyelhetjük meg

  • ha sok a ragadozó, kevesebb lesz a hal
  • ha sok a tápanyag, több lesz az alga
  • ha sok a vidra, kevesebb lesz a hal és fordítva is igaz

 

 

De hogyan függ össze az alga a horgászattal?

  • Egy-egy felsorolt csoport hatással lehet az egész ökoszisztémára, kezdve az algáktól az emberig. A tápanyag az algákon keresztül hat a zooplanktonra és a zoobentoszra – ez hatás tovább adódik a halakon keresztül a ragadozókra és a horgászokra.
  • A nádas nagyon érzékeny pontja ennek a rendszernek, számos másik csoportra hatással van.
  • Az algák hatással vannak a tápanyag-terhelésre: nappal oxigént termelnek, éjszaka felveszik az energiát a vízből. Ha viszont kevés az oxigén a vízben, a tápanyagok kiszabadulnak az üledékből. Ha sok az alga, növeli a tápanyagok mennyiségét, emiatt pedig még több lesz az alga.
  • Ma még nem minden összefüggést ismernek a kutatók, ezeket ugyanis akkor tudják majd vizsgálni, ha valami váratlan dolog történik a tavon.
  • A turisztikai ökoszisztéma is része a természeti környezet nagy rendszerének.

 

Hogyan kell bánni a Balaton élő rendszerével?

– Kerülni kell a hirtelen mozdulatokat – hangsúlyozza a kutató.

  • A klímaváltozás nagyon hirtelen mozdulat a Balaton számára. Ez a gyors változás precedens nélküli az emberi civilizáció életében és jelentős részét az ember okozza. A Balaton ingadozó vízjárású, ennek ellenére megpróbáljuk szabályozni azt. (A vízszint-szabályozás 1960 óta létezik.) A nádasok az ingadozóbb vízjárások növényei, ezért ha megnövekszik a vízszint, a part felé húzódnak és emiatt a a partszakasz területe csökken.
  • A vízszint összefügg a tápanyagokkal is. Minél magasabb a vízszint, annál nagyobb a kockázata, hogy hőrétegződés alakul ki és kiszabadulnak az üledékből a tápanyagok.
  • A tóban kerülő tápanyagok 3-5 százalékát a horgászat során juttatják a tóba, beetető-anyag formájában, s ezzel megbolygatják a Balaton érzékeny rendszerét. Ennek hatására algatömeg-produkció következik be és megdöbbentően zöld lesz tőle a víz, amely így alkalmatlanná válik a fürdére. 2019 volt az az év, amikor egy műholdfelvételen jól látszott, hogy a Balaton vizének szinte teljes területe zöld volt.)
  • Az épített környezet megszakítja az összefüggést az élő ökológiai rendszerben a Balaton körül.
  • Rengeteg mennek a tóhoz autóval, amely szintén befolyásolja a természetes működését.

 

 

Mit tehetünk a Balaton élő rendszeréért?

  • önmérsékletet kell tanúsítani és minél kevesebbet kell változtatni a rendszeren
  • kerüljük az autós közlekedést: menjünk a strandra és vásárolni gyalog vagy biciklivel
  • a horgászok juttassanak kevesebb és alacsonyabb foszfor-tartalmú anyagot a tóba a beetetés során
  • az ingatlanokat ne a zöldterületek rovására építsük
  • a nagy egészre kell figyelni, hiszen így tudunk mély kötődést kialakítani a tóval

– Ez az, amelyet balatoni életérzésnek nevezünk – zárta gondolatait előadása végén dr. Zlinszky András balatoni ökológus-limnológus.

 

További TEDxBalaton előadás

 

 

Tervezd meg az utazást!
:

 

 

 

 

 

Forrás: TEDxBalaton
Nyitókép: Szücs Ildikó

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva